Kerti rozsdafarkú
Kerti rozsdafarkú

Nevek és kódok

Magyar név
Kerti rozsdafarkú
Tudományos név
Phoenicurus phoenicurus
Angol név
Common Redstart
EURING-kód
11220
HURING-kód
PHOPHO

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Rigófélék
Turdidae

Testméretek

Testhossz (cm)
14-14
Szárny fesztávolság (cm)
20-24
Hím tömege (g)
11-19
Tojó tömege (g)
11-19

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Hazai és európai állománya az utóbbi években jelentősen csökkent. A fészekparazita kakukk egyik gazdamadara. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, a fiókákat többnyire hernyókkal eteti. Ősszel, akárcsak a házi rozsdafarkú, rájár a bodzaborok bogyóira is. Vonuló, a telet Afrika trópusi részein tölti. Vonulása augusztusban és szeptemberben zajlik, tavaszi érkezése a költőhelyére lényegesen rövidebb idő alatt zajlik le.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai elterjedésű faj, de Észak-Afrikában is élnek populációi. Kedveli az erdős területeket, ártéri ligeterdőket, gyümölcsösöket. A költőhelyre a hím csalogatja a tojót, aki kiválasztja a számára megfelelő fészkelőhelyet. Hasonlóan a házi rozsdafarkúhoz, megtelepszik mesterséges "C" odúban, természetes faodvakban, tetőszerkezeteken is. A fészket a tojó építi, eközben a hím éneklésével őrzi a revírt. 5-7 tojását csak a tojó melegíti. A hím ritkán eteti párját, a fiókák táplálásában már többet segít. A kerti rozsdafarkú hímjeinél ismert jelenség a bigámia. Hazánkban jellemzően domb- és hegyvidékeken fordul elő. Az erdei településeken – például a Mátrában – gyakori költőfaj a lakott területeken is, de nem annyira ragaszkodik az emberhez, mint a házi rozsdafarkú. Változatos és messzehangzó énekébe sokszor kever más fajoktól származó strófákat. Gyakorlott madármegfigyelők akár 10-12 egyéb madár énekének részletét is felismerik az öregebb, tapasztaltabb hímek énekében.


Hím kerti rozsdafarkú


Tojó kerti rozsdafarkú

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya minimum 1 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt csökkenést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár
Gyűrűzéskor kézben tartott madár
Gyűrűzéskor kézben tartott madár
Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Kerti rozsdafarkú. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phopho Letöltés dátuma: 2019-08-17