Több és jobb agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tudja csak megállítani a mezőgazdasági élőhelyek további leromlását

„Se veled, se nélküled – az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi és társadalmi szempontból” címmel rendhagyó, rövid és célratörő konferenciát tartott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a napokban. 

A területen élő állatoknak menedéket és táplálkozóhelyet biztosító meghagyó kaszálás (Fotó: Orbán Zoltán).


A konferencia célja az volt, hogy az MME a meghívott szakértő közönséggel (Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, nemzeti park igazgatóságok, Nemzeti Agrárkamara, kutatóintézetek) megismertesse és megvitassa az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálatainak eredményeit, valamint értékeljék a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) programjának jövőjét.

A rendezvény első előadásában Balczó Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője méltatta az MTÉT területek eddigi eredményeit és hangsúlyozta annak szerepét a madárfajok védelme (pl. túzok, kék vércse) szempontjából.
A bemutatott vizsgálatok alátámasztották, hogy a mezőgazdasági élőhelyek természeti sokféleségének általános csökkenésében a jól célzott agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) eredményesek lehetnek.

Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanára kutatásai rámutattak arra, hogy a megfelelően kidolgozott AKG kifizetésekkel nagyobb arányban érintett területeken a madárállományok nem csökkennek olyan mértékben, mint az azokkal nem érintett területeken.

Kalóczkai Ágnes (MTA ÖK) és Kovács-Krasznai Eszter (Cambridge University) az MME által is támogatott kutatásukban a 2014/2015 gazdálkodási évben mérték fel a gazdálkodók viselkedését. Az AKG kifizetést nélkülöző évben a programban korábban résztvevő gazdálkodók körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy legtöbben a mai napig egyfajta jövedelempótló támogatásként tekintenek a környezetvédelmi/természetvédelmi előírások kompenzációjára. Az is megállapítást nyert, hogy az AKG kifizetések közvetett hozadékaként remélt és a gazdák kötelező képzésén alapuló környezettudatosság változás korlátozottan valósult meg. A kifizetések hiányában a korábban AKG gazdálkodók jelentős része figyelmen kívül hagyta a természetvédelmi előírások zömét és visszatért a konvencionális gazdálkodási technikákhoz.


Kalóczkai Ágnes  és Kovács-Krasznai Eszter egy AKG nélküli év gazdákra
gyakorolt hatásait vizsgálta (Fotó: Nagy Dénes).

 

A rendezvényen elhangzottak összegzését Tóth Péter (MME) előadásában hallhatták a résztvevők. Az előadások alatt és azt követően is élénk szakmai véleménycsere zajlott, intenzív, építő hangnemű szakmai párbeszéd folyt. 

Az elhangzottak alapján az agrár-környezetgazdálkodás hazai rendszerével kapcsolatosan a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az alábbiakat tartja fontosnak hangsúlyozni:

  • Szemléletváltás szükséges az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések tárgyában. A kifizetések minden szakaszában (tervezés, kérelmek értékelése, végrehajtás, monitoring) érvényt kell szerezni annak, hogy azoknak a lehető legmagasabb környezeti hozzáadott értéket kell elérni. Ki kell hangsúlyozni, hogy nem az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel kell a hazai mezőgazdaság versenyképességét javítani, erre a célra más pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre.
  • Növelni kell a Magas Természeti Értékű Területek programjára szánt kifizetési keretet. Mivel alátámasztást nyert, hogy ezek a kifizetések képesek a természeti sokféleség csökkenésének megállítására, valamint beigazolódott, hogy a gazdálkodók ezek nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vállalnak természetvédelmi célú előírásokat, a kifizetések bővítése szükséges. A Magas Természeti Értékű Területek programja által támogatott területek a jelenlegi forráselosztás alapján felére (kb. 100 ezer hektárra) fognak csökkeni a korábbi időszakhoz (2009-2014) képest, mely bizonyosan érzékelhető lesz a célfajok állományainak változásán. Jelenleg a teljes agrártámogatási keret csupán 1,4 %-át költjük kifejezetten természetvédelmi célú területalapú kifizetésekre, ezzel a Vidékfejlesztési Programban kitűzött, a természeti sokféleség változtatását célzó irányszámokat bizonyosan nem lehet teljesíteni.
  • Fokozni kell a gazdálkodók környezettudatosság-változásához vezető tevékenységek intenzitását és hatékonyságát. Az AKG támogatott gazdálkodók kötelező képzésében hatékonyságnövelés szükséges, valamint elő kell segíteni a tanácsadói hálózatok magasabb szintű természetvédelmi képzettségét célzott programokkal.
  • Nem lehet nélkülözni az agrártámogatások környezeti hatásainak értékelését, melynek nem csupán azokra a kifizetésekre kell kiterjedniük, melyektől a természeti állapot javulását várjuk, hanem azokra is, melyek valószínűsíthetően környezeti problémákat okozhatnak. Az objektív értékelés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági környezeti változások értelmezéséhez és a támogatáspolitika javításához. A környezeti hatások mellett figyelmet kell szentelni a társadalmi hatások, a gazdálkodók reakcióinak nyomon követésére is, e nélkül a kifizetések teljes körű értékelése hiányt fog szenvedni.
  • Összességében el kell várni és el kell érni, hogy a Közös Agrárpolitika kifizetései ne ágazati érdeket, hanem valódi közösségi javakat (vidékfejlesztés, környezetvédelem, klímaváltozás elleni küzdelem) szolgáljanak.


Tóth Péter (MME) előadásában természetvédelmi és társadalmi szempontok alajpán
értékelte az AKG kifizetéseket  (Fotó: Nagy Dénes).

 

A rendezvényen elhangzott előadások az alábbi linkekeken keresztül is elérhetők: 


A "Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken" című,
SH/4/8 regisztrációs számú projekt a Svájci Hozzájárulási Program 
támogatásával valósul meg.

Natura 2000 főoldalon mutat: 
Natura 2000 1. hely

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.