Természetkárosító közlekedési fejlesztések?

Zöld utat kaphat az Európai Közlekedési Hálózat projektjeinek fejlesztése. Ezek a projektek számos természetvédelmi szempontból értékes élőhelyet veszélyeztetnek, mivel figyelmen kívül hagynák a környezeti szempontokat - fejezte ki aggodalmát a WWF és a Birdlife International.
Az Európai Bizottság október 1-jén kiadott közleményében indítványozza, hogy a közlekedésfejlesztési tervet az Európai Unióba közeljövőben belépő országokra is terjesszék ki.A bizottság összesen körülbelül 220 milliárd eurót irányzott elő közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésére. A tervek anélkül készültek, hogy környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok alapján alapos vizsgálat előzte volna meg őket, mint ahogy azt egyébként az EU-jogszabályok előírják. Ehelyett az új közlekedési beruházások európai szempontból kiemelkedő fontosságú címet kapnak, és elsőséget élveznek.

"Ez azt jelenti, hogy még ha jelentős számú érintett ellenzi is a beruházásokat környezet- és természetvédelmi okokból, az ő véleményüket egyszerűen nem veszik figyelembe a fejlesztések európai szempontból kiemelkedő fontossága miatt", magyarázta Nicoleta Ion, a Közlekedés és Környezetvédelem Európai Szövetségének (European Federation for Transport and Environment) munkatársa. "Így egy beruházás akkor is zöld utat kaphat, ha az esetleges negatív hatásairól helyi szinten készített felmérés nem ajánlja. Ez az EU-előírások elfogadhatatlan megsértése és az állampolgárok véleményének teljes semmibe vétele lenne."

"A tervezett közlekedésfejlesztési projektek költsége hatalmas, és a természetre nézve súlyos következményekkel járhatnak", hívja fel a figyelmet Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. "Szigorú értékelés hiányában, amely figyelembe venné a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat, megismételjük az infrastrukturális beruházások alkalmával a múltban elkövetett hibákat: a pénzeket helytelen, pazarló módon használjuk fel, amely további súlyos, a negatív ökológiai és társadalmi hatásokat enyhítő költségeket zúdít majd a következő generációkra."

Az Európai Közlekedési Hálózat tervéről készül egy vizsgálat, amelynek nemsokára nyilvánosságra hozzák az eredményét, amely kitér a környezeti hatásokra. Ám ahhoz, hogy eldöntsük, egy ilyen rendszer egyáltalán alkalmazható-e úgy, hogy minden közlekedési útvonal építésekor vagyfejlesztésekor a környezeti értékek ne sérüljenek, elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság egy szigorú stratégiai környezeti vizsgálatot és költséghatékonysági elemzést is végezzen az egész tervről, és minden egyes fejlesztési projektről pedig környezeti hatásvizsgálatot, mielőtt azokat jóváhagynák.

"Jó néhány ilyen projekt visszafordíthatatlan károkat okozhat az EU környezetvédelmi jogszabályai által védelemre szoruló értékes élőhelyekben", figyelmeztet Szilvácsku Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezető tanácsadója. "Magyarországon is számos ilyen élőhely van. Az egyik terület, ahol a közlekedési fejlesztések és a természetvédelem közötti konfliktust el kell kerülni, a Szatmár-Beregi sík, ahol a nemcsak az EU-ban, hanem világszinten is veszélyeztetett haris legnagyobb magyarországi állománya él."

További információ: Szilvácsku Zsolt, vezető tanácsadó, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület , tel.: 30/959-3114, e-mail: zsilvacsku.zsolt@vnet.hu

Bozsó Brigitta, Natura 2000 programvezető, WWF Magyarország , tel.: (1)214-5554/104, e-mail: brigitta.bozso@wwf.hu [munkatársunktól]

Kapcsolódó hírek

A 2016 év madara szavazás eredménye – 2015. július 27. 12:03 (Forrás: www.mme.hu).

Lezárult az MME internetes szavazása 2016 év madaráról. A legtöbb szavazat a harisra érkezett, ezért az Egyesület ennek a madárnak, illetve élőhelyének védelmével foglalkozik kiemelten a jövő évben.

Ablakgyíkvár (Fotó: Orbán Zoltán).

A Madárbarát kert programban azért fejlesztjük folyamatosan az ablakban használható eszközöket, mert ezek kert nélküli környezetben és akár több emelet magasságban is alkalmazhatóak, illetve itt lehet a legközelebbről megfigyelni az állatokat.

Steller-pehelyréce hálóba akadva (Fotó: M. Vetemaa)

2015. július elején Oroszország betiltotta a vizeiben a nagyüzemi eresztőhálós halászatot. Az akár 32 méter hosszú hálókat az orosz és japán hajók használják lazachalászatra a Távol-Keleten, amelyekbe sajnálatos módon nagy mennyiségben akadnak bele tengeri madarak és emlősök is (járulékos fogás).