Magyarország bagoly "fővárosában" járva

Ezekben a napokban Túrkevén és a szomszédos Kisújszálláson több mint 1000 erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel – szó szerint az emberek feje felett. Ilyen nagyságrendű gyülekezésről máshol nincs tudomásunk Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.

Telelő erdei fülesbaglyok Túrkevén 2018 januárjában (Fotó: Orbán Zoltán)


Az Európában fészkelő 13 bagolyfajból 12 Magyarországon is előfordult már, 10 faj költ, és közülük 5 rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.

Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Túrkevén és a szomszédos Kisújszálláson legalább ezer erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel hónapokon át.


És mindezt nem valami eldugott helyen, hanem a települések belső, legforgalmasabb
közterületein, iskolaudvarok fáin, ahol az óraközi szünetekben gyerekek
nyüzsögnek ...


... vagy éppen templom melletti fákon, ahol a harangozás és az éjszakai díszkivilágítás
jelenthetne zavarást számukra (Videók: Orbán Zoltán)

 

Csakhogy a tapasztalatok alapján a megszokott tevékenységeink nem zavarják a baglyokat. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat. Éppen ezért a megjelenésüket követően az embereknek nem kell az életüket alapvetően megváltoztatva áldozatot hozniuk a madarakért. A mindennapi, megszokott tevékenységek: a járókelők jövés-menését, a forgalom zaját és látványát, az óvoda- és iskolaudvaron szaladgáló és hangoskodó gyereket, a kertben tevékenykedő vagy éppen a bagolypiszkot a pihenőfák alatt feltakarító emberek mozgását a madarak semleges környezeti hatásként kezelik.

Az persze előfordul, hogy egy-egy szokatlan zajra a madarak felfigyelnek, és egy-két idegesebb példány fel is repül (ez különösen a nagyobb egyedszámú, zsúfolt telelőhelyeken fordulhat elő), miközben a mellettük lévő madár tovább szunyókál.


A béke azonban ilyenkor is gyorsan helyreáll, a felrebbent madarak egy-két
kör megtétele után szinta azonnal visszatérnek, és a csapat folyatja a
békés sziesztázást (Videó: Orbán Zoltán)


Ez a felvétel nem csak azért különösen érdekes, mert egy réti fülesbagoly látható
telelő erdei fülesbaglyok társaságában Túrkevén, hanem azért is, mert

elkészítésekor a fa alatt éppen egy lakó söprögetett, ami a
madarakat a legkevésbé sem zavarta
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Tud telelő baglyokról? Kérjük, küldje be az adatokat!

A lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van a hazánkban telelő baglyok országos szintű felmérésében – abban, hogy pontosabb képet alkothassunk arról, hogy területi eloszlásban mennyi erdei fülesbagoly is telel Magyarországon.

A telelő bagolycsapatokat egész télen lehet számolni, és róluk az adatokat beküldeni. Azonban mától hétfőig tart, 2018.01.19-22. között zajlik a telelő erdei fülesbaglyok országos lakossági szinkronszámlálása, amikor országszerte sok száz helyszínen, egy időben számolhatjuk a baglyokat a lakott területeken, ami remek szórakozás is egyben.

Kérjük, ha tud telelő baglyokról, akár csak néhány példányról is, szánjon rá két percet az okostelefonon is kitölthető és továbbítható jelentőlap kitöltésére!

A felmérés részleteit itt találja >>

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, különös tekintettel a pedagógusokra, hogy közösen minél többet tehessük! Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán

Kapcsolódó hírek

Lazúrcinege - Sándorfalva, Fehér-tó, 2018.11.18. (Fotó: Barkóczi Csaba)

2018. november 18-án vasárnap reggel, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában, egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász: Barkóczi Csaba, Domján András és Gyarmati Gábor. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.

A  természet- és környezetvédelemben történt leépítések ügyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levelet, 85 civil szervezet írt alá.

Az október végi hosszú hétvégre szerveztük az év utolsó herptúráját. Ezúttal a beregi Márokpapiban, az elevenszülő gyík élőhelyén jártunk.