2016 év madara – a haris

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

Haris (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság)


A harist a lakosság választotta az idei év madarául az MME honlapján 2015. június 25-től július 27-éig zajlott internetes szavazáson.

 

A haris

Fürjszerű megjelenésű, de annál nagyobb, körülbelül balkáni gerle méretű, 27­-30 cm-es testhosszú madár (német neve, a „Wachtelkönig”, „fürjkirály”-t jelent). Feje közepesen nagy, csőre vaskos, erőteljes, függőleges ék alakú. Nyaka hosszú és vastag. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Farka rövid, alig lóg túl a szárnytollak csúcsán, és mivel színezete megegyezik a hátéval, úgy tűnik, mintha a madárnak nem is lenne farka. Lábai és ujjai a test méretéhez képest hosszúak és erőteljesek. A tojásból kikelő fiatalok koromfeketék.

 

Élőhelyigény

Alapvetően a magasabb, sűrűbb növényzetű nedves rétek, kaszálók, folyómenti területek és tóparti laposok madara. Különösen kedveli az olyan magasfüvű üde gyepeket, melyeket kisebb-nagyobb bokorcsoportok tarkítanak. Csapadékosabb években belvizes területeken ott is költhet, ahol egyébként nem fordul elő, illetve megfelelő élőhely hiányában szántók növénykultúráiban is fészkelhet. Nem ragaszkodik a sík vidéki élőhelyekhez, hegyvidéki réteken is költ. Vonulási időben árokpartokon, a mezőgazdasági táblákat szegélyező gazosokban, szántóföldi kultúrákban is előfordul.

Harisos legelő (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Memzeti Park Igazgatóság).
Haris élőhelyek Magyarország több tájegységéről – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Boldogh Sándor, Faragó Ádám, Orbán Zoltán).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Zala-menti kaszáló haris élőhely (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Memzeti Park Igazgatóság).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Harisos rét a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

Haris élőhely (Fotó: Boldogh Sándor).

 

Világ- és hazai állomány

Óvilági, eurázsiai elterjedésű faj. Nyugat-keleti irányban a Brit-szigetektől, Írországtól Közép-Ázsiáig, Nyugat-Kínáig, észak-déli kitekintésben Skandinávia középső régióitól Közép-Kelet-Törökországig és Dél-Kazahsztánig, mintegy 4 millió km2-es területen honos. Az 1,3-2 millió párra becsült világállomány közel 80%-a Oroszország európai területein él.

A haris elterjedési területe (Forrás: birdlife.org)
A haris elterjedési területe (Forrás: birdlife.org).

 

A magyarországi fészkelőállomány nagyságát jelentősen befolyásolják az aktuális téli és tavaszi csapadékviszonyok. 

Nedvesebb, belvizes években több harispár költ, szárazabb tavaszokon viszont a megfelelő élőhelyek csökkenése miatt az átvonuló madarak jelentős része továbbáll (Fotó: Orbán Zoltán).
Nedvesebb, belvizes években több harispár költ, szárazabb tavaszokon viszont a
megfelelő élőhelyek csökkenése miatt az átvonuló madarak jelentős része
továbbáll (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezt figyelembe véve – becsléseink szerint – a hazai költőállomány 500-2000 pár között ingadozik. Élőhelyigénye miatt a magyar fészkelőállomány zöme a Bodrogközben él, de a faj az ország egész területén előfordul.

 

Táplálkozás

A talajon, a sűrű növényzetben bujkálva keresi rovarokból, gilisztákból, csigákból, gyíkokból, békákból, alkalmilag kisemlősökből álló táplálékát, amit füvek és a gyomok magjai egészítenek ki.

 

Költés

Költésbe későn, május végén, június elején kezd, így a fiókanevelés időszaka augusztus közepéig elhúzódhat. A hímek poligámok (többnejűek), azaz több tojóval is párosodnak, ezt követően a kotlás és a fiókák felnevelése a tojók feladata. A hím jellegzetes, nappal és éjszaka egyaránt hallatott, messze hangzó, recsegő, kéttagú hangjával hívja magához a tojókat, s ha ez sikerült dürgésbe kezd. A faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex, de hallható „két-kés”-nek is, innen ered a „kétkés” madár népi elnevezés).


A harishímek éneke semmi mással össze nem téveszthető hang a természetben
(Videó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

 

Földön fészkelő faj. A tojó kisebb arasznyi sekély talajmélyedést kapar, majd ezt béleli ki magasan száraz fűszálakkal. Tojásai száma többnyire 7-10 körül alakul, de ennél magasabb is lehet. A fiókák fészekhagyók, azaz a kikelést követően órákon belül képesek követni a szülőt. Körülbelül egy hónapos korukra érik el a röpképességet, de a teljes fejlettség eléréséhez két hónapra van szükség. Évente csak egyszer költ.

 

Viselkedés

Közepes termete ellenére is az egyik legnehezebben megfigyelhető európai madárfaj. Életének jelentős részét a sűrű és magas réti növényzet között bujkálva tölti. Egész testalkata ezt az életmódot segíti - előre nyújtott nyakkal a madár teste a csőre hegyétől a kurta farok végéig egy elnyújtott ék alakot képez. Ennek, valamint sűrű, tömött, testhez simuló tollainak köszönhetően zajtalanul, nagy sebességgel szaladva is szinte akadály nélkül tud haladni a kefesűrű fűszálak között. Rejtőzködésre alkalmas élőhelyén a kellő védelmet jelentő rejtőszíne és bujkáló életmódja miatt ritkán repül fel, ekkor is csak rövid távokat tesz meg a növényzet felett. 

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).
Haris hím teljes erőbedobással énekel – 3 fotó, katt a képre
(Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris hím (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

 

Vonulás

Hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre húzódó térségeiben tölti. A hazai állomány augusztus végén, szeptember elején útnak indul, a tavaszi érkezés dandárja április végére, május elejére esik.

A haris elterjedési területe és afrikai telelőterülete (Forrás: iucnredlist.org).
Mai tudásunk szerint a világ harisállománya Afrika délkeleti térségébe, feltehetően a faj
egykori géncentrumába (innen terjedt el a legutóbbi jégkorszakot követően)
vonul telelni (Forrás: iucnredlist.org).

 

Magyarországon 1951-2014 között csak 204 harist gyűrűztek, és ebből csak 1 példány volt fióka korú. 1908-2014 között csak egyetlen hazai jelölésű madár került meg külföldön, Hollandiában. A hazai visszafogások száma 1951-2014 között 13 példány (14 eset) volt. Külföldön jelölt haris eddig nem került kézre Magyarországon.

 

Veszélyeztető tényezők

Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat tájformáló, élőhely-átalakító hatása alapvetően befolyásolja a faj megtelepedési esélyeit, költési sikerét. Az üde, nedves rétek feltörése, leszárítása, kisebb mértékben ezek ipari vagy lakossági célú beépítése teljesen felszámolhatja a faj fészkelőhelyeit.

A költésre alkalmas területeken további veszélyforrást jelenthetnek:

  • a kaszálók felhagyásából, megszűnéséből eredő cserjésedés, beerdősülés;

A legeltetés és a kaszálás felhagyása a gyepek beerdosulesehez, a gyepekhez kötődő fajok előhelyvesztéshez vezet (Fotó: Orbán Zoltán).
A legeltetés és a kaszálás felhagyása a gyepek beerdosulesehez, a gyepekhez
kötődő fajok előhelyvesztéshez vezet (Fotó: Orbán Zoltán).

  • égetés;

Az engedély nélkül, rosszul és rosszkor végzett égetés nem csak az élőhelyet, de az itt élő állatokat is veszélyezteti (Fotó: Boldogh Sándor).
Az engedély nélkül, rosszul és rosszkor végzett égetés nem csak az élőhelyet, de az
itt élő állatokat is veszélyezteti (Fotó: Boldogh Sándor).

 

  • a védendő madárfaj költésbiológiájához nem alkalmazkodó, túl korai gépi kaszálás;
  • a terület rövid idő (egy-két nap) alatt történő, teljes lekaszálása;
  • a kívülről spirálisan befelé haladó gépi kaszálás, gépmozgás;
  • a túl nagy, 10-15 km/h sebességgel végrehajtott kaszálás;
  • a túl alacsonyra állított vágásmagasság;
  • nem természetbarát, szársértő kaszatípus alkalmazása;
  • vadriasztó lánc hiánya.

