2019-ben tovább növekedett Magyarország vörös kánya állománya

Évek óta tart a vörös kánya hazai állományának növekedése. Ez a folyamat összefüggésben van a szomszédos országokban tapasztalt állomány, illetve a fészkelő terület kibővüléssel.

Vörös kánya (Fotó Oláh Zoltán)

A 2016-os 8 páros állományunk 2017-re 12 párra emelkedett. 2018-ban már 15 pár jelenlétéről sikerült adatokat gyűjteni. 2019-ben tovább növekedett a fészkelő párok száma: 13 konkrét fészket sikerült felderíteni és további 6 biztos revírt ismertünk, azaz összesen 18 párról gyűjtöttünk adatokat.

2019-ben a felderített 13 fészekből 12-ben sikeres volt a költés, és csak egy volt sikertelen.  A 12 fészekből összesen minimálisan 24 fióka kirepült, de egy fészeknél nem lehetett pontosan meghatározni, hogy abban egy vagy egynél több fióka volt.

A sikeres fészkeknél a kirepült fiókák száma a következőképpen alakult: 3x1 fióka, 5x2 fióka, 3x3 fióka és 1x1+x fióka.

Az állomány lassú emelkedése a kirepült fiókák számában is megmutatkozik. 2016-ban 13-14 fióka repült ki magyarországi fészkekből, 2017-ben 12 fióka, 2018-ban 17 fióka és 2019 már 24 fióka.

Köszönet mindenkinek, aki a terepi munkában, vagy az adatok összesítésében részt vett.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).