Haris
Haris

Nevek és kódok

Magyar név
Haris
Tudományos név
Crex crex
Angol név
Corn Crake
EURING-kód
04210
HURING-kód
CRECRE

Rendszertan

Rend
Darualakúak
Gruiformes
Család
Guvatfélék
Rallidae

Testméretek

Testhossz (cm)
27-30
Szárny fesztávolság (cm)
46-53
Hím tömege (g)
135-200
Tojó tömege (g)
120-150

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Ez a tyúkalakúakra emlékeztető madár a modern mezőgazdaság egyik nagy vesztese, állománya egész Európában csökken. Rejtőzködő életmódja miatt legtöbbször csak jellegzetes recsegő hangja árulkodik jelenlétéről. Legnagyobb számban a Bodrogközben és a Szatmár-Beregben költ. Egyes csapadékosabb években, amikor kiterjedt belvizek maradnak, jóval több pár telepszik meg nálunk fészkelésre, olyan környezetben ahol korábban egyáltalán nem fordult elő, így akár művelt területeken, agrárkultúrákban is megtelepedhet. A nedves kaszálók, legelők felaprózódása, becserjésedése mellett, a nem megfelelő területhasználat is veszélyezteti állományát. Az intenzív gyepgazdálkodás következtében hamarabb kaszálják a területeket, emiatt a fészkek jelentős része megsemmisül. A kaszálógépek és a technológia helyes megválasztásával költési sikeressége biztosítható lenne, feltéve, hogy a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi részén tölti. Vonulása során is több veszély fenyegeti, vadászok kedvelt zsákmánya a mediterrán térségben, az elsivatagodás pedig megnehezíti a Szaharán túli telelőterületeire történő átvonulását.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai faj, a Brit-szigetektől Szibériáig népesít be nedves réteket, kaszálókat, folyók menti területeket. Előnyben részesíti az olyan nedves gyepeket, ahol viszonylag magas, sűrű növényzetet talál néhány elszórt bokorral. Territoriális madár, a hím jellegzetes hangjával jelzi területfoglalását. Poligám madár, egy hím több tojóval is párosodhat. A tojó növényi anyagokból építi fészkét, ide rakja 7-10, ritkán 13 tojását. A fészekhagyó fiókák 15 napra kelnek ki, 8 hetesen elérik teljes fejlettségüket. Főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt: rovarokat, puhatestűeket, pókokat. Ezt kiegészíti némi gyom- és fűmag.


Kifejlett haris


Haris fióka

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazánkban a fészkelési időszakban a hangadó hímek száma 500 - 2 000 közötti (2008-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfrodulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Madárgyűrűzési adatok 

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban szereplő adatok összesítése

Az összesítések, grafikonok és térképek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található 1908 és 2014 közötti gyűrűzési és megkerülési adatok alapján készültek (az adatok lezárása 2015. május 31-én történt).

  • Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-2014): 204 pld.
  • Gyűrűzött fiókák száma (1951-2014): 1 pld.

A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-2014):

  • Helybeni (0-5 km) megkerülések száma (1951-től): 13 pld. (6,37 %) (14 esetszám)
  • Belföldi (>5 km) megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)
  • Külföldi megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)

A Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma (1908-1950), beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 1 pld.

Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-2014): 0 pld. (0 esetszám)

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:

  • Visszafogás: 13 pld. (14 esetszám)
    A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
  • Megfigyelés: 0 pld. (0 esetszám)
    A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
  • Kézrekerülés: 1 pld. (1 esetszám)
    A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült (nem gyűrűzői tevékenység folytán),vagy a tetemét megtalálták.

Legtávolabbi megkerülés: 1247 km (Magyarország-Hollandia)

A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság.

Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján: 374 nap (1 év 0 hó 9 nap), gyűrűzéskor: Első évesnél idősebb (1+) hím

A legidősebb gyűrűs madár megkerülésének körülményei: visszafogás, 0 km (belföldi, helyi)

A legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között (ha a megkerülési adat visszafogás, megfigyelés vagy olyan kézrekerülés, ahol a madár élt vagy frissen elhullott tetemét találták meg).

Az EURING adatbankban szereplő legidősebb gyűrűs madarak listája >>

A Magyarországon megjelölt madarak évenkénti száma (1951-2014)

A Magyarországon megjelölt madarak (1951-2014) gyűrűzési ideje (10 napos összesítések)

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-2014)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

PIROS KÖR: Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

KÉK HÁROMSZÖG: A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

Az EURING megkerülési kódok (összesen 99) 8 fő csoportba vannak integrálva, ezek százalékos eloszlása van a kördiagramon ábrázolva. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (nem tartalmazza a visszafogásokat és a megfigyeléseket)

Kézrekerülések száma: 1 pld. (1 esetszám)

Média 

Kapcsolódó linkek 

2016 év madara a haris >>

Természetvédelmi kezelés / Haris >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2016) Magyarország madarai: Haris. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-crecre Letöltés dátuma: 2016-12-03