A nem megfelelően végzett kaszálás a talajon élő állatokat, köztük a harisokat is veszélyezteti (Fotó: Orbán Zoltán).
A nem megfelelően végrehajtott kaszálás a talajon élő állatokat, köztük a
harisokat is veszélyezteti (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Közép és hosszú távon valószínűleg egyre jelentősebb kihívást jelent a fajnak a klímaváltozással együtt járó szárazodás, az üde rétek területi kiterjedésének csökkenése. Ezt a hatást a nem megfelelő vízrendezés, a vizek levezetése gyepekről, a patakparti természetes magaskórósok felszámolása tovább fokozza.

A Föld civilizált térségeire általánosan jellemző, hogy az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás különösen negatívan érinti a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajokat, közülük is még erősebben azokat, amelyek ráadásul hosszú távú vonulók is. A haris esetében ez utóbbi feltétel is adott, mivel a faj hazai állománya a Szaharától délre tölti a telet. Eközben áthalad az európai és afrikai Mediterráneum felett is, ahol a szabályozás hiánya, a törvények be nem tartása következtében vonuló madarak milliói esnek áldozatul a vadászfegyvereknek és a befogóhálóknak.

A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai madármészárlásokról (Forrás: birdlife.org).
A BirdLife International kiadványa a vonuló madarakat érintő európai és észak-afrikai
madármészárlásokról – a letöltéshez katt a képre (Forrás: birdlife.org).



Csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába. Utóbbi hálók elsősorban fürjbefogási céllal kerülnek ki, ez azonban mit sem számít a fogságba eső és elpusztított harisok számára.

Vonulás közben a klímaváltozással mind gyakoribbá és hosszabbá váló, az évszakhoz képest szokatlan időjárási helyzetek is tizedelik a madarakat.

Végül, de nem utolsó sorban az afrikai telelés is veszélyekkel teli. A harisok számára téli élőhelyet kínáló szavanna az itthoni viszonyokhoz képest hemzseg az ilyen méretű madarakra éjjel vagy nappal vadászó hüllő, madár és emlős ragadozóktól.

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezek egyike a sziklapiton, Afrika füves térségeinek egyik
csúcsragadozója – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).

Sziklapiton / Python sebae / African rock python (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen túlszaporodott a nagyvad- és szőrmés kisragadozó-állomány. Talajon költő madárként a harisra is egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vaddisznók, melyek nagy területeken szó szerint ellehetetlenítik a földön fészkelő fajok szaporodását. A szintén túltartott rókaállomány mellett a hazánkban kémilliósra becsült kóbor vagy részben szabadon kóborló, a lakott területekről kilátogató házi macskák is nagy veszélyt jelentenek a tojásos fészekaljakra, a fiókákra és a felnőtt madarakra egyaránt. Az ország egyes területein a harisok élőhelyein is erősödőben van a sakálállomány, ami tovább növeli a földön fészkelő madárfajokra nehezedő predációs nyomást.

Rókák immunizálásáról fára kihelyezett plakát (Fotó: Orbán Zoltán).
A szőrmés ragadozók állománynövekedéséhez a veszettség elleni
immunizálás is hozzájárul – immunizálásáról tájékoztató
plakát fára kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

VÉDELEM

A faj védelme szempontjából az egyik legfontosabb meghatározó tényező a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezése, jellegzetes élőhelyeinek, az üde kaszálóréteknek, nedves gyepeknek a megőrzése lehet. Fontos, hogy döntéshozók prioritásként kezeljék ezt, az agrárgazdálkodók pedig tisztában legyenek és válasszák a 2016-tól újra elinduló agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program vonatkozó intézkedéseit, és betartsák az abban foglalt, a biológiai sokféleség megóvását, növelését támogató módszereket:

Élőhelyvesztés megállítása

A harisok számára is fészkelőhelyet biztosító üde kaszálórétek felszámolásának, beszántásának, művelési ágból kivonásának, elaprózódásának, területcsökkenésének megakadályozása, megszűnt vagy spontán erdősülő gyepek újbóli művelésbe vonása.

 

Fészkelőállomány-felmérés

Munkavégzés előtti területbejárással, az éneklő hímek hangja alapján. A terület harisállományának, a fészkelőpárok revírjeinek ismerete célzottabb természetvédelmi intézkedéseket tesz lehetővé, és csökkentheti a gazdálkodó bevételkiesését.

Életmódjukból adódóan az éneklő harisokat és élőhelyeiket az esti és reggel szürkület óráiban lehet a legjhatékonyabban felmérni (Fotó: Orbán Zoltán).
Életmódjukból adódóan az éneklő harisokat és élőhelyeiket az esti és reggel
szürkület óráiban lehet a legjhatékonyabban felmérni
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

„Harisbarát” kaszálási időpontválasztás

A július második felében végzett kaszálás a fiókák legnagyobb részét már képes megóvni. Teljes védelmet az augusztus közepe utáni kaszálás jelenthet, mert így a késői fészekaljak és a vedlő, röpképtelen madarak is megóvhatók. A késői kaszálási időpontok okozta bevételkiesést az AKG-programok kifizetései képesek kompenzálni.

 

Madárbarát kaszálás

A talajon fészkelő madarakra az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. Ez ellensúlyozható:

  • kívülről befelé haladó útvonalválasztás helyett az állatok számára menekülési lehetőséget biztosító (például több fogással, oda vissza haladó) kaszálással;

Oda-vissza haladó, természetbarát kaszálási útvonalválasztás (Fotó: Boldogh Sándor).
Oda-vissza haladó, természetbarát kaszálási útvonalválasztás
(Fotó: Boldogh Sándor).

  • lassú, 4-5 km/h-t nem meghaladó sebességű gépmozgás és vadriasztó lánc együttes alkalmazásával;

Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor (Fotó: Orbán Zoltán).
Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Vadriasztó lánc kaszáló traktoron (Fotó: Orbán Zoltán).

Vadriasztó lánccal felszerelt kaszáló traktor (Fotó: Orbán Zoltán).

  • a terület állatvilága számára búvóhelyet meghagyó sávos kaszálással;

A gyepen élő állatoknak egyaránt búvóhelyet meghagyó sávos kaszálás (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Namzeti Park Igazgatóság).
A gyepen élő állatoknak egyaránt búvóhelyet meghagyó sávos kaszálás
(Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Namzeti Park Igazgatóság).

  • kaszálatlan táblaszegélyek meghagyásával, amik elsősorban vonuláskor kínálhatnak táplálkozó- és menedékhelyet a harisok számára is;

Kaszálatlan táblaszegély (Foró: Boldogh Sándor).
Kaszálatlan táblaszegély – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Boldogh Sándor).

Kaszálatlan táblaszegély (Foró: Boldogh Sándor).

  • a hímek rendszeresen hallatott hangja alapján feltételezhető fészkelőhelyeken 2 ha-os kaszálatlan védőzóna meghagyásával;
  • a legveszélyesebb, szársértővel ellátott kaszatípus mellőzésével;
  • legalább 8-10 cm-es tarlómagasság beállításával.

MME természetbarát gyepgazdálkodás poszter
Természetbarát gyepgazdálkodási plakát - letöltéshez katt a képre (Forrás: MME).

 

Vadgazdálkodási vonatkozások

A 2016-ban módosított vadászati törvény kiemelten foglalkozik a kezeletlen nagyvadállomány, ezek között a vaddisznók létszámcsökkentésével, így középtávon esély van arra, hogy ez a veszélyforrás a harisok életére is kisebb hatást gyakorol. Ugyanakkor fontos lenne, hogy ilyen állományszabályozás a rókák és a növekvő állományú aranysakál esetében is érvényesüljön.

 

Turizmus

A haris élőhelyein kirándulók is tehetnek a faj védelméért azzal, ha májustól júliusig, illetve a terület lekaszálásáig nem gyalogolnak be a magasfüvű kaszálórétekbe. Elsősorban nem azért, mert eltaposhatják a tojásos fészkeket, hiszen ennek esélye igen kicsi, hanem azért mert a vaddisznók, a rókák és macskák előszeretettel követik a növényzetbe vezető csapásokat, ami növeli a tojásos fészekaljak veszélyeztetettségét.

 

Szakmai együttműködés

A harisállományok, élőhelyük, köztük a Natura 2000 területek védelme, a hatékony természetvédelmi módszerek alkalmazása kapcsán fontos és érdemes együttműködni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósággal és az MME szakembereivel.

