2016 év madara – a haris

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

Haris (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság)


A harist a lakosság választotta az idei év madarául az MME honlapján 2015. június 25-től július 27-éig zajlott internetes szavazáson.

 

A haris

Fürjszerű megjelenésű, de annál nagyobb, körülbelül balkáni gerle méretű, 27­-30 cm-es testhosszú madár (német neve, a „Wachtelkönig”, „fürjkirály”-t jelent). Feje közepesen nagy, csőre vaskos, erőteljes, függőleges ék alakú. Nyaka hosszú és vastag. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Farka rövid, alig lóg túl a szárnytollak csúcsán, és mivel színezete megegyezik a hátéval, úgy tűnik, mintha a madárnak nem is lenne farka. Lábai és ujjai a test méretéhez képest hosszúak és erőteljesek. A tojásból kikelő fiatalok koromfeketék.

 

Élőhelyigény

Alapvetően a magasabb, sűrűbb növényzetű nedves rétek, kaszálók, folyómenti területek és tóparti laposok madara. Különösen kedveli az olyan magasfüvű üde gyepeket, melyeket kisebb-nagyobb bokorcsoportok tarkítanak. Csapadékosabb években belvizes területeken ott is költhet, ahol egyébként nem fordul elő, illetve megfelelő élőhely hiányában szántók növénykultúráiban is fészkelhet. Nem ragaszkodik a sík vidéki élőhelyekhez, hegyvidéki réteken is költ. Vonulási időben árokpartokon, a mezőgazdasági táblákat szegélyező gazosokban, szántóföldi kultúrákban is előfordul.

Harisos legelő (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Memzeti Park Igazgatóság).
Haris élőhelyek Magyarország több tájegységéről – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Boldogh Sándor, Faragó Ádám, Orbán Zoltán).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Zala-menti kaszáló haris élőhely (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Memzeti Park Igazgatóság).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Harisos rét a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

 

Világ- és hazai állomány

Óvilági, eurázsiai elterjedésű faj. Nyugat-keleti irányban a Brit-szigetektől, Írországtól Közép-Ázsiáig, Nyugat-Kínáig, észak-déli kitekintésben Skandinávia középső régióitól Közép-Kelet-Törökországig és Dél-Kazahsztánig, mintegy 4 millió km2-es területen honos. Az 1,3-2 millió párra becsült világállomány közel 80%-a Oroszország európai területein él.

A haris elterjedési területe (Forrás: birdlife.org)
A haris elterjedési területe (Forrás: birdlife.org).

 

A magyarországi fészkelőállomány nagyságát jelentősen befolyásolják az aktuális téli és tavaszi csapadékviszonyok. 

Nedvesebb, belvizes években több harispár költ, szárazabb tavaszokon viszont a megfelelő élőhelyek csökkenése miatt az átvonuló madarak jelentős része továbbáll (Fotó: Orbán Zoltán).
Nedvesebb, belvizes években több harispár költ, szárazabb tavaszokon viszont a
megfelelő élőhelyek csökkenése miatt az átvonuló madarak jelentős része
továbbáll (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezt figyelembe véve – becsléseink szerint – a hazai költőállomány 500-2000 pár között ingadozik. Élőhelyigénye miatt a magyar fészkelőállomány zöme a Bodrogközben él, de a faj az ország egész területén előfordul.

 

Táplálkozás

A talajon, a sűrű növényzetben bujkálva keresi rovarokból, gilisztákból, csigákból, gyíkokból, békákból, alkalmilag kisemlősökből álló táplálékát, amit füvek és a gyomok magjai egészítenek ki.

 

Költés

Költésbe későn, május végén, június elején kezd, így a fiókanevelés időszaka augusztus közepéig elhúzódhat. A hímek poligámok (többnejűek), azaz több tojóval is párosodnak, ezt követően a kotlás és a fiókák felnevelése a tojók feladata. A hím jellegzetes, nappal és éjszaka egyaránt hallatott, messze hangzó, recsegő, kéttagú hangjával hívja magához a tojókat, s ha ez sikerült dürgésbe kezd. A faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex, de hallható „két-kés”-nek is, innen ered a „kétkés” madár népi elnevezés).


A harishímek éneke semmi mással össze nem téveszthető hang a természetben
(Videó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

 

Földön fészkelő faj. A tojó kisebb arasznyi sekély talajmélyedést kapar, majd ezt béleli ki magasan száraz fűszálakkal. Tojásai száma többnyire 7-10 körül alakul, de ennél magasabb is lehet. A fiókák fészekhagyók, azaz a kikelést követően órákon belül képesek követni a szülőt. Körülbelül egy hónapos korukra érik el a röpképességet, de a teljes fejlettség eléréséhez két hónapra van szükség. Évente csak egyszer költ.

 

Viselkedés

Közepes termete ellenére is az egyik legnehezebben megfigyelhető európai madárfaj. Életének jelentős részét a sűrű és magas réti növényzet között bujkálva tölti. Egész testalkata ezt az életmódot segíti - előre nyújtott nyakkal a madár teste a csőre hegyétől a kurta farok végéig egy elnyújtott ék alakot képez. Ennek, valamint sűrű, tömött, testhez simuló tollainak köszönhetően zajtalanul, nagy sebességgel szaladva is szinte akadály nélkül tud haladni a kefesűrű fűszálak között. Rejtőzködésre alkalmas élőhelyén a kellő védelmet jelentő rejtőszíne és bujkáló életmódja miatt ritkán repül fel, ekkor is csak rövid távokat tesz meg a növényzet felett. 

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).
Haris hím teljes erőbedobással énekel – 3 fotó, katt a képre
(Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

 

Vonulás

Hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre húzódó térségeiben tölti. A hazai állomány augusztus végén, szeptember elején útnak indul, a tavaszi érkezés dandárja április végére, május elejére esik.

A haris elterjedési területe és afrikai telelőterülete (Forrás: iucnredlist.org).
Mai tudásunk szerint a világ harisállománya Afrika délkeleti térségébe, feltehetően a faj
egykori géncentrumába (innen terjedt el a legutóbbi jégkorszakot követően)
vonul telelni (Forrás: iucnredlist.org).

 

Magyarországon 1951-2014 között csak 204 harist gyűrűztek, és ebből csak 1 példány volt fióka korú. 1908-2014 között csak egyetlen hazai jelölésű madár került meg külföldön, Hollandiában. A hazai visszafogások száma 1951-2014 között 13 példány (14 eset) volt. Külföldön jelölt haris eddig nem került kézre Magyarországon.

 

Veszélyeztető tényezők

Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat tájformáló, élőhely-átalakító hatása alapvetően befolyásolja a faj megtelepedési esélyeit, költési sikerét. Az üde, nedves rétek feltörése, leszárítása, kisebb mértékben ezek ipari vagy lakossági célú beépítése teljesen felszámolhatja a faj fészkelőhelyeit.

A költésre alkalmas területeken további veszélyforrást jelenthetnek:

  • a kaszálók felhagyásából, megszűnéséből eredő cserjésedés, beerdősülés;

A legeltetés és a kaszálás felhagyása a gyepek beerdosulesehez, a gyepekhez kötődő fajok előhelyvesztéshez vezet (Fotó: Orbán Zoltán).
A legeltetés és a kaszálás felhagyása a gyepek beerdosulesehez, a gyepekhez
kötődő fajok előhelyvesztéshez vezet (Fotó: Orbán Zoltán).

  • égetés;

Az engedély nélkül, rosszul és rosszkor végzett égetés nem csak az élőhelyet, de az itt élő állatokat is veszélyezteti (Fotó: Boldogh Sándor).
Az engedély nélkül, rosszul és rosszkor végzett égetés nem csak az élőhelyet, de az
itt élő állatokat is veszélyezteti (Fotó: Boldogh Sándor).

 

  • a védendő madárfaj költésbiológiájához nem alkalmazkodó, túl korai gépi kaszálás;
  • a terület rövid idő (egy-két nap) alatt történő, teljes lekaszálása;
  • a kívülről spirálisan befelé haladó gépi kaszálás, gépmozgás;
  • a túl nagy, 10-15 km/h sebességgel végrehajtott kaszálás;
  • a túl alacsonyra állított vágásmagasság;
  • nem természetbarát, szársértő kaszatípus alkalmazása;
  • vadriasztó lánc hiánya.

A nem megfelelően végzett kaszálás a talajon élő állatokat, köztük a harisokat is veszélyezteti (Fotó: Orbán Zoltán).
A nem megfelelően végrehajtott kaszálás a talajon élő állatokat, köztük a
harisokat is veszélyezteti (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Közép és hosszú távon valószínűleg egyre jelentősebb kihívást jelent a fajnak a klímaváltozással együtt járó szárazodás, az üde rétek területi kiterjedésének csökkenése. Ezt a hatást a nem megfelelő vízrendezés, a vizek levezetése gyepekről, a patakparti természetes magaskórósok felszámolása tovább fokozza.

A Föld civilizált térségeire általánosan jellemző, hogy az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás különösen negatívan érinti a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajokat, közülük is még erősebben azokat, amelyek ráadásul hosszú távú vonulók is. A haris esetében ez utóbbi feltétel is adott, mivel a faj hazai állománya a Szaharától délre tölti a telet. Eközben áthalad az európai és afrikai Mediterráneum felett is, ahol a szabályozás hiánya, a törvények be nem tartása következtében vonuló madarak milliói esnek áldozatul a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak.

A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai
madármészárlásokról – a letöltéshez katt a képre (Forrás: birdlife.org).



Csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába. Utóbbi hálók elsősorban fürjbefogási céllal kerülnek ki, ez azonban mit sem számít a fogságba eső és elpusztított harisok számára.

Vonulás közben a klímaváltozással mind gyakoribbá és hosszabbá váló, az évszakhoz képest szokatlan időjárási helyzetek is tizedelik a madarakat.

Végül, de nem utolsó sorban az afrikai telelés is veszélyekkel teli. A harisok számára téli élőhelyet kínáló szavanna az itthoni viszonyokhoz képest hemzseg az ilyen méretű madarakra éjjel vagy nappal vadászó hüllő, madár és emlős ragadozóktól.

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezek egyike a sziklapiton, Afrika füves térségeinek egyik
csúcsragadozója – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen túlszaporodott a nagyvad- és szőrmés kisragadozó-állomány. Talajon költő madárként a harisra is egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vaddisznók, melyek nagy területeken szó szerint ellehetetlenítik a földön fészkelő fajok szaporodását. A szintén túltartott rókaállomány mellett a hazánkban kémilliósra becsült kóbor vagy részben szabadon kóborló, a lakott területekről kilátogató házi macskák is nagy veszélyt jelentenek a tojásos fészekaljakra, a fiókákra és a felnőtt madarakra egyaránt. Az ország egyes területein a harisok élőhelyein is erősödőben van a sakálállomány, ami tovább növeli a földön fészkelő madárfajokra nehezedő predációs nyomást.

Rókák immunizálásáról fára kihelyezett plakát (Fotó: Orbán Zoltán).
A szőrmés ragadozók állománynövekedéséhez a veszettség elleni
immunizálás is hozzájárul – immunizálásáról tájékoztató
plakát fára kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

VÉDELEM

A faj védelme szempontjából az egyik legfontosabb meghatározó tényező a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezése, jellegzetes élőhelyeinek, az üde kaszálóréteknek, nedves gyepeknek a megőrzése lehet. Fontos, hogy döntéshozók prioritásként kezeljék ezt, az agrárgazdálkodók pedig tisztában legyenek és válasszák a 2016-tól újra elinduló agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program vonatkozó intézkedéseit, és betartsák az abban foglalt, a biológiai sokféleség megóvását, növelését támogató módszereket:

Élőhelyvesztés megállítása

A harisok számára is fészkelőhelyet biztosító üde kaszálórétek felszámolásának, beszántásának, művelési ágból kivonásának, elaprózódásának, területcsökkenésének megakadályozása, megszűnt vagy spontán erdősülő gyepek újbóli művelésbe vonása.

 

Fészkelőállomány-felmérés

Munkavégzés előtti területbejárással, az éneklő hímek hangja alapján. A terület harisállományának, a fészkelőpárok revírjeinek ismerete célzottabb természetvédelmi intézkedéseket tesz lehetővé, és csökkentheti a gazdálkodó bevételkiesését.

Életmódjukból adódóan az éneklő harisokat és élőhelyeiket az esti és reggel szürkület óráiban lehet a legjhatékonyabban felmérni (Fotó: Orbán Zoltán).
Életmódjukból adódóan az éneklő harisokat és élőhelyeiket az esti és reggel
szürkület óráiban lehet a legjhatékonyabban felmérni
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

„Harisbarát” kaszálási időpontválasztás

A július második felében végzett kaszálás a fiókák legnagyobb részét már képes megóvni. Teljes védelmet az augusztus közepe utáni kaszálás jelenthet, mert így a késői fészekaljak és a vedlő, röpképtelen madarak is megóvhatók. A késői kaszálási időpontok okozta bevételkiesést az AKG-programok kifizetései képesek kompenzálni.

 

Madárbarát kaszálás

A talajon fészkelő madarakra az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. Ez ellensúlyozható:

  • kívülről befelé haladó útvonalválasztás helyett az állatok számára menekülési lehetőséget biztosító (például több fogással, oda vissza haladó) kaszálással;

Oda-vissza haladó, természetbarát kaszálási útvonalválasztás (Fotó: Boldogh Sándor).
Oda-vissza haladó, természetbarát kaszálási útvonalválasztás
(Fotó: Boldogh Sándor).

  • lassú, 4-5 km/h-t nem meghaladó sebességű gépmozgás és vadriasztó lánc együttes alkalmazásával;

Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor (Fotó: Orbán Zoltán).
Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Vadriasztó lánc kaszáló traktoron (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor (Fotó: Orbán Zoltán).

  • a terület állatvilága számára búvóhelyet meghagyó sávos kaszálással;

A gyepen élő állatoknak egyaránt búvóhelyet meghagyó sávos kaszálás (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Namzeti Park Igazgatóság).
A gyepen élő állatoknak egyaránt búvóhelyet meghagyó sávos kaszálás
(Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Namzeti Park Igazgatóság).

  • kaszálatlan táblaszegélyek meghagyásával, amik elsősorban vonuláskor kínálhatnak táplálkozó- és menedékhelyet a harisok számára is;

Kaszálatlan táblaszegély (Foró: Boldogh Sándor).
Kaszálatlan táblaszegély – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Boldogh Sándor).

Kaszálatlan táblaszegély (Foró: Boldogh Sándor).

  • a hímek rendszeresen hallatott hangja alapján feltételezhető fészkelőhelyeken 2 ha-os kaszálatlan védőzóna meghagyásával;
  • a legveszélyesebb, szársértővel ellátott kaszatípus mellőzésével;
  • legalább 8-10 cm-es tarlómagasság beállításával.

MME természetbarát gyepgazdálkodás poszter
Természetbarát gyepgazdálkodási plakát - letöltéshez katt a képre (Forrás: MME).

 

Vadgazdálkodási vonatkozások

A 2016-ban módosított vadászati törvény kiemelten foglalkozik a kezeletlen nagyvadállomány, ezek között a vaddisznók létszámcsökkentésével, így középtávon esély van arra, hogy ez a veszélyforrás a harisok életére is kisebb hatást gyakorol. Ugyanakkor fontos lenne, hogy ilyen állományszabályozás a rókák és a növekvő állományú aranysakál esetében is érvényesüljön.

 

Turizmus

A haris élőhelyein kirándulók is tehetnek a faj védelméért azzal, ha májustól júliusig, illetve a terület lekaszálásáig nem gyalogolnak be a magasfüvű kaszálórétekbe. Elsősorban nem azért, mert eltaposhatják a tojásos fészkeket, hiszen ennek esélye igen kicsi, hanem azért mert a vaddisznók, a rókák és macskák előszeretettel követik a növényzetbe vezető csapásokat, ami növeli a tojásos fészekaljak veszélyeztetettségét.

 

Szakmai együttműködés

A harisállományok, élőhelyük, köztük a Natura 2000 területek védelme, a hatékony természetvédelmi módszerek alkalmazása kapcsán fontos és érdemes együttműködni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósággal és az MME szakembereivel.

 

Ismerjük meg a harist! – lakossági akciók

A sűrű és magas fűben bujkáló, egyébként „láthatatlan” harisok egyik jellegzetessége meglepően könnyűvé teszi a felderítésüket. Messze hangzó kettős hangjuk alapján – ami a csendes, hűvös éjszakában akár kilométeres távolságba is elhallatszik – jól be lehet határolni a hímek helyzetét. Ezért májusban országszerte szervezünk majd olyan esti-kora éjszakai haris túrákat, ahol az MME szakembereivel kényelmes sétát lehet tenni a harisok potenciális élőhelyinek földútjain. Mivel ilyentájt nem csak ez a faj, de a madarak többsége, többek között a fülemülék is aktívan énekelnek, ezeken a csendes cserkeléseken jó sok madaras élményben lehet részünk.

A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez (Fotók: Orbán Zoltán).
A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj ...

A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez (Fotók: Orbán Zoltán).
... és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az elmúlt több mint száz évben még félezer harisra sem került jelölőgyűrű hazánkban. Ezért a 2016 év madara kampány, például az előzőekben említett haris túrák keretében a lehető legtöbb helyre szervezünk bemutató jellegű „kétkésmadár” gyűrűzést is. Ennél a fajnál ez meglehetősen trükkös és látványos, a május nászidőszakban akár percek alatt is sikerrel járhat. Ott, ahol a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság őrszolgálatával és a gazdálkodókkal közösen sikerül ezt megszervezni, a harisos gyepeken varsás tereléseket is végezhetünk az ott kikelt fiatalok és a még ott tartózkodó öreg madarak befogására az augusztusi kaszálásokat megelőzően. Ezeken az akciókon központi szerepe van annak a 20-30 terelő embernek (erre a feladatra várnánk a lakosságot), akik a gyep egyik felétől szép lassan vonalban haladva a gyep másik felére letelepített varsák irányába hajtva segítenek befogni a madarakat.  Ráadásul a haris vonulási időben is fogható (2015 augusztusában a fővárosi Naplás-tavi gyűrűző táborban is kézre került kettő), ezért iskolakezdés környékén az MME gyűrűzőtáboraiban is próbálunk szervezni harisos napokat, estéket.

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).
Terveink szerint legalább a haris-túrák egy részén sikerül megszerveznünk a madarak
befogását is. Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban – 6 fotó, katt a képre
(Fotók: Faragó Ádám, Boldogh Sándor).

Kéthetes hariscsibe (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris tojó jeladóval felszerelve (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

 

Mivel ezt a fajt élőben valószínűleg jóval kevesebb, mint ezer szakember látta csak Magyarországon, a kézben tartott madarak bemutatásával, külön célcsoportként a gazdákat is megszólítva, ez ekkor készült fotók és videók segítségével jelentősen növelhető a faj társadalmi ismertsége és védelmük támogatottsága.

2016 év madara a haris beszélgetés az M1 - Ma délelőt című műsorának 2016.01.05-ei adásában (Forrás: mediaklikk.hu/mediatar).
Ennek az ismertségnövelésnek a részeként az M1 - Ma délelőtt című műsorának
2016.01.05-ei adásában beszélhettünk a harisról. A riport a képre kattintva
elinduló felvételen53:40-nél indul és 59:46-ig tart
(Forrás: medikalikk.hu).


A 2016 év madara – a haris téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának
2016.02.02-ai adásában. A riportrész 16:14-nél indul, katt a képre
(Forrás: videa.hu).

 

 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját – a letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.
Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Faragó Ádám - Nagy Dénes - Nagy Károly

 

Kapcsolódó hírek

2016-ban meghirdetett felhívásunkra 17 helyi csoportunk pályázott és 13 megyében végeztek bagolyvédelmi tevékenységet. A megvalósítás során 196 db odú került ki több bagolyfajnak, sok száz odú került ellenőrzésre, amely sok hasznos adatot szolgáltatott. Többek között Madáratlasz Programunk (MAP) adatbázisa is rengeteg megfigyeléssel gazdagodott.

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.