Láttatok már "karácsonyi" erdeifülesbagoly-fiókát?!
A január eleje óta érkező adatok alapján a tavalyi év karácsonyán vagy ennél is korábban lehetett találkozni ilyen tojásos erdei fülesbagoly fészeklajakkal (fotó: Orbán Zoltán)
Úgy tűnik, hogy a tavalyi év utolsó negyedében (!) országszerte költésbe kezdett erdei fülesbaglyaink egy része, ugyanis már január első napján hírt kaptunk két, akkor kb. 3-4 hetes erdeifülesbagoly-fiókáról Mezőhegyes belterületéről, azután január 9-én Tiszaújvárosból is egyről, ezek a fiókák 2023. október végén, november elején jöhettek tojásként a világra, és azóta is érkeztek szórványos információk ilyen korai fiatalokról!
A jelenség bár nem túl gyakori, de úgy tűnik, hogy egy-két évtizedenként előfordul, legutóbb például 2004 tájékán érkeztek hasonló korai költésekről beszámolók.
A viselkedés tehát természetes, és valószínűleg a kisrágcsáló zsákmányállatok időszakonként bekövetkező állományrobbanásával (2023/2024 is ilyen) is összefügghet.
Ez a felvétel február 23-án készült Dombóvár belvárosában erről a 4-5 hetes erdeifülesbagoly-fiókáról, ami az ő és a testvérei esetében (legalább egyikük hallható is a videóban) azt jelenti, hogy a szülő madár valamikor tavaly karácsony környékén kezdhett
Mi van ilynekor a fiókákkal?
Mivel a baglyok utódai tollasan kelnek ki a tojásból, és az első hetekben - különösen hideg időben - a tojó folyamatosan rajtuk ülve melengeti őket, miközben a hím eteti az egész családot, a száraz hideg nem jelent számukra gondot.
Kockázat inkább a már nagyobb fiókák esetében van akkor, ha a tél keményre fordul és a fagy mellé hó is társul. Ilyenkor a fiatalok jelentősebb része pusztulhat el.
További kihívást a lombmentes, takarást, menedéket nem nyújtó fás környezet jelenti a kezdetben még sokszor röpképtelen, a fészekből szétmászó fiatalok számára, akikre így a ragadozók még nagyobb kihívást jelentenek. Erre megoldást jelenthet a települési környezet, ahol kevesebb a ragadozó madár és sok, télen is sűrű lombozatú örkzöld, főleg tuják segítik a baglyok rejtőzködését.
Miért éri meg a madaraknak?!
Ez a természetben pusztán matematikai kérdés. Ha legalább néhány fióka életben marad - márpedig ez az arány akár az 50%-ot is elérheti, sőt meg is haladhatja -, akkor a bagolypár, és rajtuk keresztül a faj genetikai állományát annyival is több utód viszi tovább. Ha esetleg az összes fióka elpusztulna, a szülő pár nem veszít semmit (ökológiai szempontból a vagy-vagy helyzetekben a túlélési rutinnal és szaporodási képességgel rendelkező felnőtt egyedek értékesebbek, fontosabbak, mint a gyorsan pótolható tojások, fiókák), hiszen néhány hónap múlva, március-áprilisban úgyis kezdődik a klasszikus költési szezon.
A viselkedés tehát természetes (hiszen a madarak maguktól döntöttek a korai költéskezdés mellett) és a fiókák korántsem esélytelenek.
Ha ilyet tapasztal
Aki szintén tapasztalt vagy találkozik ilyen korai költéssel, ennek adatait is megoszthatja a fészkelő erdei fülesbagoly állomány országos felmérését segítő oldalunkon itt >>
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