 

Ismerjük meg a harist! – lakossági akciók

A sűrű és magas fűben bujkáló, egyébként „láthatatlan” harisok egyik jellegzetessége meglepően könnyűvé teszi a felderítésüket. Messze hangzó kettős hangjuk alapján – ami a csendes, hűvös éjszakában akár kilométeres távolságba is elhallatszik – jól be lehet határolni a hímek helyzetét. Ezért májusban országszerte szervezünk majd olyan esti-kora éjszakai haris túrákat, ahol az MME szakembereivel kényelmes sétát lehet tenni a harisok potenciális élőhelyinek földútjain. Mivel ilyentájt nem csak ez a faj, de a madarak többsége, többek között a fülemülék is aktívan énekelnek, ezeken a csendes cserkeléseken jó sok madaras élményben lehet részünk.

A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez (Fotók: Orbán Zoltán).
A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj ...

A haris-túrákon nem csak a madarak, de a táj és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez (Fotók: Orbán Zoltán).
... és a fények is hozzájárulhatnak az életre szóló élményhez
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az elmúlt több mint száz évben még félezer harisra sem került jelölőgyűrű hazánkban. Ezért a 2016 év madara kampány, például az előzőekben említett haris túrák keretében a lehető legtöbb helyre szervezünk bemutató jellegű „kétkésmadár” gyűrűzést is. Ennél a fajnál ez meglehetősen trükkös és látványos, a május nászidőszakban akár percek alatt is sikerrel járhat. Ott, ahol a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság őrszolgálatával és a gazdálkodókkal közösen sikerül ezt megszervezni, a harisos gyepeken varsás tereléseket is végezhetünk az ott kikelt fiatalok és a még ott tartózkodó öreg madarak befogására az augusztusi kaszálásokat megelőzően. Ezeken az akciókon központi szerepe van annak a 20-30 terelő embernek (erre a feladatra várnánk a lakosságot), akik a gyep egyik felétől szép lassan vonalban haladva a gyep másik felére letelepített varsák irányába hajtva segítenek befogni a madarakat.  Ráadásul a haris vonulási időben is fogható (2015 augusztusában a fővárosi Naplás-tavi gyűrűző táborban is kézre került kettő), ezért iskolakezdés környékén az MME gyűrűzőtáboraiban is próbálunk szervezni harisos napokat, estéket.

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).
Terveink szerint legalább a haris-túrák egy részén sikerül megszerveznünk a madarak
befogását is. Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban – 6 fotó, katt a képre
(Fotók: Faragó Ádám, Boldogh Sándor).

Kéthetes hariscsibe (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Haris tojó jeladóval felszerelve (Fotó: Faragó Ádám - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

Gyűrűzött haris az elengedés előtti pillanatokban (Fotó: Boldogh Sándor).

 

Mivel ezt a fajt élőben valószínűleg jóval kevesebb, mint ezer szakember látta csak Magyarországon, a kézben tartott madarak bemutatásával, külön célcsoportként a gazdákat is megszólítva, ez ekkor készült fotók és videók segítségével jelentősen növelhető a faj társadalmi ismertsége és védelmük támogatottsága.

2016 év madara a haris beszélgetés az M1 - Ma délelőt című műsorának 2016.01.05-ei adásában (Forrás: mediaklikk.hu/mediatar).
Ennek az ismertségnövelésnek a részeként az M1 - Ma délelőtt című műsorának
2016.01.05-ei adásában beszélhettünk a harisról. A riport a képre kattintva
elinduló felvételen53:40-nél indul és 59:46-ig tart
(Forrás: medikalikk.hu).

 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját – a letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.
Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Faragó Ádám - Nagy Dénes - Nagy Károly

 

Kapcsolódó hírek

"Tavaszi csibék" című rajzpályázatunkra  több száz pályamunka érkezett három kategóriában. A három legszebb, legötletesebb munkát díjaztuk. Köszönjük a sok értékes rajzot, gratulálunk a nyerteseknek!

Az első jeladós szalakóta, mely visszatért Afrikából. "Pétör" és párja (Fotó: Szűcs Péter).

A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően.  

Haragossikló elengedés (fotó: Pap Gábor)

Jane Goodall személyes jelenlétével is kiállt a pesthidegkúti haragossiklók védelme mellett. A  csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója legutóbbi budapesti látogatásakor néhány órára bekapcsolódott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME KHVSZ) egyik kiemelt természetvédelmi programjába.