„Hadnagy” nevű jeladós szalakótánk már útban van hazafelé

Március elejével „Hadnagy”, a hódmezővásárhelyi szalakóta megindult északnak. Igaz egyelőre még lassabb tempóban, meg-megállva halad, azért már 200 km-rel északabbra van legutóbbi pihenőhelyétől.

"Hadnagy" jeladóval (Fotó: Ampovics Zsolt).

Az Okawango-delta környékét elhagyva a Zambézi-folyót követve haladt északra. A folyó árterétől keletre, egy kicsit magasabb térszínen tölti most napjait. A környék homokos talaja miatt az esős évszak elmúltával nem sok felszíni víz marad, ezért nemigen vannak erre utak és települések. A tájat a szalakóták megszokott élőhelyéhez mérten fákkal tarkított pusztaság jellemzi, kisebb-nagyobb medencékkel, melyek az esős évszakban megtelnek.


"Hadnagy" a Zambézi folyó mellett (Katt a képre az interaktív térképhez).

„Hadnagyon” kívül jelenleg további két jeladós madarunk helyzetéről kapunk aktívan információt. „Eleven” útját már tavaly is követhettük, őt az Apaj környéki pusztákra várjuk vissza. „Éganya” nevű madarunk pedig már a Dunántúlra terjeszkedő kis populáció tagja.

Tegnap „Elevenről” és „Éganyáról” is kaptunk néhány kevésbé pontos jelet, miszerint ők is elindultak. Reméljük hamarosan pontosabb információ is érkezik, ami már felkerül majd a térképre. Előzetes információink szerint „Eleven” már Mozambikban jár.


"Hadnagy" költőhelye két héttel ezelőtt (Fotó: Szűcs Péter). 

Eddigi jeladós madaraink többsége március közepén kezdte meg vonulását, „Hadnagy” kicsit korábban, már március legelején elindult.


A Zambézi-folyó (Fotó: Gerard Brown). 

Az első szalakóták érkezése április végén várható hazánkban, a vonulás azonban egészen május végéig is eltarthat, hiszen tavaly „Artúr” nevű madarunk május 21-én érkezett, míg „Eleven” május 30-án ért haza.

Szalakótavédelmi programunk a Bükki Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park közreműködésével valósul meg. 

Göcző Gabriella

 

Kapcsolódó hírek

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Az MME szóvivője által írt és a Cser Kiadó gondozásában most megjelent átfogó munka célja gyakorlati segítség nyújtása a lakosság, a pedagógusok, a természetvédelmi szakemberek és az ökoturizmus-szolgáltatók, fiatalok és felnőttek számára a körülöttünk élő madarak és más állatcsoportok védelméhez  a kertben, parkban, utcai fasorban vagy éppen a sokadik emeleti ablakban,...

A fecskefészkek leverése, a fehér gólyák fészkeinek eltávolítása, a kilombosodott fásszárú növényzet megsemmisítése nem csak törvénytelen, de olyan élőhelyrombolást jelent, ami rontja hazánk ellenálló képességét a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy a nem megfelelően végzett épületfelújítások, települési vezetékhálózat oszlopkarbantartások, fa- és bokorkivágások súlyos természetvédelmi károkat okoznak.

Február 09-10-én sikeresen lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők III. Országos Találkozója (MMOT). A két napon 97 felmérő és madárgyűrűző volt jelen, ismerhette meg az elmúlt év közösen elért eredményeit, valamint az idei évben tervezett és még előttünk álló feladatokat. A rendezvényen a munkákban közreműködő önkénteseink és a nemzeti parkok munkatársai is nagy számban...