163 ezer vízimadarat számoltak össze a Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátumban

Összesen 163.291 vízimadarat vettek számba a januári Nemzetközi vízimadár szinkronszámlálás alkalmával a szakemberek a Mura, a Dráva és a Duna folyókon és az ártereken. Tucatnyi magyar, szerb, horvát és szlovén civil szervezet együttműködésével valósult meg a hatalmas vállalkozás, hogy az összesen mintegy 470 km folyószakasz összes telelő madara összeírásra kerülhessen.

kárókatona (fotó: Máté Bence)


“Mint a madarak és élőhelyeik védelméért, a Föld biológiai sokféleségéért küzdő szervezetek világméretű szövetsége, a BirdLife International örömmel látja, hogy egy ilyen szervezett, tisztán madár- és természetvédelmi indíttatású akcióra sor került. Teljes mértékben támogatjuk az ezen a három folyón működő szervezetek közös törekvéseit a bioszféra rezervátum létrehozása érdekében.” – mondta Angelo Caserta, a BirdLife Europe regionális igazgatója.

Ezt a területet, mely több, mint 800 000 hektáros méretével az egyik legnagyobb szinte érintetlen természeti terület a Duna-medencében, nemrégiben terjesztették fel az első, öt országon átnyúló bioszféra rezervátum létrehozására.  A javaslatot Horvátország és Magyarország dolgozta ki, hiszen ezekben az országokban található a terület legnagyobb része, de Szlovénia, Ausztria és Szerbia is kifejezte csatlakozási szándékát és az országaikhoz tartozó területek hozzáadását a kirakóshoz.

“A közelmúltban zajlott vízimadár számlálás egyértelműen alátámasztja a Mura, a Dráva és a Duna nemzetközi jelentőségét. A megfigyelt madarak száma nyolcszor nagyobb, mint a Ramsari egyezmény által előírt 20 000 vízimadár kritérium.” – emelte ki Borut Stumberger, az EuroNatur alapítvény regionális koordinátora, aki a soknemzetiségű számláló csapat összehangolásában is részt vett. “Az eredmények azt is megmutatják, hogy nemcsak a létező Ramsari területek – Horvátországban a Kopácsi Rét, Szerbiában a Felső Duna-mente, Magyarországon Gemenc és Béda-Karapancsa – fontosak, hanem az a hosszmenti kapcsolat is alapvető jelentőségű, melyet ezek között magunk a folyók és a hozzájuk kapcsolódó árterek biztosítanak.”

A nagyszámú telelő madár között szép számmal előfordulnak ritka és fokozottan védett fajok a leendő bioszféra rezervátumban, például 1868 világszerte veszélyeztetett kis kárókatona és 223 rétisas – a térség legnagyobb ragadozómadara. Az 1%-os Ramsar kritérium összesen kilenc fajra teljesül, az északi búvár, a nagykócsag, a szürke gém, a kárókatona, a nyári lúd, a nagy lilik, a tőkés réce és a kontyos réce esetében is.

“Első alkalommal vettek részt a számlálásban a RiverWatchers tagjai – ezt a partner természetvédelmi szervezetek aktivistáiból szerveződött csoportot a WWF támogatja. Az ő fő feladatuk a nem megfelelő kezelési gyakorlatból eredő káros hatások monitorozása, például a folyószabályozás vagy a kavicsbányászat tekintetében. Ez alkalommal igazolódott, hogy részvételük a tudományos adatgyűjtésben is rendkívül értékes lehet. Ezen adatokat a későbbiekben folyóink védelme érdekében érvként használhatjuk majd.” – mondta Mikuska Tibor, a Horvát Madár- és természetvédelmi Egyesület elnöke.

A folyóktól és ártereiktől függő nagyszámú vízimadár életfeltételeinek biztosítása érdekében további védelmi intézkedésekre van szükség. A három folyó rendkívüli természeti és ökológiai értékeit továbbra is veszélyeztetik a folyószabályozási és infrastrukturális projektek, például a horvátországi Kopácsi Rét és a szerbiai Felső Duna-mente Ramsari területek között húzódó 53 km hosszúságú Duna-szakasz tervezett szabályozása, melynek megvalósulása esetén hatásai a tervezett bioszféra rezervátum központi részén jelentkeznek majd.


A januári számlálásban részt vettek:

A magyarországi Duna- szakaszon: Agócs Péter, Baranyai Balázs, Gallai Zsófia, Mórocz Attila, Sápi Tamás és Tamás Ádám

Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia területén: Albin Kunst,  Aleksander Koren,  Alen Ploj, Alenka Kramar,  Ales Tomazic,  Andrej Valenti, Andreja Slamersek,  Angela Fras, Anton Lejko,  Barbara Lesnjek, Bernard Zanjkovic Boris Kocevar,  Borut Stumberger,  Branko Bakan,  Branko Pisanec, Branko Vajndorfer Cvetka Marhold,  Damijan Denac,  Danica Kuster,  Danilo Kercek Darko Ipsa,  Davorin Vrhovnik,  Dejan Bordjan,  Dejan Djapic,  Denis Cizar Denis Petričević Dimitrije Radisic,  Dominik Bombek Drazenko Rajskovic,  Eichner Kristina, Emil Flajsman Ernest Bedic,  Franc Bracko,  Franc Ferk,  Franc Janzekovic,  Franc Kosi,  Goran Čižmešija Goran Klarić, Gregor Domanjko,  Grlica I.D. Horvat D.  Igor Gajsek Igor Kolenko, Igor Strazisnik,  Iris Petrovic,  Iztok Erjavec,  Iztok Vres,  Jasmina Filipic  Joze Rajnar,  Jure Kocevar Karlo Posavec,  Katarina Paunović Katja Bozicko,  Katja Logar Kristjan Malacic,  Kruno Ketiš,  Larisa Gregur,  Ledinšćak J. Luka Bozic,  Magdalena Grahovac Marijan Kolednjak Marjan Mauko,  Marjan Stiblar,  Marjan Vaupotic,  Marko Šćiban,  Matjaz Premzl,  Mikuska Tibor, Milan Rajić Milan Rus,  Milan Ružić,  Miroslav Vamberger,  Mitja Denac,  Mojca Plantan,  Monika Podgorelec,  Natasa Bavec,  Nikola Wolf, Robert Hauko, Robi Gjergjek,  Rozalija Vajdic,  Šafarek G. Savo Đurđić Šetina M., Šetina N., Smiljan Bacani, Srecko Tropenauer,  Stanko Jamnikar, Stefan Virag,  Tadej Trstenjak Tilen Basle,  Tomik A.  Tomik Adrian, Valentin Gregor, Valentina Novak,  Velimir Turk,  Vinci Ferencak, Virgil Slaher, Vladka Tucovic, Zeljko Salamun.

A kezdeményezésben résztvevő civil szervezetek:

logók




Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!






Sajtóközlemény - fordította: Tamás Enikő Anna
A fenti kis képen kárókatona látható
(Fotó: Máté Bence)


Kapcsolódó hírek

Szabó László Vilmos a csákvári Haraszt-hegyen (fotó: Dr. Kovács Gábor)

Szabó László Vilmos (Maklár 1916 szeptember 13. ‒ Zirc, 1998. június 29.) születésének 105. évfordulóján Laci bácsi szakmai életútjának rövid bemutatásával emlékezünk vissza kiemelkedő természetvédelmi és ornitológiai munkájára.

Európai Madármegfigyelő Napok 2021

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 2-3-án kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! 

A nyár végével a madarak vonulása is kezdetét veszi. Ennek az évről-évre megfigyelhető természeti jelenségnek az egyik leglátványosabb módját a vonuló vízimadarak produkálják, melyek több ezres, esetenként több tízezres tömegekben is megjelenhetnek az erre alkalmas vizes élőhelyeken. A vízimadárfajok vándorlásának beindulásával pedig kezdetét veszi e fajok állományát nyomon...