Két rákosi viperát telepített vissza természetes élőhelyére Sólyom László köztársasági elnök a Látóhegyen

Sólyom László ezzel a túrával zárta a 2007 januárjában kezdett országjáró sorozatát. A Látogatóközpontban megtekintette a készülő új épületeket, megismerkedett a tenyésztés és visszatelepítés részleteivel, majd maga is visszatelepített 2 kígyót a rehabilitált területen.

Az alkalom egyik különlegessége, hogy épp tavaly kapta meg a „Best of the Best” díjat a program az európai LIFE projektek között, így ennek egyik legszebb elismerése az államfő látogatása, ami reméljük, még több ember érdeklődését iránytja majd a hüllő és kétéltűek, a kihalófélben lévő értékeink felé!


A telelőüregekről mesél Péchy Tamás,
Sólyom Lászlónak
(Fotó: Herbót Erzsébet)


A következő hetekben ezen a területen telepítik vissza a viperatelepen mesterséges körülmények között tenyésztett egyedeket a telelőüregekbe. A visszatelepítési program része a következő öt év kiemelt célja a faj állományainak megerősítése, illetve élőhelyeinek növelése.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

Kapcsolódó hírek

A Zempléni Helyi Csoport kétnapos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel Boldogkőújfaluban. Tarts velünk!

Tollászkodás után jól látszik a madáron a geolokátor (Fotó: Jakab Sándor).

Tavaly nyár elején több szalakótára is geolokátort helyeztünk fel. Ezek a könnyű kis szerkezetek a madarak vonulási útvonalának pontjait rögzítették. 

Óriásalka (Illusztráció: Andy Birch).

Az óriásalka északon, az Atlanti-óceán sziklás partvidékén költött. Biológiailag nem rokona a mai pingvineknek, ez az elnevezés mégis hozzá kapcsolódott legelőször. A szó feltehetően walesi eredetű, jelentése „fehér fej”. A déli tengereket meghódító utazók pusztán hasonlóságuk miatt nevezték így a pingvineket, amik az óriásalka kihalásával azonban így váltak közismerté.