NAPI MADÁRVÉDELEM > Csináld magad! - ötletek > Partifecske költőárok

Legfrissebb híreink

Nyári madarász öko-túrák az MME szervezésében


Kiemelt hírünk
Látott már színpompás gyurgyalagot, azúrkék szalakótát vagy mesteri fészket építő függőcinegét? Ha még nem, vagy jönne ismét, vegyen részt túráinkon! ...

Tovább »

Az MME központi irodája kommunikációs munkatársat keres! - jelentkezési határidő augusztus 5.


Kiemelt hírünk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület széles körű faj- és területvédelmi, madárgyűrűzési, kutatási és adatgyűjtési, környezeti nevelési ...

Tovább »

A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe!


2010. július 29.

A nagyközönség számára aktivitást felkínáló természetvédelem sikerének újabb bizonyítéka, hogy a fecskék aggasztó állománycsökkenésének, ...

Tovább »

A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege


2010. július 21.
Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni ...

Tovább »

Beszámoló az Apaj környéki szalakóta gyűrűző túráról


2010. július 20.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja történetében első alkalommal szervezett szalakóta figyelő túrát. A gyűrűzéssel egybekötött odúellenőrzésre 36 érdeklődő ...

Tovább »

A panelházak lakói előnyben! - a szürke légykapók rejtett életének megfigyelése


2010. július 18.
A szürke légykapók nem számítanak ritka madárnak - a magasabb, idősebb fákkal tarkított belvárosi részeken is előfordulnak -, életmódjuk miatt azonban ...

Tovább »

Három napja hagyta el először a fészket Gyöngyhalász és Gyöngyharmat, a két nagyhalászi fehér gólya fióka


2010. július 17.

A két nagyhalászi túlélő fióka élete új szakaszba lépett néhány napja, amikor először hagyták el megszületésük helyszínét. Az eddig is meglehetősen ...

Tovább »

Az itató mellet használjuk a "legviccesebb" madárvédelmi eszközt - a porfürdőt is!


2010. július 17.
A Madárbarát kertben az itató mellett - a szó szoros és átvitt értelmében - mindenképpen érdemes porfürdőt, a nyári madár higiénia egyik fontos és ...

Tovább »

Itt a kánikula - itassunk!


2010. július 17.
Az embert próbáló hőségben belegondolni is rossz, milyen nehéz lehet a sorsa az izzadni nem tudó, magukat csak lihegéssel hűteni képes madaraknak (és kutyáknak)! ...

Tovább »

Végéhez közeledik a szalakóta költési és gyűrűzési szezon


2010. július 16.

Az esős júniusi időjárás miatt - sok más madárfajhoz hasonlóan - a szalakóták költése is legalább másfél-két héttel kitolódott. Átlagos években ...

Tovább »

Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportjának júliusi programjai


2010. július 14.

Az MME 4. sz. Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság több közös programot: előadásokat, fecskefigyelő kirándulásokat ...

Tovább »

Szafari otthon - élvezzük a nyári Madárbarát kert örömeit!


2010. július 14.
A mesterséges odúkkal, itatóval és porfürdővel, darázsgarázsokkal és egyebekkel gazdagított Madárbarát kert lakói rengeteg látnivalóval, remek élményekkel ...

Tovább »

Keresztcsőrű invázió készül?


2010. július 14.
Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű, hegyvidéki fenyvesekben fészkelő madarak. A faj ...

Tovább »

Magasabban énekelnek a madarak a városi zajban


2010. július 13.

A városi zajszennyezés arra készteti a madarakat, hogy hangosabban és magasabban énekeljenek. A madarak elnyújtják a mély hangokat, hogy énekük jobban ...

Tovább »

Hamvas rétihéják és a gabona aratása


2010. július 13.
Az őszi búzában fészkelő hamvas rétihéják „versenyt futnak” az idővel. A nyári melegben a gabonafélék rohamosan érnek, ezért a gazdák megkezdték ...

Tovább »

Füleskuvik első bizonyított költése mesterséges odúban a fővárosban


2010. július 12.
2010. július 3-án az MME Budapesti Helyi Csoportja ellenőrzést tartott a XVII. kerületben a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre telepített "D" típusú ...

Tovább »

Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ...


2010. július 11.

A hétvégi Bajai halfőző fesztiválon - az ország legnagyobb gasztronómiai rendezvényén - jó lehetőség kínálkozott a természet megfigyelésére, ...

Tovább »

Mesterséges partifecske költőfalak

A magas löszös, homokos partfalakban, homokbányákban fészkelő partifecskék alkalmazkodóképes madarak, nem túl válogatósak, képesek földutak 10-15 cm-es padkájába, vizesárkok, munkagödrök, épületalapok, tömörödött homokdombok függőleges falába mélyíteni költőüregeiket. Ezért ha megrögzött fecskések vagyunk, és rendelkezünk kellő területtel és erőforrással, kialakíthatunk saját partifecske telepet is.


 Partifecske repül a költőfal felett.


Az ősi időkben a partifecskék legjelentősebb fészkelőhelyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentették, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése miatt, másrészt a folyamatos megújulás, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása, megújulása miatt. A folyószabályozások következében ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.


 Partifecskék a költőüreg bejáratánál (Fotók: Dr. Szép Tibor).
 
 
 A partifecskék tipikus fészkelőhelyei a Tisza szakadásos partfalai
(Fotók: Dr. Szép Tibor).
 

 A folyó szakadásos partfalai jelentette ideális költőhelyek hiányában
a partifecskék szinte bárhova, bármilyen függőleges partoldalba
képesek beköltözni. A képen látható partifecske telep a
Duna-deltától délre, a Fekete-tenger partjához közel,
teljesen sík területen, egy régészeti ásatás feltáró
árkainak falában létesült. ...
 
 
 ... A következő évben (1993) a telep ugyan úgy megvolt, így lehetőség
nyílt a madarak befogására és gyűrűzésére.

 

Ha nem a Tisza partján élünk
A mesterséges partifecske költőhely készítés egyik módja, ha 10-15 m hosszú, 1,5-2 m széles és 1,5 m mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezt követően érdemes ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyíteni az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat, az ásást számukra. Egy ekkora gödör telepen akár 50-60 madár is megtelepedhet. Amennyiben ennél nagyobban gondolkodunk, akár komolyabb kolóniát is létrehozhatunk; az MME Dombóvári Helyi Csoportjának Pacsmagi Madárvártáján Molnár Zoltán egy kisebb domb gépi keresztülvágatásával alakított ki gyurgyalag- és partifecske telepet. Amennyiben tudomásunk van működő partifecske (és gyurgyalag) telepről, segíthetjük a madarak megmaradását, ha kor tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki. Ügyeljünk arra, hogy a beesés, leesés veszélyt jelentő költőárkokat, a költődombok meredek szakaszait a balesetek elkerülése végett jól láthatóan jelöljük meg, kerítsük el, például 1,5 m magas karók közé kifeszített bálazsineggel.


 Belakott partifecske költőárok ...
 
 
... és költődomb. ...
 

Ha új helyen szeretnénk megtelepíteni a partifecskéket
- a képeken egy földút leszakadt oldalában -, ...
 
 
... akkor az előkészítést érdemes jóval a költési időszak előtt,
kora tavasszal: ...
 
 
   ... az omladékony rézsű (a képen) függőlegesre faragásával, majd
ökölnyi fészeküreg kezdemények kialakításával elvégezni. Egy
ilyen 5-6 m hosszú, 1,5 m magas falszakaszban akár
20-40 pár is költhet (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).
 

 

 

 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket -
és az itt megtekinthető füsti fecske fészekkamerát, melynek
köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak
költését.

 

Kapcsolódó oldalak 



 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 
 

Kapcsolódó cikkek: