Természetvédelmi szabályozások

Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatunk azokról a szabályozókról és fogalmakról, amelyek a hazai fajok fogságban történő tartásának tilalmára illetve a kivételekre vonatkoznak.

Kaszpi haragossikló portré (fotó: Halpern Bálint)

A hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló (védett vagy fokozottan védett) kétéltű- és hüllőfajokat védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 4. számú melléklete tartalmazza.

A hazai kétéltű- és hüllőfajok egyedeit a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében kizárólag közérdekből lehet tartani.

Közérdeknek minősül a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása.

Természetvédelmi érdeknek minősül a faj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok listáját. A lista itt tekinthető meg: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_691

Ezen fajok egyedeire tartási engedély csak korlátozott számú példányra, kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből adható. Ebből következik, hogy „hobby-célra” ezek a fajok sem tarthatók jogszerűen. Fontos tudni, hogy ebbe a kategóriába tartozik számos, a terraristák által kedvelt állat, pl. márványos gőte (Triturus marmoratus), négycsíkos sikló (Elaphe quatuorlineata), leopárdsikló (Zamenis /Elaphe/ situla), homoki vipera (Vipera ammodytes), homoki boa (Eryx jaculus) páncélos seltopuzik (Pseudopus /Ophisaurus/ apodus) stb.

Washingtoni Egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó fajok esetében tartási engedélyt nem kell kérni abban az esetben, ha az adott faj nem minősül sem a hazai jogszabályok szerint védettnek, sem veszélyesnek. Ugyanakkor az állat legális eredetét igazolni kell tudni. Ennek módja aszerint változik, hogy a faj a CITES Európai Uniós végrehajtási rendeletének melyik mellékletébe tartozik.

A fajok különböző mellékletekbe sorolásának kérdésében jelenleg a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 709/2010. bizottsági rendelet van hatályban.

Az „A”mellékletbe tartozó gerinces állatfajok minden egyes példányára, valamint a „B” mellékletében szereplő emlős- madár- és szárazfölditeknős fajok élő példányaira (a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásainak egyes szabályairól szóló292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok kivételével) bejelentési kötelezettség vonatkozik.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeire az eredetet igazoló hatósági okiratot (tenyésztői bizonylat, származási igazolás, eredetigazolás vagy EU-bizonylat) kell kiállítani.

Az állat új tulajdonoshoz kerülésekor ezt az okiratot az új tulajdonos részére az állattal együtt át kell adni.

Az „A”mellékletbe fajok esetében kizárólag a sárga színű EU-bizonylat jogosít fel a példány eladására, eladásra való felkínálására, eladásra való szállítására, kereskedelmi célú bemutatására, kereskedelmi célú tartására, kereskedelmi célú megszerzésére, vételére, vételi ajánlat tételére vagy kereskedelmi célú felhasználására.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni. Ez a hüllők esetében microchip lehet, míg a madarak esetében gyűrű vagy microchip. A teknősfajok fiatal egyedeit egészen a 10 cm-es haspáncélhossz eléréséig félévente fényképeztetni kell, a microchip-es jelölés helyett. A fotózást, és a bizonylat érvényesítését a lakhely szerin illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségvégzi, ingyenesen.

Jelenleg a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet "a kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról" rendelkezik a kétéltűek és hüllők tartásának több aspektusáról, valamint felsorol 2 kétéltű- /amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana), keleti unka (Bombina orientalis)/ és 4 hüllőfajt /aligátorteknős (Chelydra serpentina), keselyûteknős (Macroclemmys temminckii), díszes ékszerteknős (Chrysemys picta), vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans)/ is, amelyek hazánk õshonos állatvilágára ökológiai szempontból veszélyesnek minősülnek. Ezek hobbicélú tartása tilos.

Természetesen a tartók számára felmerülő kérdésekben a hatóság készséggel nyújt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást.