Átadták a Rákosi Vipera Védelmi Központot

Átadták a Kiskunságban felépült Rákosi Vipera Védelmi Központot. Az eddig megismert 11 rákosi vipera élőhely némelyikéről szinte teljesen eltűnt a faj, az állami természetvédelem és az MME erőfeszítései ellenére. Ezért születet meg a döntés, hogy meg kell építeni a központot.



Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter átadta a Kiskunságban felépült Rákosi Vipera Védelmi Központot. A központ létrehozásának gondolatát 6 évvel ezelőtt Péchy Tamás fogalmazta meg először, aki 1993 óta az MME rákosi vipera védelmi programjának vezetője. A központ létrehozásának indoka az volt, hogy reális veszélye van annak, hogy ez a kistermetű vipera, amelyik már csak hazánkban él, hiszen kipusztult Európa más országaiból, hazánkból is eltűnik. A fajjal foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye ma már az, hogy félő, hogy az egymástól elszakadt, kis létszámú részpopulációk nem képesek a természetes elhullást sem kompenzálni s lassan felmorzsolódnak. Az eddig megismert 11 élőhely némelyikéről nagy valószínűséggel a szemünk előtt tűnt el a faj, az állami természetvédelem és az MME erőfeszítései ellenére. Ezért születet meg a döntés 2003. februárjában, hogy meg kell építeni a Rákosi Vipera Védelmi Központot. A központ elsősorban a KvVM költségvetéséből épült meg, de a tanyás ingatlan megvételére, pl. az MME biztosított fél millió forintot.

A védelmi központban, szabadtéri bokszokban vannak elhelyezve a rákosi viperák és ebben az évben további egyedek kerülnek befogásra. Ezzel megkezdődik a faj tenyésztése, aminek elsődleges célja, a még megmaradt populációk megerősítése. A program hosszú távon fogja majd láttatni az eredményét, hiszen az első kibocsátásra véleményünk szerint csak 6-8 év múlva kerülhet sor. A bokszokban született fiatal kígyók az első telet egymástól elkülönítve a laborépületben, terráriumban töltik, majd a következő év májusában kerülnek végleges helyükre.

A Rákosi Vipera Védelmi Központ működtetését a Kiskunsági Nemzetei Park Igazgatósága az MME-re bízta, s személy szerint Péchy Tamásra. Az ott folyó munkát segíti az ELTE Genetika Tanszék, Dr. Major Ágnes vezetésével, aki a genetikai vizsgálatokat végzi és lesz segítségünkre az ezirányú kérdésekben. Az állatorvosi felügyeletet a Fővárosi Növény- és Állatkert biztosítja, Dr. Soós Endre lesz ebben segítségünkre. Ezen intézmények képviselői azonban nem csak konkrét feladatok megoldását vállalták magukra, hanem reméyneink szerint az ún. Rákosi Vipera Szakértői Csoport munkájában is részt vállalnak. A központban dolgozó kolléga, akinek kiválasztása most van folyamatban szintén az MME alkalmazásába kerül.

A működéshez szükséges költségeket elsősorban a KvVM, az elkövetkezendő 4 évben pedig egy jelentős részét a LIFE Nature programja fedezi.

A Rákosi Vipera Védelmi Központ egyelőre nem látogatható.

Kapcsolódó hírek

A tavaly útjára indított TermészetLesen adatgyűjtő program moduljai közül három jelenleg is aktív, s ennek apropóján a felmérésekhez kedvet érző önkénteseknek elindítunk egy két hónapos kihívást.

fecskeles

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Fecskeles, leánykori nevén Fecskefigyelő. A 13 éves adatbázis a fecskék védelmének évében, 2010-ben indult, így ideje volt egy frissítésnek! A TermészetLesen program többi adatbázisához hasonlóan a Fecskeles célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak...

Május 12-én, pénteken zajlott a felső tagozatosoknak rendezett MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS CSAPATVERSENY döntője Budapesten. A csapatoknak nádi madarakkal, az év fájával, az év kétéltűjével, az év lepkéjével és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia, valamint lejátszott madárhangok felismerésében is összemérték tudásukat.