KÖRNYEZETI NEVELÉS

Legfrissebb híreink

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!



Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék ...

Tovább »

Ismét hazánkban tanyázik az álarcos réce


2010. március 12.
Az álarcos réce (Anas americana) egy gácsérja még 2008-ban tűnt fel a kiskunsági Apaj-puszta egy mesterséges elárasztásán, azóta minden év tavaszán ...

Tovább »

"2010 - A fecskék védelmének éve" - vers és novella pályázat a fecskékről


2010. március 12.
Magyarországon és határainkon túl élő, magyar nyelven író amatőr íróktól várják a kizárólag saját maguk által írt, magyar nyelvű írásokat a ...

Tovább »

Gardenexpo - MME standdal várjuk Önöket!


2010. március 12.

Madárbarát kert standunkkal jelenünk meg a negyedik alkalommal életre hívott Gardenexpo rendezvényen, 2010. március 19-től 22-ig. Társrendezvényként ...

Tovább »

A kígyók arisztokratája – kisfilm a rákosi viperáról


2010. március 11.
A Duna TV 'Talpalattnyi Zöld' című műsorában lesz a premiere a rákosi vipera programról szóló kisfilmnek március 13-án, szombaton, 17.00-kor. A film a ...

Tovább »

Eye of Nature - Van hozzá képed?


2010. március 11.

Létrejött az Eye of Nature, a „Természet szeme” nevet viselő fájlmegosztó és közösségépítő weboldal. Fő célja az igényes és tartalmas természetfotósok ...

Tovább »

Macskabagoly fiókákat figyeltek meg Budapesten


2010. március 9.
A napokban érkezett a bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület központjába, mely szerint az I. kerületben már tollas bagolyfiókák vannak. ...

Tovább »

Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján


2010. március 5.
A 2010-es fecskevédelmi évben a Fecskefigyelő eseményekkel, új elemekkel, bővül az MME közösségi program kínálata. Ez egyik izgalmas fecskés eseményünk ...

Tovább »

Énekesmadár odútelep takarítására várjuk a madárbarátokat március 7-én!


2010. március 5.
Az MME Bükki helyi csoportja az egri érsekkerti énekesmadár odútelep odúinak karbantartására (tisztítás, javítás, megerősítés) hív minden madárbarátot ...

Tovább »

Klubnapi program Pécsett


2010. március 5.
A Pécsi helyi Csoport klubnapot tart 2010. március 9-én Pécsett, ahol egy madárgyűrűző mesél majd a Duna-deltában szerzett élményeiről az érdeklődőknek.
 ...

Tovább »

Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül


2010. március 3.
Annak ellenére, hogy a fecskéink többsége április második és május első felében érkezik haza, a legkorábban érkező "szuper hímek" első példányai ...

Tovább »

A most kihelyezett odúkkal még segíthetjük az első költést


2010. március 3.
A fészekanyag behordásával napokon belül kezdetét veszi leggyakoribb odúköltő énekesmadaraink - a cinegék és verebek - költési időszaka, ezért aki szeretné ...

Tovább »

Tavaszi madárgyűrűzés Sumonyban


2010. március 3.

Február 28-tól kezdve április 26-ig ismét folyamatosan működik a Sumonyi Madárgyűrűző Állomáson az aktuális madárgyűrűző tábor. Alapvető cél ...

Tovább »

Környezeti nevelés és fenntarthatóság-pedagógia

A környezeti nevelés szükségességének gondolata és gyakorlata a nyugati típusú, polgáriasult, jóléti társadalmakban fogalmazódott meg először az 1960-as években. Erre az időszakra a környezetszennyezés és a természetes élőhelyek csökkenése már olyan méreteket öltött, hogy a probléma megoldásának lehetősége meghaladta az egyes kormányok lehetőségeit. A helyzet tarthatatlansága immáron nemcsak a szűk szakmai körök beszédtémája volt, de a nagyközönség számára is érthető formában megjelent az ismeretterjesztő irodalomban is.


 A környezettudatosság egyéni hozzáállás kérdése. A képen sérült
olajteknőjű traktorból kifolyó olaj szennyezi a tóvidéket.
Ennek a hibának az elhárítása nem az állam
feladata!

 

A környezeti nevelés "megváltó" hatásának elmaradása
A múlt század ’60-’70-es éveiben lettek világszerte ismertek az olyan „civil” kutatók, mint Jacques Cousteau vagy Gerald Durrel, akik a médián keresztül, filmjeik, könyveik és személyiségük erejével, világméretű társadalmi bázissal a hátuk mögött további nyomást gyakoroltak a politikusokra. Végül az 1972-es, az „Emberi Környezetért” stockholmi ENSZ konferencia a természet- és környezetvédelem ügyét világpolitikai kérdéssé tette. 

A környezeti nevelés remélt, „megváltó” hatásának elmaradása (életvitelünk nem lett környezettudatosabb) arra ösztönözte a környezeti nevelés kutatóit és „frontharcosait”, hogy ennek okán újragondolják az ember és környezete viszonyának alakítására vonatkozó elképzeléseiket. A ’90-es évek végén ennek a világméretű együttgondolkodásnak az eredményeként, a környezeti nevelés eszmerendszerének rendszerszemléletűbb továbbgondolásaként született meg a fenntarthatóságra nevelés gondolata.

 

A fenntarthatóság-pedagógia paradigmája
A fenntarthatóság-pedagógia annyiban több a környezeti nevelésnél, hogy az ember és környezete közti kapcsolatot nem szűkíti le a természeti környezethez való érzelmi viszonyulás alakítására, hanem ezt a gazdaság, a politika, a technikai lehetőségek, a jog, az egyenjogúság, a jólét, a társadalmi együttműködés, a munkabiztonság, az élethosszig való tanulás, az analfabetizmus felszámolása, az iskoláztatás globális kérdéskörének rendszerében mintegy részfeladatként kezeli. Ez a felfogás a környezeti nevelés által hangoztatott biológiai és ökológiai rendszerszemléletet mintegy átemeli a gyakorlatba, hangsúlyozva azt, hogy a globális és helyi problémák csak társadalomökológiai alapon oldhatók meg.


 A helyes élőhelyhasználat és gazdálkodás jelenti a középutat a táj, a
benne élő emberek és más élőlények fennmaradásához
(Fotó: Simay Gábor).

 

A gyakorlat nyelvére lefordítva, a veszélyeztetett fajok megmentésében a nemzeti parkok és a természetvédelmi őrök mellett legalább akkora szerepe van az adott ország gazdasági viszonyainak, gazdaság-, foglalkoztatás- és oktatáspolitikájának is. A parlagi sast, a szikes pusztát vagy a fecskéket nem a terepen lehet és kell csak megóvni, hanem az emberek gondolkodás- és viselkedésmódjának megváltoztatásával. Ezáltal, ez az első pillantásra természetvédelmi, konzervációbiológiai kérdés legalább ilyen mértékig tartozik az oktatásügyi, a belügyi, a népjóléti, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi tárcákhoz, mint pusztán a környezetvédelmi minisztériumhoz.

A fenntartható fejlődés napjainkra az egyik legjelentősebb, immáron globálissá vált kérdés, mellyel nemzetközi szervezetek, egyezmények, irányelvek és kutatások foglalkoznak (OECD 1997, 1998, Tbiliszi Nyilatkozat 2000, Föld Charta 2003, UNESCO 2003). A fenntarthatóság egyik központi eleme a rendszerszemléletű tudás megszerzése, mely a fenntarthatóság pedagógiai vonatkozásainak elsődleges fontosságát jelzi.

 

A környezeti nevelés, mint a szemléletformálás zászlóshajója
A környezeti nevelés a fenntarthatóság gondolatának megjelenésével nem vesztette el jelentőségét, sőt, bizonyos értelemben még növekedett is a fontossága. A természetökológiából vett „zászlóshajó-faj” fogalmi párhuzamával élve, a környezeti nevelés lehet a mindennemű környezet iránt tudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság pedagógiai vonatkozásainak zászlóshajója. A természetszeretet lehet ugyanis az az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethető (szocializálható, nevelhető, tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történő odafigyelésre.


 A Madarász ovi és Madarász suli program a gyerekek nyelvére fordítja
le a környezettudatosság kérdéseit, rávezetve a gyerekeket is a helyes
cselekvési formákra (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

A fenntartható jövő legfontosabb letéteményese az „új polgár”, aki egyre kevéssé puszta elszenvedője, végrehajtója a politikai akaratnak, helyette mindinkább partnere, közvetlenebb alakítója, résztvevője a döntéseknek és az ezt követő cselekvésnek. Ez a szemlélet a modern neveléselméletekben és a környezetpszichológiában egyaránt jelentkezik. Ennek az új polgárnak naprakészebb, társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb ismeretekre, jártasságokra és készségekre van szüksége. Ez a tudás csak egy átalakuló, korszerűsödő nevelési-oktatási rendszerben szerezhető meg, melynek részét kell képeznie a környezeti nevelést is tartalmazó tanulásnak a fenntarthatóságért.

 

Egyszerre áldott és áldatlan hazai helyzet
A környezeti nevelés hazai szabályozása (Közoktatási Törvény, Óvodai Alapprogram, Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv) kimondottan jónak mondható, ezzel szemben a mindennapok gyakorlata (mennyiség, minőség, tartalom, forma) elmarad a kívánatostól. Annak ellenére, hogy  a közoktatási törvény nagyfokú szabadságot biztosít az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv kidolgozása terén, elenyészően kevés közoktatási intézmény és pedagógus változtat alapvetően az évtizedes oktatási gyakorlatán. Még mindig egyeduralkodó a 45 perces időkeretben és elkülönült tantárgyakban gondolkodó, tantermi munkára épülő, ismeretközpontú oktatás, mely azonban megújulás nélkül képtelen megfelelni a környezeti neveléssel szemben támasztott azon elvárásnak, mely szerint ennek lehetőleg a környezetben, a környezetről és a környezetért kell történnie. A fenntarthatóság esetében a kép még ennél is aggasztóbb, a hazai közoktatásban a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek gyakorlati pedagógiai vonatkozásai alig valósultak meg.

 

Közoktatást segítő MME
Ezért a környezeti nevelés és a fenntarthatóság érdekében történő tanulás esetében is elengedhetetlen a közoktatás tartalmi és formai megújulása, köztük az informális és tanórán kívüli tevékenységi formák mind gyakoribb alkalmazása. Ehhez egyre nagyobb segítséget nyújtanak a külső, óvodát és iskolát segítő tereptanulmányi központok, intézmények és szolgáltatók, összefoglaló nevükön a közoktatást/fenntarthatóságra nevelést segítő intézmények, köztük civil természetvédelmi szervezetként a legnagyobb Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület komplex oktatási és szemléletformáló: Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madarász ovi, Madarász suli, Fővárosi természetbúvár foglalkozások, valamint a felnőttek szemléletformálását is felvállaló madárgyűrűző tábori és közösségi programjaival.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

 

 

Kapcsolódó cikkek: