Természetvédelmi szabályozások

Kedves Látogató!

Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatunk azokról a szabályozókról és fogalmakról, amelyek a hazai fajok fogságban történő tartásának tilalmára illetve a kivételekre vonatkoznak.

A hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló (védett vagy fokozottan védett) kétéltű- és hüllőfajokat a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 8. számú melléklete tartalmazza.

A hazai kétéltű- és hüllőfajok egyedeit a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében kizárólag közérdekből lehet tartani.

Ugyanez vonatkozik a fenti fajok gyűjtésére, illetve az egyedeik minden megjelenési formájára és származékaikra is.

Közérdeknek minősül a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása.

Természetvédelmi érdeknek minősül a faj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

Származék: az elpusztult élőlény, az élettelen egyed azonosítható része, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat vagy körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok listáját. A lista itt tekinthető meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom

Ezen fajok egyedeire gyűjtési és tartási engedély csak korlátozott számú példányra, kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből adható. Ebből következik, hogy „hobby-célra” ezek a fajok sem tarthatók jogszerűen. Fontos tudni, hogy ebbe a kategóriába tartozik számos, a terraristák által kedvelt állat, pl. márványos gőte (Triturus marmoratus), négycsíkos sikló (Elaphe quatuorlineata), leopárdsikló (Zamenis situlus), homoki vipera (Vipera ammodytes), homoki boa (Eryx jaculus) páncélos seltopuzik (Pseudopus apodus) stb.

A Washingtoni Egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó fajok esetében külön tartási engedélyt nem kell kérni abban az esetben, ha az adott faj nem minősül sem a hazai jogszabályok szerint védettnek, sem veszélyesnek, sem invazív fajnak. Ugyanakkor az állat legális eredetét igazolni kell tudni. Ennek módja aszerint változik, hogy a faj a CITES Európai Uniós végrehajtási rendeletének melyik függelékébe és  mellékletébe tartozik.

A fajok különböző mellékletekbe sorolásának kérdésében jelenleg a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló BIZOTTSÁG (EU) 2019/2117 RENDELETE van hatályban: 
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02019R2117-20191211&from=EN

Egy-egy adott fajjal kapcsolatosan érdemes az alábbi linken informálódni, hogy melyik függelékbe, illetve mellékletbe van besorolva: https://www.speciesplus.net/#/

A CITES hatálya alá tartózó, de nem bejelentésköteles gerinces hüllők és kétéltűek esetében elegendő az állat jogszerű megszerzését igazoló dokumentumot (adásvételi szerződést, számlát, blokkot) megőrizni. Ez tartásukhoz és szaporításukhoz is elegendő. Javasoljuk a kereskedelmük során az alábbi nyomtatvány használatát: „formanyomtatvány a "B" mellékletes fajok kereskedelméhez”, természetesen ez a „B” mellékletbe tartozó fajok esetében is használható: https://www.cites.hu/hu/dokumentumok/kategoriak/formanyomtatvany

 Az „A” mellékletbe tartozó gerinces állatfajok minden egyes példányára, valamint a „B” mellékletében szereplő emlős- madár- és szárazfölditeknős fajok élő példányaira (a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásainak egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt – un. kivont fajok kivételével) bejelentési kötelezettség vonatkozik.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeire az eredetet igazoló hatósági okiratot (tenyésztői bizonylat, származási igazolás, eredetigazolás vagy EU-bizonylat) kell kiállítani.

Az állat új tulajdonoshoz kerülésekor ezt az okiratot az új tulajdonos részére az állattal együtt át kell adni.

A 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a bejelentést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megszerzéstől, az ország területére történő behozataltól, az ország területéről történő kiviteltől, az elidegenítéstől, az elhullástól, a megsemmisüléstől, a szaporulat létrejöttétől, illetve a tartási hely megváltoztatásától, a megjelöléstől, újrajelöléstől számított 30 napon belül kell megtenni.

Az „A” mellékletbe tartozó fajok esetében kizárólag a sárga színű EU-bizonylat jogosít fel a példány eladására, eladásra való felkínálására, eladásra való szállítására, kereskedelmi célú bemutatására, kereskedelmi célú tartására, kereskedelmi célú megszerzésére, vételére, vételi ajánlat tételére vagy kereskedelmi célú felhasználására.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni. Ez a hüllők esetében microchip lehet, míg a madarak esetében gyűrű vagy microchip. A teknősfajok fiatal egyedeit egészen a 10 cm-es haspáncélhossz eléréséig félévente fényképeztetni kell, a microchip-es jelölés helyett. A fotózást, és a bizonylat érvényesítését a lakhely szerint illetékes Kormányhivatal Természetvédelmi Osztálya végzi, ingyenesen. A bejelentéseket is ezekhez a hivatalokhoz kell megküldeni.

A CITES szabályozás áttekintéséhez ajánlható a nemrégiben megújult, jól áttekinthető honlap: https://cites.hu/hu

A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet számos hüllőfajt sorol fel, amelyek egykor vagy ma is népszerűségnek örvendnek hobbiállattartók között (mérgeskígyófajok, krokodilfélék, nagytestű varánuszok, óriáskígyók, aligátorteknős stb.). Ezek tartása csak a jogszabályban megjelölt feltételek és engedélyek biztosítása és birtokában megengedett.

A fajokat a rendelet 3 kategóriába sorolja veszélyességük alapján: különösen veszélyes, közepesen veszélyes és elővigyázatosságot igénylő fajok.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt.

Fontos megemlíteni az invazív fajok egyedeivel kapcsolatos teendőket. Hüllőtartók körében ez elsősorban az ékszerteknőst érinti.

Magyarországon 2015. január 2-án lépett hatályba az az Európai Uniós jogszabály, amely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szól.

Az uniós jegyzékben szereplő idegenhonos inváziós fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatokat nem kereskedelmi céllal tartó tulajdonosok számára engedélyezni kell, hogy ezeket az állatokat természetes életük végéig megtarthassák.

Ehhez szükséges azonban néhány feltételt teljesíteni.

- Feltétel, hogy az állatokat már az uniós jegyzékbe való felvételüket megelőzően is tartották tulajdonosaik. Ez a dátum a szóba jöhető fajok esetében 2016. augusztus 1. és hitelt érdemlően igazolni kell a korábbi megszerzést.

- Másik feltétel, hogy az állatokat zártan kell tartani, és minden megfelelő intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szaporodhassanak és ne szabadulhassanak ki.

Ezen feltételek teljesülése esetén az érintett állattartóknak lehetősége van egy erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni állataikat a természetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal felé. A hivatal a bejelentett állatokat nyilvántartásba veszi. A példányokat egyedi jelöléssel is el kell látni.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/F. §) értelmében az ország őshonos növény- illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok kedvtelésből való tartása (és szaporítása, forgalomba hozatala is) tilos.

Ezen fajokat a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete rögzíti. Ezek között vannak az uniós jegyzékben szereplő idegenhonos inváziós fajok közül az amurgéb, a vörösfülű ékszerteknős 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányai, az amerikai ökörbéka, a halcsontfarkú réce, az észak-amerikai mosómedve, a nyestkutya, a nutria, a szürkemókus, az amerikai rókamókus és a csinos tarkamókus. Ezen fajok egyedei tehát a hazai szabályozás értelmében nem tarthatók, még a fenti, az 1143/2014/EU rendelet 31. cikk (1) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített feltételek fennállása esetén sem.

A hazai farkoskétéltűek kitridgomba-fertőzéstől való védelme érdekében a 41/2010. (II. 26.), a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Kormányrendelet a 3. § (1a) pontja értelmében tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely faja egyedének, valamint a koreai hasadékszalamandra (Karsenia koreana) egyedének tartása, tenyésztése, forgalmazása, illetve e célra újabb példány nem szerezhető be.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor

https://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/kornyezetvedelmi-termeszetvedelmi-hatosagi-informacio

A fenti linken a teendők leírása és a bejelentőlap is elérhető.

Természetesen a tartók számára felmerülő kérdésekben a Kormányhivatal készséggel nyújt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást.