A fejlődés záloga?

A tervezett bihari gyorsforgalmi út súlyosan veszélyezteti a táj természeti értékeit


"Szeretném, ha unokáim is gyönyörködhetnének benne"


Nyílt levél

Elképzelem, hogy tízegynéhány év múlva - akkor már tinikorú gyermekeimmel - elindulunk Szerepről Püspökladány felé. A jól ismert dűlőút egyenesen Ladányba vinne. Én mesélek, mert évekig itt és a környéken dolgoztam. "Nézzétek! Ezen a felhagyott földön akkor ugartyúk költött, itt volt egy magányos körtefa, ami virágba borulva maga volt a szépség." A Bagdi tanyánál megállunk, ismerős hangokra leszünk figyelmesek; még most is itt költ a vörös vércse. Szép az idő, igazán jó kinn lenni, de az idillt a "fejlődés" távoli moraja megzavarja. Menjünk hát közelebb. Alig 100 méterre állunk a fejlődéstől. Közben tovább magyarázok. "Látjátok, ahol a fejlődésben van egy enyhe ív, ott előtte túzokok fészkeltek. Volt itt egy ezüstfasor, tele fülesbaglyokkal. Ez az árokpart májusban úgy nézett ki, mint a szivárvány. Ott, ahol a fejlődés szélén van egy pihenőöböl...ott, látjátok! Nem? Hiszen kiszúrja a szemeteket." "Ahol a szemétkupac van, apa?" "Igen pontosan ott! Valamikor búbos bankák tanyáztak egy elhagyott tanya mellett." "De hol vannak ezek a dolgok, amikről mesélsz?" "Kislányom, kedves! Elvitte őket a fejlődés." (Majd otthon megnézzük őket képeken.)

A fejlődés közben éli a maga életét, kamionok dübörögnek, autók rohannak a még nagyobb fejlődés irányába. Megállni itt amúgy nekik nem érdemes, majd csak odébb; van ott egy nagyáruház, előterében egy fantasztikus dinoszaurusz kiállítással.

Benne volt már a levegőben, de egy a megyei lapban nemrég megjelent cikkben testet is öltött: Indul a gyorsforgalmi tervezése, avagy: Megyénkben a fejletlenebb térségeket szeli majd át az M4-es gyorsforgalmi autóút.

Hipp-hipp hurrá! Ezt csak magam teszem hozzá, hiszen sokan így éreznek és így cselekednek. Megvannak a jól bejáratott varázsszavak. Ezekkel a "fejlődés" könnyen megmagyarázható és szükségessége elhitethető. És ha már megvan a fejlődés, az járja a maga útját. A Kánaán elmaradása már senkit nem fog érdekelni, csak az, ami lesz, és ami akkor már visszavonhatatlan.

Az a nyomvonal, amely az M42 főúttól délre helyeztetett, a bihari táj ökológiai potenciálját súlyosan károsítja, ezért véleményem szerint elfogadhatatlan. Ez a mérleg másik serpenyője, amiről szintén beszélni kellene.

A Bihar minden kétséget kizáróan nem tartozik az ország legszerencsésebb régiói közé, és mindannak ellenére, hogy alapvetően agrárterület, ennek ökológiai (pl. gyenge-közepes talajadottságok) feltételei sem versenyeztethetők tonna/hektár alapon a hajdúsági területekkel. Mindezek dacára a tájegység (és ennek nyomvonal által érintett része) mégis az ország egyik leggazdagabb területe. Ez a magyarázata annak, hogy jelentős területek kerültek be az uniós szintű védelmet élvező Natura2000 területek közé és megnyílt (remélhetőleg 2006-ban ez már tényként kezelhető) a Bihari-síkon gazdálkodók Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programhoz való csatlakozásának lehetősége.

Dr. Balogh János ökológus-akadémikus fogalmazta meg, hogy majd akkor várható el a legeredményesebb természetvédelem, ha ebben az emberek üzletet látnak. Kérem szépen! Ennek a lehetősége a Biharban meglesz. Nagyon sok gazdálkodó jelentős összegeket remélhet a táj lehetőségeivel harmonizáló mezőgazdálkodási gyakorlat után. Ez a lehetőség azonban az említett nyomvonalat követő kivitelezés esetén biztosan el fog veszni. Elképzelhető, hogy helyette lesz multinacionális érdekeltségű "tojáspatkoló üzem", de ugye itt még a portásnak is szakképesítésre lesz szüksége, azaz a dolog közel sem olyan egyszerű, mint azt a gyorsforgalmi út mellett érvelők egyszerű szavakkal levezetik.

Maradnék én is a realitások talaján. Jó minőségű utakra, logisztikailag könnyen kezelhető megoldásokra szükség van. Nem vitatom azt sem, hogy ez valóban közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kérdése. Amit azonban nem értek (vagy nagyon is jól értem) az a következő: A Bihart jelenleg is kettészeli az M42 és M47 főútvonal, amelyek többsávosra való bővítése és a települési elkerülőkkel való kiegészítése a térség ez irányú igényétben igen gazdaságosan kielégítené. (Ugyanis itt gyorsforgalmi útról van szó, amit nem feltétlenül kell magas töltésre építeni). A meglévő két út a bihari régió bármely pontjáról viszonylag rövid idő alatt elérhető.

Erre lehet, hogy azt a választ kapom, hogy ezért-azért, no meg amazért ez nem lehetséges - csak remélni tudom, hogy itt valóban köz-, és nem magánérdekek halmozódásáról van szó. Lehetnek tehát elfogadható érvek az általam felhozottal szemben - csak ezek egyelőre, a szokásos varázsigéken kívül nem ismeretesek. De ha nem, hát nem... Tovább kérdezném viszont, hogy az eredetileg tervezett úgynevezett északi nyomvonal, mely a térség természeti értékeit sokkal inkább kímélte, miért került le a tervezők asztaláról?

Kérem tehát az érintetteket, a "fejlődés" oltárán meghozott döntésükben legyenek tekintettel a Biharra úgy is mint Tájra, Értékre, Gazdagságra, és természetesen úgy is, mint az ott élő Emberekre. Mindezek szellemében engedjenek meg gondolataim végére egy idézetet Balogh János akadémikustól:

"Ha ezt a világot egy értelmes lény elkezdi felülről figyelni, azt állapítja meg, ezen a bolygón őrültek vannak hatalmon, akiknek az a céljuk, hogy ledarálják a bioszférát, és abból szemetet csináljanak. Amibe aztán ők maguk is belepusztulnak." (Dr. Balogh János)

Motkó Béla
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Kapcsolódó hírek

Európai Madármegfigyelő Napok 2022

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban (EuroBirdwatch). Az idei rendezvényre október 1-2-án kerül sor, a program idén ünnepli 30. évfordulóját. A folyamatosan frissülő programhelyszínekért görgessen lejjebb! Legutóbbi frissítés: 2022.09. 22. 10:49

Kék vércse (Fotó: Novák László)

A kék vércsék költési szezonja nemrég ért véget. A költőterületek eredményei nagy szórást mutatnak, van ahol soha ilyen korán nem költöttek a madarak, máshol még augusztus elején is voltak kis fiókás fészekajak.

Éjszakai  lepkészet (Fotó: Faragó Ádám)

Sikeresen lezajlott az MME Lepkevédelmi Szakosztályának első országos akciója, az úgynevezett Szinkron Éjszakai Lepkészet.