Ajánló, Schmidt Egon „Madarakról mindenkinek” című könyvéhez

Köszönet a Kossuth Kiadónak, hogy újra megjelentette Schmidt Egon Madarakról mindenkinek című könyvét, amely a szerző első kötete volt. Az 1970-ben megjelent mű, bájos stílusa Schmidt Egon következő könyveire is jellemző.

Az elmaradhatatlan szakszerűség és az azzal párosuló olvasmányos stílus jellemzi az azóta már Kossuth Díjas íróvá vált szerző százat is meghaladó kötetét. Az 1970-ben megjelent kötet akkoriban óriási szenzáció volt és pillanatok alatt elkelt. A madarakról az 1960-as, 1970-es években vajmi kevés mű került a nagyközönség elé. Szerencsére ez a helyzet mára már alapvetően megváltozott, mindenekelőtt éppen Schmidt Egon könyveinek, írásainak köszönhetően.

A szerző a Madártani Intézetben eltöltött évei során gyakran kapott olyan kérdéseket, amelyek sokakat érdekeltek. Akkoriban az volt a szokás, hogy ha bárki valamit meg akart tudni a madarakról, hívta a Madártani Intézetet a 366-744 számon. Magam is megszámlálhatatlan alkalommal beszéltem ezen a számon Schmidt Egonnal, vagy éppen Keve Andrással.

A klasszikusnak számító kötetben számos olyan kérdést érint a szerző, amely ma is közérdeklődésnek örvend. Biztosan sokan lemaradtak annak idején az eredeti kiadásról, számukra és az azóta felnőtt generáció számára is érdekes és nagyon élvezetes olvasmány Schmidt Egon első „Madarakról mindenkinek” című könyve, ezért bátran ajánlom mindenkinek, aki a madarak iránt érdeklődik.

Az eredeti kötetben nem voltak még színes felvételek – akkoriban ez szinte elképzelhetetlen is lett volna. Az új kiadás viszont színes képekkel gazdagon illusztrált. A kötetnek már a címlapja is felkelti az érdeklődést.  A kíváncsi tekintettel ránk meredő erdei fülesbagoly, amelyről sokan tudják, hogy az egyike Schmidt Egon kedvenc madara, melynek táplálkozását sok éven keresztül tanulmányozta.

A sok színes kép emeli a kötet értékét, ugyanakkor sajnálatos, hogy a szerkesztő több esetében is tévesen jelölte meg egy-egy madár faját. Mivel a kötet szerzőjének látása sajnálatosan olyan mértékben leromlott – írd meg, „hogy mint író megvakultam” mondta nekem – hogy már nem volt lehetősége arra, hogy ahogy ezt korábban mindig megtette, elolvasta a betördelt kéziratot és a képaláírásokat. Éppen ezért illett volna erre a körülményre különös figyelmet fordítani.

Haraszthy László

Kapcsolódó hírek

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2021-ban is megszervezi a herpetológiai táborát, a „Herptábort”, iskolások részére.