Sajtótúra Kunpeszéren
Sajtótúrát tartott az egyesületünk közreműködésével megvalósuló OAKEYLIFE-projekt 2019. november 11-én Kunpeszéren. A túra során az újonnan kialakított erdei tanösvény és az oktatási célra felújított, korábbi erdészház bemutatásán túl a projekt részeredményeiről is beszámoltak a megvalósításban résztvevő szervezetek képviselői.
A szerencsés időpontválasztást jutalmazó verőfényes napsütésben az erdei oktatóközpontnál kezdődött a túra, ahol bemutatkozott a három nyertes szervezet, majd a tanösvénytáblák mentén a program szakmai vezetői meséltek az eddig elért eredményekről.
Elsőként Sulyok Ferenc, a projekt-vezető KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta ki a projekt címében megtalálható kocsányos tölgy kulcsszerepét a projektterületen. A vezérigazgató elmondta, hogy a program indulása óta közel kétezer fiatalnak volt lehetősége részt venni környezetismereti rendezvényeken Kunpeszéren, és az általuk fenntartott kecskeméti Arborétumban, és a Vackor Vár Erdei Iskolában. Sulyok Ferenc kiemelte azt is, hogy első alkalommal működik együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója az Oktatóház házigazdájaként elmondta, hogy a felújított bemutatóközpont bázisként szolgálhat a Peszéri-erdőben végzett, természetvédelmi célú önkéntes munkákhoz is. Örömteli, hogy már az idei évben több mint 200 önkéntes járult hozzá munkájával ahhoz, hogy az inváziós növényfajokat kiszorítsuk az erdőből és így biztosítsuk a természeti értékek fennmaradását.
Halmos Gergő, egyesületünk igazgatója, beszédében alapvetően a programban általunk végzett monitoring tevékenység fontosságát és hasznát emelte ki, mely a későbbi összehasonlítások alapját képezik és így a hatásvizsgálatokhoz elengedhetetlenek. Az eddig elvégzett mintegy 400 terepnapnyi felmérés során, több mint 20.000 felmérési egységben gyűjtött 250.000 adatrekordnak köszönhetően már most is nagyon pontos képet kaptunk a Peszéri-erdőben előforduló nem őshonos, inváziós karakterű fásszárú növényfajok elterjedési és mennyiségi viszonyairól és hamarosan befejezzük a terület növényzeti élőhelytérképének megrajzolásához szükséges felméréseket is.
Az Oktatóház a kiindulópontja a 4 km hosszú, szabadon látogatható újonnan kialakított tanösvénynek, amely a Peszéri-erdő jellegzetes állomány-típusait, fajait és természeti értékeit foglalja össze négy informatív táblán. Az első táblánál az ötéves program alapvető céljait foglalta össze beszédében Andrési Dániel, az OAKEYLIFE projektmenedzsere. Az invazív, idegenhonos fafajokat bemutató táblánál, Erdélyi Arnold, munkatársunk azt emelte ki beszédében, hogy még senki nem mért fel alföldi erdőt ilyen részletességgel. A projekt monitorozási koordinátora, Halpern Bálint azt emelte ki a védett fajok tábla melletti beszédében, hogy az élőhelyek változatosságának megőrzése a kulcsa a Peszéri-erdő és környékét jellemző fajszintű sokféleség megőrzésének és a projekt már így is jelentős eredményeket ért el ezeknek a természeti értékeknek a leltárba vételével, de ezek az adatok képezik az alapját a jövőbeli trendek megismerésének is.
Megszakítva a tanösvény menti túrát, egy közeli erdőrészletben Madácsi Sándor, a terület erdészeti igazgatója fafajcserés átalakításról és erdőfelújításról számolt be egy korábban bálványfával erősen fertőzött területen, ahova őshonos, kocsányos tölgyerdőt telepítettek. Az utolsó, az erdősszyteppeket bemutató táblánál Dr. Vadász Csaba, a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője kiemelte a program egyik fontos célját, azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket. Szerinte a megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeik szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.
Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az OAKEYLIFE projekt a homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét igyekszik megvalósítani az Európai Uniós LIFE pályázat nyerteseként. A 2017-ben útjára indított ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, három szervezet (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) együttműködésében valósul meg.
A projekt honlapján részletes beszámoló és további képek is találhatók az eseményről.
Az MME szerepe Natura 2000 Fenntartási tervek készítésében a DINPI és a KNPI működési területén
2012-ben indult el a fenntartási tervek készítése a Nemzeti Park Igazgatóságok működési területein az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira támaszkodva.
A tervezést 244 Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területen végzik az országban szakemberek az érintettek bevonásával.
Az MME a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (DINPI) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal (KNPI) működött együtt, összesen 17 terület tervének elkészítésében. A DINPI működési területén található Natura 2000 területek esetén kétéltű, hüllő és denevérfelméréseket végeztünk, valamint részt vettünk az érintettekkel folyó kommunikációban, a KNPI-hez tartozó területek esetén a fenntartási tervet magát készítettük el.
A folyamat lépéseiről hírt adtunk a natura.2000.hu oldalon. A projektek 2014-2015 folyamán záródtak.
A "Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken" projekt.
A projekt két SPA (különleges madárvédelmi Natura 2000 terület) jogszabályban rögzített formátumú fenntartási tervét készítette el. A végrehajtó konzorcium – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szent István Egyetem, MTA Ökológiai Kutatóintézet – az ehhez szükséges megalapozó vizsgálatokat, valamint a tervezési folyamatot végezte.
Az adatgyűjtés területei 6 hal-, 3-3 kétéltű- és hüllő-, 23 madár-, 10 denevér-, és 4 ragadozó emlősfaj, 5 növényfaj felmérése, a legrosszabb állapotban lévő erdei és vizes Natura 2000 élőhelyek felmérése és időbeni változásainak elemzése, az erdőkben található holtfa ökológiai és gazdasági vizsgálata, nagyvadhatás az erdőkben. Az adatok felhasználásával, valamint részvételi tervezéssel elkészítettük a Mátra és Kiskunsági szikes-tavak fenntartási terveit, összesen több, mint 103.484 ha területre. A fenntartási tervezés módszertanát fejlesztettük. A javasolt kezelési előírásokat a két mintaterületünkön kb. 250-250 ha-on élőhely-kezelési mintaprojektek során teszteltük ökológiai és ökonómiai szempontból, a tapasztalatokat felhasználtuk a fenntartási tervezésben. A projekt során hangsúlyt fektettünk a szakmai és laikus nyilvánosságra.
A projekt 2016 október végén fizikailag lezárult, a jelentési kötelezettségeinknek 2017 végén eleget tettünk. A projekt eredményeinek fenntartása (projekthonlap, projekt tevékenységekhez kapcsolódó eszközök használata, egyes felmérési tevékenységek folytatása) a konzorciumi tagok további feladata.
A projekt honlapja a Natura 2000 oldalon található.
A projektet a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.
