Héja
Héja

Nevek és kódok

Magyar név
Héja
Tudományos név
Accipiter gentilis
Angol név
Northern Goshawk
EURING-kód
02670
HURING-kód
ACCGEN

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
48-62
Szárny fesztávolság (cm)
135-165
Hím tömege (g)
600-1 100
Tojó tömege (g)
900-2 000

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék alfaj

Leírás és életmód 

Igazi erdei ragadozó, merész madár, akár nála nagyobb állatokat is elejt. Ezt használják ki a solymászok is, mivel megfelelő idomítással kiváló vadászmadár nevelhető belőle, az erre a célra tartott madarak beszerzése és tartása természetesen engedélyhez kötött. A tojók jelentősen nagyobbak a hímeknél. A ragadozómadarak közül ennek a fajnak a legellentmondásosabb a megítélése a vadászok részéről. Tény, hogy a frissen kiengedett, zárt kertekben nevelt, túlságosan szelíd, fiatal fácánok könnyű prédát jelentenek ennek a vakmerő és erős ragadozónak. Állandó madár, a párok egész évben tartják revírjüket.

Élőhelye, költése:

Az északi félteke nagy részén, Eurázsiában, Észak-Amerikában és az Atlasz-hegységben költ. Szinte bármilyen élőhelyen előfordulhat, de a nagyon nyílt területeket kerüli. Költőhelyének megválasztásakor kevésbé az erdő fajösszetétele, mint a megfelelő kor és kiterjedés határozza meg. Fészkét száraz ágakból építi, amit lombos gallyakkal díszít. Fészekalja 2-5 tojásból áll, a szülők 35-38 nap alatt keltik ki a fiókákat. További 40 nap telik el, mire a fiatalok elhagyják a fészket. Nagyon széles táplálékbázisú faj, madarak és emlősök dominálnak a táplálékában, mindig a legnagyobb számban rendelkezésre álló zsákmányt preferálja. Galambok, seregélyek, rigók szerepelnek elsősorban táplálékában, de kisemlősöket, mókust, és ritkán más ragadozómadarak fiókáit, vagy akár kifejlett egyedeit is elfogja.


Hím héja


Tojó héja


Fiatal héja

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 800 - 1 300 párra tehető (2000-2011) és bizonytalan trendet mutat (1999-2015, a meglévő adatok alapján nem állapítható meg változás).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Héja. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-accgen Letöltés dátuma: 2019-07-21