A madárgyűrűzés

A madárgyűrűzés évtizedes hagyományokkal rendelkezik hazánkban, azonban még mindig nagyon kevesen tudják, hogy a madártanban, a természetvédelemben milyen szerepet tölt be. Karcza Zsolttal, az MME Gyűrűző Központjának vezetőjével beszélgettünk az általa szervezett és irányított tevékenységről.

- Miért van szükség a gyűrűzésre?
- A madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A megjelölt madarak megkerüléseiből adatokat kaphatunk többek között a madárfaj vonulási útvonalairól, a táplálozóterületeiről, pihenőterületeiről, a költőterületéről, az egyes egyedek, illetve madárpopulációk életmenetéről, az egyes madárfajok állományainak változásáról. Mindezek nagyon fontos háttérinformációk a természetvédelem számára, és természetesen segít minket abban, hogy közelebb jussunk az egyik leglátványosabb természeti jelenség, a madárvonulás megismerésében.

- Hogyan zajlik egyáltalán a madárgyűrűzés?
- A jelölőgyűrű a madarakra fiókakorban vagy már kifejlett korban kerül. Ez utóbbi esetben különböző módszerekkel be kell fogni a madarakat. A kisebb termetű madarakat általában függönyhálókkal, a nagyobb termetűeket életmódjuktól függően különböző típusú csapdákkal fogjuk meg. Mindezeknek megvannak természetesen a szigorú feltételei és szabályai. A befogás után kerül sor a jelölésre, a kor és az ivar megállapítására, ha ez lehetséges, illetve a különböző biometriai adatok felvételére, amelyek további nagyon hasznos információkat szolgáltatnak a kutatóknak. A legtöbb projekt keretén belül regisztrálják a megfogás körülményeit is, pl. hálóhely, időjárási körülmények stb. Sok féle méretű és anyagú jelölőgyűrűt használunk a különböző madárfajokra. A legelterjedtebb a fémből készült lábgyűrű, amit Hollandiában 1889, Magyarországon 1908 óta alkalmaznak. Néhány nagyobb testű, hosszabb lábú madárfajra, amelyeknél az életmódjuk lehetővé teszi a távcsöves, teleszkópos leolvasást, nagyobb méretű, színes, műanyag, jól olvasható kóddal ellátottgyűrű kerül. Ez a módszer igen hatékony, nagyon sok megkerülési adatot szolgáltat a madár többszöri befogása nélkül. Ma Magyarországon több ilyen program fut (bütykös hattyú, szerecsensirály, dankasirály, kanalas gém), de Európa-szerte használják ezt a jelölési módszert több madárfaj esetén, így érdemes odafigyelni olykor a madarak lábára is. Nagyon sok megkerülés éppen azért jut a tudomásunkra, mert a madarat sérülten, vagy éppen elpusztulva találták valahol. Ilyenkor a megkerülés körülményeit is regisztráljuk, amelyek feldolgozásából információt kaphatunk az egyes veszélyeztető tényezők gyakoriságáról.

- Mi a szerepe a hazai madárgyűrűzésben az MME-nek és a madárgyűrűzési
központnak?
- Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a koordinációt eleinte a Magyar Ornitholgiai Központ, majd az ebből szerveződött Madártani Intézet látta el. Az MME keretén belül már a megalakulás óta működik a Gyűrűző Szakosztály, amelynek tagjai megszervezték az Actio Hungarica madárvonulás kutató táborokat. Ezekben állandó ráfordítású mintavételi helyeket és standard mérési módszereket használnak, amelyek lehetővé teszik az adatfeldolgozás során a különböző statisztikai módszerek alkalmazását. A Madárgyűrűzési Központnak 1976 óta ad otthont az MME. Itt folyik a beérkező adatok rendszerezése, digitalizálása, a megkerülések kiegészítése, a riportok elkészítése, az adatok archiválása. A Madárgyűrűzési Központ tartja a kapcsolatot a külföldi központokkal, továbbá szervezi a jelölőgyűrűk gyártását, vásárlását, segíti a gyűrűzőket és a kutatókat pl. a fogóeszköz és egyéb eszköz beszerzésében. A központok az 1963-ban alakult EURING (The European Union for Bird Ringing) irányelvei szerint működnek. A közös kódrendszer (Euring kódjegyzék) megkönnyíti az információcserét a madárgyűrűzési központok között.

- Mennyien foglalkoznak gyűrűzéssel Magyarországon?
- A madárgyűrűzés egy olyan kutatási terület, ahol nem csak szakirányú végzettséggel rendelkező kutatók is segítik a munkát. A legtöbb gyűrűző önkéntes, és szabadidejében végzi ezt a tevékenységet. 2003 végén 250 madárgyűrűzőt regisztrált a Központ. Gyűrűzőink 2/3-a minden évben jelöl madarakat. Magyarországon az utóbbi tíz évben átlagosan évi 110 ezer madarat jelöltek, kimagasló év volt a 2001-es, amikor is 166 ezer madárra került gyűrű. A legtöbb madarat a különböző táborok és projektek keretén belül jelölik, például 2001-ben az összes madár 71%-a valamilyen program során lett meggyűrűzve!

- Hogyan lehet valakiből gyűrűző?
- A tudományos célú madárgyűrűzés vizsgához és engedélyhez kötött. A 8/1998 (I. 23.) Korm. Rendelet szabályozza a tevékenységet. Aki gyűrűzni szeretne, madárgyűrűző vizsgát kell tennie, ami madárfaj-ismeretből, természetvédelmi jogi ismeretekből, gyakorlati ismeretekből és balesetvédelemből áll.


További információ:
Madárgyűrűzés és vonuláskutatás

Kapcsolódó hírek

A nagyfülű denevér jó állapotú erdőink fokozottan védett faja (Fotó: Forrásy Cs.)

A mérsékelt égövi denevérek között a kisebb elterjedési területtel rendelkező fajok közé, hazánkban a ritkább fajok közé tartozik. Európán kívül a Fekete-tenger környékén, illetve a Kaukázusban él.

Harkályvédelmi tréning

Az MME Harkályvédelmi Szakosztályának szervezésében az Ifjúsági Tagozat 27 jelenlegi és leendő tagja (13 Helyi Csoport képviseletében) vehetett részt egy igen jó hangulatú harkályos tréningen az október 15-17-ei hétvégén. Szállásunk a börzsönyi Hiúz házban volt, ahol első este megismerkedhettünk a Szakosztály munkájával és céljaival, Cserép György megnyitó előadásából....

Gatyáskuvik a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A gatyáskuvik (Aegolius fenereus) rendkívül ritka kóborló és fészkelő bagolyfaj. 2021. október 19 -én egy fiatal példány került kézre a szegedi Fehér-tavon működő madárgyűrűző állomáson.