2024.02.04
Kisalföldi Helyi Csoport

Erdei fülesbagoly telelő állományának felmérése Győr-Moson-Sopron megyében 2017-2024 között

Erdei fülesbagoly (Fotó: Kaposvári Marcell)

Télen megszokott látvány a településeken gyülekező erdei fülesbaglyok (Asio otus) kisebb-nagyobb csapatai. Nyugodt parkokban, kertekben, temetők környékén nappaloznak főleg örökzöld fákon, de gyakran ücsörögnek nyírfákon is. Jelenlétüket elárulja a fák alatt található meszelés vagy a bagolyköpetek látványa. Napnyugta után innen repülnek ki a települések környéki mezőgazdasági területekre táplálkozni, majd hajnalban egyesével visszatérnek a nappalozó fájukra.

Az erdei fülesbagoly hazánk leggyakoribb bagolyfaja. Főként a települések környéki mezőgazdasági területeken fészkelnek. Fészket nem építenek, legtöbbször a varjúfélék mezővédő erdősávokban épített fészkeit foglalják el költésre. Az utóbbi 10-20 évben megfigyelhető volt, hogy a fülesbaglyok településeken is elkezdtek költeni. Ahogy a fészeképítő madarak is behúzódtak az ember közelébe, ezt a baglyok is követték. Nyári estéken gyakran hallani a fiókák élelemkövetelő kiáltásait. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) főként rágcsálókkal táplálkozik, ezért kiváltképp hasznos madarak. A faj Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft, hazai állománya stabil.

A Kisalföldi Helyi Csoport 2017-ben csatlakozott először az országos erdei fülesbagoly szinkronhoz, amiben azóta minden évben részt veszünk. Az első évek a telelő helyek felkutatásával és megismerésével telt. Próbáltunk minél több információt begyűjteni a helyben lakóktól. Segítségünkre voltak ebben a helyi média képviselői (Kisalföld, Győr Plusz, Oxigén). Számos újságcikk és riportanyag készült ebben a témában. A közösségi médiában (Facebook) is minden évben felhívást küldtünk ki, hogy minél többen kapcsolódjanak be a felmérésbe.

1. ábra Erdei fülesbaglyok számának alakulása Győr-Moson-Sopron megyében 2017-2024 között

 

7 évnyi felmérés után néhány tapasztalat már összegyűlt, ezt próbálja összeszedni e cikk. Győr-Moson-Sopron megye az ország egyik legsűrűbben lakott része, 183 település található itt. Minden falu felmérése a lehetetlen feladat kategóriába tartozik, jelenleg körülbelül a megye településeinek a feléről vannak információink. Az alföldi lakott területekkel ellentétben itt még majdnem minden telekre jut 1-1 örökzöld növény, ami potenciális nappalozó helye lehetne a baglyoknak, ami tovább nehezíti a keresést. Bár az utóbbi 2-3 évben felgyorsult e növények kiszáradása és kivágása ebben a régióban is. Több esetben azért vágtak ki fákat, mert a baglyok sok köpetet és meszelést, tehát piszkítást, koszt hagytak maguk után, amit az ott élők egy idő után már nem tudtak tolerálni.

Erdei fülesbagoly telelőhely, Szil (Fotó: Bodor Ádám)
1. kép Erdei fülesbagoly telelőhely, Szil (Fotó: Bodor Ádám)

A fülesbaglyok legtöbbször nyugodt környezetben választanak maguknak pihenőfát. Ezek nagyobb közterületeken, de gyakran elhagyott házak udvarán találhatóak. Ezeket évekig használják, majd ha jön egy új tulajdonos és felújítja az ingatlant, a zavarás hatására a baglyok elhagyják eddig megszokott fájukat. Nagyon messzire nem mennek, az ilyen váltások esetében 1-2 utcával messzebb, sok esetben csak néhány házzal mennek arrébb, egy újabb fát használva nappalozásra. Folyamatos kihívás e mozgások nyomon követése a felmérés során.

2. ábra Az erdei fülesbaglyok létszáma a települések függvényében

Olyan esetek is előfordultak, hogy minden látható ok nélkül a madarak egyik évről a másikra elhagyták a használt fát és több év után sem találtuk ott őket. Van példa visszatérésre is, Sopronnémetiben 2 év kihagyás után újra birtokba vettek egy tiszafát.

Győr-Moson-Sopron megyében a Rábaköz vidéke a „legbaglyosabb”. A Rábaköz falvaiban számoljuk minden évben a legtöbb erdei fülesbaglyot. A vidék változatos mezőgazdasági életterében sok még a költőhely számukra és bőven találnak táplálékot a sok rágcsáló közül. A legtöbb baglyot az alábbi településeken számoltuk: Bogyoszló, Osli, Szany, Szil, Várbalog, Zsebeháza.

Csoportos bagolygyülekezés fűzfán (Fotó: Csiba Béla)
2. kép Csoportos bagolygyülekezés fűzfán (Fotó: Csiba Béla)

A legrégebb óta használt fülesbagoly telelő hely Gönyű településen található, 2017 óta rendszeresen felmérjük itt a baglyokat, 15-45 példány között mozog a számuk. A helyiek elmondása szerint 20 éve még 70 példány is telelt ugyanabban az utcában. Tehát ezt a helyszínt már több évtizede használják a baglyok, ami az állományuk monitorozására nagyon alkalmassá teszi a helyszínt.

Az országos felmérés a leggyakoribb bagolyfajunkat az erdei fülesbaglyot célozza meg, de felméréseink során néha más bagolyfajokkal is találkoztunk már. A fokozottan védett réti fülesbagoly (Asio flammeus) az egyetlen földön költő bagoly Magyarországon. Megyénkben ritka fészkelő, nem minden évben költ a Hanság és a Mosoni-sík vidékén. A településeken gyülekező erdei fülesbaglyok között előfordul, hogy velük is találkozunk, de csak kis számban. Eddig a legtöbbet 2021-ben sikerült megfigyelni Várbalogon 10, Szilben 1 példányt. 2024-ben külterületen gyülekező példányokkal találkoztak felmérőink és érdekes adatként egy győri fülesbagoly telelőhelyen is feltűnt egy réti fülesbagoly.

3. ábra Erdei és réti fülesbaglyok számának alakulása Győr-Moson-Sopron megyében 2017-2024 között

Réti fülesbagoly (Fotó: Zsiga Balázs)
3. kép Réti fülesbagoly (Fotó: Zsiga Balázs)

A macskabagoly (Strix aluco) erdőkhöz köthető bagolyfajunk. Öreg, idős fákból álló erdőkben és parkokban költ, más madarak (főleg a fekete harkály) által vájt odvakban költ. A királytói erdészház kéményében rendszeresen szoktunk velük találkozni, de feltűnt már 1-1 példány Mérgesen, Várbalogon és Gönyűn is.

Macskabagoly Gönyűn (Fotó: Szitkay Gábor)
4. kép Macskabagoly Gönyűn (Fotó: Szitkay Gábor)

Önkénteseink bagolyköpeteket is gyűjtenek a nappalozó fák alól. A köpetekben található csontok alapján megállapítható milyen rágcsálókkal táplálkoztak a baglyok. Ezen kutatással 1-1 térség kisemlős faunáját lehet feltérképezni. A bagolyköpeteket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak adjuk át, a vizsgálatokat ők intézik.

Külön köszönet illeti az elmúlt évek felmérőit, akik részt vettek a programban, az MME Kisalföldi és Soproni Helyi Csoportjának önkénteseit és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. Számuk 17 és 64 fő között mozgott az elmúlt 7 évben, ami jelentősnek mondható. A felmérői aktivitás a bagolyleltár számaiban is meglátszik, minél többen vettek részt a felmérésben, annál több telelőhelyet sikerült felmérni.

Továbbra is várjuk a baglyokkal kapcsolatos információkat a bodoradam96@gmail.com e-mail címre.

 

Bagolyfelmérésen a Szentiváni Madárbarát Kör tagjai (Fotó: Juhász Kata)
5. kép Bagolyfelmérésen a Szentiváni Madárbarát Kör tagjai (Fotó: Juhász Kata)
Bodor Ádám