Új fejezet indul a sasok mérgezése elleni küzdelemben

Az illegális ragadozó-mérgezések visszaszorítására tett kezdeményezések szélmalomharcnak tűnhetnek, de szerencsére a szakmai csoportok együttműködése sokat javított a helyzeten az elmúlt öt évben.

Parlagi sasok és holló (Fotó: Orbán Zoltán).


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásban 2012 és 2016 között zajlott a Helicon LIFE projekt, melynek fő célkitűzése a parlagi sasokat érintő mérgezések visszaszorítása volt az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával.

A projekt során a kilenc partnerszervezet (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Nyomozó Iroda, Országos Magyar Vadászkamara, Fővárosi Állat- és Növénykert, Jászberényi Állat- és Növénykert, Természetfilm.hu Egyesület), számos szakember és mintegy 400 önkéntes 33 akciót hajtott végre.

A projekt egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a mérgezések felderítésében részt vevő szakmai csoportok munkájához egységes terepi, állatorvosi és rendőrségi protokollok készüljenek. A mérgezések felderítéséhez folyamatos terepi felmérések zajlottak, valamint három modern módszert is bevezettünk, amelyek segítették a rendőri szervek munkáját:

  • Méreg- és tetemkereső kutyás egységet hoztunk létre, amely az elmúlt három évben több mint 500 terepi felmérést és házkutatást hajtott végre, s mintegy 200 védett állatot érintő bűncselekménnyel kapcsolatos tetemet, csalétket vagy nyomot talált.
  • Több mint 40 parlagi sas mozgását követhettük folyamatosan műholdas jeladók segítségével (http://jeladosmadarak.mme.hu/inds/showtable).
  • A parlagi sasok vedlett tollaiból kivont DNS segítségével kárpát-medencei lefedettségű DNS-ujjlenyomat adatbázist építettünk, így minden korábbinál pontosabban fel tudtuk tárni, hogy mely területeken cserélődnek természetellenes arányban a költőmadarak, melynek hátterében legtöbbször emberi eredetű okok, köztük a mérgezés áll.

Mindezen protokollok és módszerek azt eredményezték, hogy a ragadozó-mérgezések szempontjából a világon az egyik legjobban feltárt ország lett hazánk, és módszereink több európai uniós és nemzetközi szakmai irányelvbe is bekerültek.


A projekt további eredményei

  • A korábbi évtized közel 200 ismeretlen tettessel lezárt ügye után 2015-ben már három esetben négy elkövető kilétét sikerült felderíteni, továbbá 2016-ban is legalább három gyanúsított ellen történt vádemelés ragadozó-mérgezés elkövetése miatt.
  • Mérgezések helyett alternatív, legális ragadozógyérítési módszerek elterjedését segítettük elő.
  • 5,4 ha-on fás-bokros-füves élőhelyeket alakítottunk ki.
  • Sasközpontot hoztunk létre, ami a szemléletformáláson túl a sérült madarak befogadásában is szerepet játszik (mostanáig több mint 200 sérült madarat ápoltak a központban).
  • Jelentősen csökkent a mérgezett parlagi sasok száma (2012: 16 pd, 2016: 0 pd).
  • 2015-ben ismét növekedésnek indulhatott a hazai parlagisas-állomány, ami 2016-ban már megközelítette a 190 párt.

A ragadozó-mérgezések a közelmúltbeli csökkenés ellenére még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és a környező országokban egyaránt. A megkezdett munkák folytatására ad lehetőséget a 2017-2021 közti időszakban az Európai Unió újbóli támogatása révén az ún. PannonEagle LIFE projekt. Így Magyarország mellett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szerbiában is jelentős akciók indulnak a ragadozó-mérgezések visszaszorítása és a parlagi sasok védelme érdekében.

A gyakorlati munka során rendkívül hatékonynak bizonyult kutyás keresőegység példáját követve újabb, speciálisan képzett kutyák állnak szolgálatba a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Szlovákia és Csehország területén. Az érintett szakmai csoportokkal együttműködve valamennyi országban szakszerű terepi, állatorvosi és rendőrségi protokollok kidolgozásra kerül sor . Számos területen "sasbarát" élőhelyfejlesztések segítik majd, hogy a sasok fő zsákmányállatai is kedvező életkörülményeket találjanak.

Mindezzel párhuzamosan folytatódik az érdeklődők tájékoztatása és a természetvédelmi célú szemléletformálás. A projekttel kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a www.parlagisas.hu honlapon és a PannonEagle LIFE facebook oldalán.

Kapcsolódó hírek

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.

Telelő vízimadarak a csepeli Kis-Dunán (Fotó: Orbán Zoltán).

A madárinfluenza a házi- és a vadon élő madarak betegsége. Azok az egyedek, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak. Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik.