Jeladós fehér gólyák a fajvédelem szolgálatában

Az idei év száraz időjárása nem kedvezett a hazai fehér gólyáknak. Júliusban, illetve augusztus elején az MME és a nemzeti parkok munkatársai szinte napi rendszerességgel fogtak be a kirepülés után legyengült, de egyébként egészséges gólyákat. Az MME szlovák partnerszervezeteivel közösen műholdas nyomkövetőket szerelt több fehér gólyára, hogy minél többet tudjanak meg a faj mozgásáról, feltérképezve a potenciális veszélyforrásokat.

Gólya jeladó szerelés Górés tanyán (fotó: Szász Péter)


Két madárra a Górés-tanyán, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság madárrepatriáló telepén került fel a jeladó augusztus 23-án.

Gólya jeladó szerelés Górés tanyán (fotó: Szász Péter)
A Górés-tanyán több tucat mentett gólya él együtt



Gólyák a Górés-tanyán


A tavalyi igen sikeres költési szezonnal ellentétben, 2012-ben jóval kevesebb fiókát tudtak szüleik felnevelni. A fiatal gólyák az első kirepülés után számos esetben nem elég erősek a fészekbe való visszatérésre, éhen halnak, túlzott bizalmasságuk miatt ragadozó áldozatává vállnak vagy elgázolják őket. Az első éves madarak különösen nagy számban pusztulnak el a kis- és középfeszültségű elektromos hálózatokon történő áramütés miatt, valamint a vonulási útvonalon és az afrikai telelőhelyeken is számtalan tényező veszélyezteti őket.

Gólya jeladó szerelés Górés tanyán (fotó: Szász Péter)
A jeladó a madár súlyának pár százalékát teszi csak ki


A napelemes adók rendszeresen küldik jeleiket az MME munkatársainak, sőt a GSM modulnak köszönhetően SMS üzenetben is képes kommunikálni a rendszer, illetve a szakembereknek lehetőségük van alapvető beállításokat is végrehajtani jeladón. A modern eszközök méretüknél fogva semmilyen hátrányt nem jelentenek a madárnak. Más fajok esetében is tudjuk, hogy hatalmas területeket járnak be hátukon az apró eszközzel.


A szakemberek  nagy gonddal helyezik fel az adókat


Patak, a július 22-én fészkéből kiesett fehér gólya, amelyet az MME, a Bükki Nemzeti Park és a Fővárosi Állatkert munkatársai közösen mentettek meg és gyógyították ki lábsérüléséből, augusztus 6-án kapta meg jeladóját. Románián, Bulgárián, Törökországon, Szírián, Izraelen és Egyiptomon keresztül mára nagy valószínűséggel eljutott Csád területére.

Patak útvonala
Patak, a legmesszebb jutott jeladós gólya útvonala




A jeladók felszerelése után a két gólyát,
illetve egy harmadik társukat a lakott
területektől távol engedték szabadon



Gólya jeladó szerelés Górés tanyán (fotó: Szász Péter)
A három madár még sokáig együtt maradt
(fotók és videók: Szász Péter)


A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg. A program célja a madár- és természetvédelem megerősítése, megismertetése a régió lakosságával, kutatási, állomány felmérési és monitoring tevékenységek segítségével. A fehér- és fekete gólyák, nagy kócsagok, parlagi sasok, bütykös hattyúk és sirályfélék színes gyűrűs jelölése mellett, a parti- és molnárfecskékről geolokátorok segítségével, a gólyák esetében pedig rádiótelemetriás jeladókkal és webkamerás megfigyeléssel szeretnének a lehető legtöbbet megtudni.


Összefoglaló a korábbi jelölésekről
(videó: Drexler Szilárd)


A gólyák mozgását a satellitetracking.eu oldaton lehet nyomon követni.


Együttműködő partnerek:


Kapcsolódó oldalak






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!





Papp Ferenc, Nagy Károly, Szász Péter
A fenti kis képen fehér gólya látható
fotó: Szász Péter

Kapcsolódó hírek

Fenyőszajkó portré (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Az utóbbi hetekben egyre több helyről érkeznek hírek különböző madarász fórumokra, hogy fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes) figyeltek meg Magyarországon. A hazai madarászok, lelkes madármegfigyelők és fotósok közül még sokak fajlistájáról hiányzik ez a rendkívül dekoratív madárfaj, de az idei szezonban ez könnyen bepótolható.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyarország és a térség egyik legnagyobb természetvédelmi civil szervezete oktatási és kommunikációs feladatok ellátására 1 fő teljes állású (heti 40 óra) munkatársat keres.

Lazúrcinege - Sándorfalva, Fehér-tó, 2018.11.18. (Fotó: Barkóczi Csaba)

2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.