Alkotmánybírósági döntés: kevesebb tarvágás, természetesebb erdők!

Az Alkotmánybíróság friss döntése értelmében visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken. Magyarország három jelentős zöld civil szervezete is nagyra értékeli a lépést; az erdőgazdálkodás ezzel ugyanis rátérhet arra a fejlődési pályára, mely során csökkennek a tarvágások és javul az erdők állapota.

Bár a 2009-ben megalkotott új erdőtörvény az érdekeltek széles körű bevonásával készült és természetvédelmi szempontból is sok előremutató előírást tartalmazott, az erdőgazdálkodók erőteljes nyomására 2017-ben módosították. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését. A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezért panaszt tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH), amely az alkotmányossági aggályok részletes átgondolását követően 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, kiemelve, hogy a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot.

„Bár a törvénymódosítás célja az erdész ágazat nyilatkozatai alapján elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése lett volna, ehhez képest egy sor – a védett és Natura 2000 területeken álló erdőkre vonatkozó – természetvédelmi előírást is enyhítettek, illetve megszüntettek. A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

„A hagyásfa csoportok és a holtfa megőrzése, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyása, valamint az erdészeti munkák időbeli korlátozása a biológiai sokféleség védelmének régóta elfogadott eszközei. Ezért is okozott komoly csalódást, amikor azzal szembesültünk, hogy ezek megóvását még a legértékesebb erdeinkben sem garantálja a Parlament által módosított törvény” – emelte ki Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint a társadalom alapvető elvárása az erdőkkel szemben a faanyag biztosításán túl egyre inkább a közjóléttel kapcsolatos értékek megőrzése felé mozdul el. Egészséges, jól működő erdőket kell fenntartanunk a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, ami összhangban van az Európai Unió nemrégen közzétett Biodiverzitás Stratégiájának alapvetéseivel is. „A környezeti krízisek világát éljük, a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez” – mondta az ügyvezető.

„Szervezeteink nagyra értékelik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részletekbe menő szakjogi elemzését és az Alkotmánybíróság gondos mérlegelésen alapuló döntését – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – Bízunk benne, hogy a jövőben a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szereplői is zsinórmértékként tekintenek a most kiadott alkotmánybírósági határozatra, és a jövőben nem kerülhet sor olyan kirívó természetpusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti idős erdők letermelése.”

Kapcsolódó hírek

2021 év madara szavazás fajai (balról jobbra): cigánycsuk, kis őrgébics, sordély (grafikák: Kókay Szabolcs)

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a...

Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására.

Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.