1700 fölött a Rákosi-vipera védelmi Központban született viperák száma

A rákosi vipera védelmi LIFE program egyik sarokköve a rákosi viperák mesterséges szaporítása, hiszen szabadon csak kevés és kisméretű állományokban él ez a különösen védett hüllő.

 

A 2013-as évben a Rákosi vipera védelmi központban 307 kis vipera látta meg a napvilágot, ami ugyan elmarad a tavalyi eredménytől, de sikeresnek mondható. Az elhúzódó tél és a nyár eleji hűvös idő miatt későn indult a szaporodási időszak, de szerencsére sikerült behozni a lemaradást. Az idei szaporulattal már 1700 fölé emelkedett a vipera-védelmi program keretében született rákosi viperák száma, ami a program indulásakor becsült teljes magyarországi állomány 3-szorosa.

 

A Rákosivipera-védelmi Központban született viperák száma 2004-2013 (forrás: http://www.rakosivipera.hu)
A Rákosivipera-védelmi Központban született viperák száma 2004-2013
(forrás: http://www.rakosivipera.hu)

 

Az átlagos alomméret, hasonlóan a korábbi évekhez 10 volt, a legtermékenyebb nősténytől 16 kis vipera született. Az idei szaporulattal 133 nőstény és 174 hím egyeddel nőtt a hazai állomány. Az újszülött viperák átlagos súlya 2,4 g, hosszuk 138 mm.

 

A születés pillanata (Fotó: Herbót Erzsébet)
A születés pillanata (Fotó: Herbót Erzsébet)

 

Kapcsolódó oldalak

 

MME adhat vonal: 13600/40
Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját.
Köszönjük!

 

 

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).