Folytatódik a lappantyúk - Magyarország legtitokzatosabb madarai egyikének - jelölési programja

Kevés különlegesebb, titokzatosabb madárcsoport létezik a világon a mintegy 70 fajt számláló lappantyúkénál, ezért nagyon szerencsések vagyunk, hogy Magyarországon is él egy képviselőjük. Mivel szinte semmit nem tudunk lappantyúink telelőterületeiről, a gyűrűzők idén is kiemelt figyelmet fordítanak  a faj a tudományos célú befogására és jelölésére.

 

A nép nyelvén kecskefejőnek is hívott madarak ezekben a hetekben érkeznek meg a Szaharától délre lévő telelőterületeikről, így folytatódhat a néhány éve elkezdett, különleges megoldásokat alkalmazó lappantyújelölési program.

 

Miért és miben különlegesek?
A lappantyúk különlegességének - és kutathatóságuk nehézségének - elsődleges oka, hogy az emberhez képest fordított bioritmusúak, éjszaka aktívak, ezért ritkán találkozhatunk velük. A legelképesztőbb képességük, hogy az éjszaka sötétjében repülve vadásznak rovarokra, amihez számunkra elképzelhetetlen látásra és reflexekre van szükségük. Ezt az életmódhoz az állatvilágban a fej méretéhez képest arányaiban az egyik legnagyobb szem segíti, mely nappal könnyen az álcázásuk csődjét jelenthetnék, ezért még a szemhéjuk is terepszínű. Mégis, az éjszakai repülőrovar-vadász életmódjuk talán legkülönösebb testi velejárója az állatvilág egyik arányában legnagyobb méretű és legnagyobbra nyitható szája - a fejük szó szerint kettényílik , ami a több centiméteres száj körüli sörteszőrökkel együtt kávéscsészényi rovarcsapdaként működik a repülve vadászó madár "elején". A rövid felső csőrkávából - további különlegességként - egy-egy kis csőként nyúlnak ki az orrnyílások, melyek a legtöbb madárnál (kivéve a tengeri csöves[sókiválasztó]orrú madarakat) csak hasítékok a csőrben (a felsorolt különlegességek mindegyike megfigyelhető az alábbi fotókon). 

 
 A lappantyúk a nappalt a talajon, vagy mint a fotókon, az ágak között
rejtőzködve töltik. Az ágakon többnyire hosszanti irányban, ...
 

 ... azzal párhuzamosan helyezkednek el, ..
 

 ... de napközben akár többször is keresztbe fordulhatnak. ...
 

 ... A lappantyúk rejtő színezete megdöbbentő hasonlóságot mutat
egyes, hasonlóan az ágak között rejtőzködő vagy a talajon
mozgó madarakéhoz, ...
 

 ... mint például a füleskuvik (balra) és a nyaktekercs (jobbra). ...
 

 ... A nappal pihenő lappantyú nem csak az alvás miatt csukja be a
szemét, ...
 

 ... az álcázómintás alsó és felső szemhéj elrejti a hatalmas, sötét,
bámuló szemeket, amik lebuktathatnák a magát ágcsonknak
tettető madarat.
 

 Ezen a közeli elvételen jól látszanak a száj körüli sörtetollak, és a felső
csőrkávából oldalra-felfelé kiálló bal oldali csőorr-nyúlvány. Akár
milyen megdöbbentő is, a lappantyú szájnyílása a hatalmas
szem középvonaláig, gyakorlatilag a fej kétharmadáig
ér
(lásd a későbbi fotókat).

 

Sajnos az állat tökéletes álcázása, rejtőzködő viselkedése és éjszakai életmódja miatt alig tudunk valamit a hazai állomány vonulási útvonaláról és célterületeiről. A repülő rovarokat űző lappantyúk többnyire a madárbefogó hálók 2-3 m magasra nyúló fogófelülete felett vadásznak, ezért ritkán, véletlenszerűen tudjuk csak befogni őket. Ezt jelzik a tavaly ősszel megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai, mely szerint 1951-2006 között évi 5-6 madár, összesen csak 299 (2009-ig 508) lappantyú került hálóba.  

 


 

A célzott befogási program eddigi sikerei 
Ezen a helyzeten változtatott a Madárgyűrűzést Felügyelő Bizottság, melynek döntése alapján a Madárgyűrűzési Központ  az engedéllyel rendelkező, a lappantyúkutatásban résztvevő gyűrűzők számára 2009-től lehetővé tette  a magnóval lejátszott hívóhanggal történő befogást. 

A magnózási moratórium kutatási célú feloldásának köszönhetően 2009-ben már 108 lappantyút fogtak a magyar gyűrűzők, ami a majd' 60 év alatt eddig jelölt állomány 21,3%-a! Tavaly a legtöbb lappantyút - 70 példányt! - az Izsáki Madárgyűrűző Állomáson fogták;az Ócsai Madárvártán pedig kézre került egy 2002-ben ugyanitt, azévi fiatalként gyűrűzött példány, ami a legöregebb ismert lappantyú az adatbázisban. A visszafogások számának emelkedésével fontos információkhoz juthatunk a faj erős területhűségéről, vonulási viselkedéséről és élettartamáról. Reméljük, az idei évben folytatódik ez a befogási siker, és az így birtokunkba kerülő információkkal hathatósabban tudjuk megvédeni ezt a fajt is.


Lappantyú hívóhangot sugárzó CD-s magnó a madárbefogó hálóállásban az
álcázó és páravédő funkciót egyaránt ellátó ponyva alatt. A hívómagnó
a
tudományos célú madárbefogás szükségszerűen
rendkívül szigorú etikai
szabályozásán belül is különösen rigorózusan kezelt, csak indokot
esetben engedélyezett eszköz (Fotók: Orbán Zoltán).
 
 A felnőtt lappantyúk befogásának legnagyobb nehézsége, hogy ezt
- alkalmazkodva a madár életmódjához - csakis este és
éjjel lehet végezni.
 

 Frissen gyűrűzött lappantyú közvetlenül az elengedés előtt.
 
 
 A faj szárnya az akrobatikus repülési igény miatt a sólymokéhoz és
a fecskékéhez hasonlóan hegyes.
 

 A lappantyúk elképesztő mértékben és méretűre nyitható csőre ...
 
 
 ... az éjszaka sötétjében is lehetővé teszi a madárnak, hogy összegyűjtse
a repülő rovarok alkotta "légiplanktont". Ezen a képen a vadászat
közben a hálóba került madár torka friss zsákmányállatok
tömegével van tele (Fotók: Deák Józsefné).

 

Hol és hogyan találkozhatunk a fajjal?
A lappantyú az eredeti élőhelyét jelentő nyíltabb erdős-bokros erdei és agrárterületek mellett nagyobb kertekben, települési parkokban is előfordulhat. Az alkalmasnak tűnő területekre az esti szürkületre kilátogatva jó esélyünk van hallani jellegzetes, hullámzóan felerősödő-elhalkuló pirregő hangját (ezt meghallgathatja itt >>), és ha szerencsénk van, a szellemként alacsonyan cikázó madarat is megláthatjuk.

A cikk elején fotósorozatban bemutatott madár Tápiógyörgyén, egy Pest megyei falu kertjében került lencsevégre május 1-én. Az egész napot az ágon rejtőzködve töltötte, és amikor megfigyelés, fényképezés miatt néhány méterre megközelítettük - bízva az álcázásában - csak a szemét nyitotta résnyire. A hely nem tökéletes (túl kicsi) a talajon költő lappantyú fészkelése számára - hangot sem hallottak még a kertben -, ezért nagy valószínűséggel egy vonulásban lévő, rendkívül fáradt madárról lehetett szó, ami másnap reggelre el is tűnt.

 A lappantyú a nyílt részekkel tarkított erdőségeket, az agrárterületek
fás bokorsorait, ...
 

 ... a szőlő és gyümölcsültetvényeket kedveli, ...
 

 ... de települési kertekben, nagyobb parkokban is találkozhatunk vele; ...
 

... vonulási időszakban a bokrokkal tarkított
nádasokban is gyakori, az ilyen helyeken
működő táborainkban hívómagnóval
jól fogható (Fotók és szöveg:
Orbán Zoltán).

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

 

Kapcsolódó hírek

Áprilisi programajánló

Végre igazi tavasz van! Helyi csoportjaink igazán kitettek magukért, rengeteg programunk lesz! Várunk mindenkit szeretettel!

Kezdő madarász képzés Debrecenben

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.

A Fejér Megyei Helyi Csoport két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.