MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tevékenysége

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalakulását követően Dr. Jánossy Dénes vezetésével egy Ragadozómadár-védelmi Bizottság működött, majd 1976-ban megalakult az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya. A szakosztály célja a ragadozómadarakat veszélyeztető tényezők feltárása és elhárítása.
 
Kerecsenfiókák (Fotó: Bagyura János)

Mivel a fekete gólya fészkelési szokásai a ragadozó madarakéhoz hasonló, ezért az állományfelmérésükkel és védelmükkel szintén ez a szakosztály foglalkozik, azért is, mert ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a rétisas-védelmi munkához. A szakosztálynak hozzávetőlegesen 300 tagja van. A szakosztályi taggyűlésen öt évre választott vezetőség feladata a különböző ragadozómadár-védelmi programok koordinálása. A ritka fajokkal kapcsolatos monitoring és védelmi tevékenységet munkacsoportok végzik, amelyeket a vezetőség által felkért fajvédelmi felelősök koordinálják.

Nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségű a parlagi sas -, a kerecsensólyom -, és a kék vércse védelmi programunk. Ezeket a fajokat jelenleg EU-s támogatással védjük. Projekthonlapok: http://www.parlagisas.hu/, http://www.sakerlife.mme.hu/intro.html, http://kekvercse.mme.hu/hu/content/show, http://falcoproject.eu/hu/content/life. A gyakori fajok közül a héja, barna rétihéja és az egerészölyv állomány felmérése mintaterületeken zajlik. A ragadozó madarakra a legnagyobb civilizációs veszély az elektromos vezetékek jelentik, amelyek mentén sajnálatos módon még napjainkban is számos madár pusztul el. Ezek a létesítmények kétféle módon okozhatják a madarak pusztulását, illetve sérülését. Egyrészt a vezetéknek ütközéssel, másrészt áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés megakadályozására 1991 óta folyik a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak madárbaráttá alakítása a Szakosztály által 1989-ben kidolgozott és folyamatosan tökéletesített szigetelő technológia alkalmazásával. A Szakosztály aktív közreműködésével, valamennyi érintett fél részvételével 2008. február 26-án megalakult az Akadálymentes Égbolt Koordinációs Bizottság, amelynek célja az elektromos szabadvezeték-hálózat és a kapcsolódó berendezések által okozott madárpusztulás felszámolása Magyarországon . Az elmúlt években ismét megnőtt a mérgezéstől elpusztult madarak száma. Valamennyi illetékessel együttműködve az EU által támogatott Helicon Life program, keretében igyekszünk ezt a veszélyeztető tényezőt felszámolni.

A ragadozómadár-védelem terén elért eredményeinket rendszeresen publikáljuk. Ezt a célt szolgálja a Szakosztály év eleji rendezvénye, az ún.  „Sólyomcsalogató” konferencia, ahol az elmúlt év eredményeiről számolunk be. Itt kerül átadásra a Kerecsensólyom díj is, amelyet kiemelkedő ragadozómadár-védelmi tevékenysége alapján a Szakosztály Vezetősége ítél oda évente egy szakembernek. Az elhangzott előadásokat a Heliaca évkönyvben jelentetjük meg  Ezen kívül számos nemzetközi konferencián is tartunk előadást, melyek anyaga a különböző évkönyvekben, konferenciakötetekben jelent meg. Nemzetközi szempontból is fontos esemény volt, hogy 1990. március 8-án a szlovák kollégákkal közösen megalakítottuk az azóta egyre szélesebb keretek között működő Nemzetközi Parlagisas-védelmi Munkacsoportot, majd ezt követően közös programot dolgoztunk ki a Kárpát-medencében élő parlagi sasok védelmére.

A VI. Ragadozómadár és Bagoly Világkonferencia – az MME szervezésében – Budapesten került megrendezésre 2003. május18-25. között. A konferencia megszervezési jogának elnyerése az MME ragadozómadár-védelmi tevékenységének elismerése volt, ami egyúttal nagy lehetőség volt a hazai szakemberek számára, hogy nemzetközi szinten bemutathassák eredményeiket. A Szakosztály másik jelentős hazai rendezvénye a „Sasriasztó”, az aktív tagok kirándulással egybekötött, kötetlen, baráti találkozója. Programjaink szervezésénél folyamatosan együttműködünk az állami természetvédelemmel és a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanácsban tömörült valamennyi társszervezettel.