Az Alkotmánybíróság dönthet a védett területek sorsáról

A mai napon a köztársasági elnök döntése igazolta a T/3788. sz. törvénytervezettel kapcsolatos aggályokat. Vétója egyértelművé tette, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nem fogadható el Magyarország jövője érdekében. A civil szervezetek az Alkotmánybíróság döntésében bíznak.

Bük (Fotó: Kerékgyártó Róbert)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözli, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt és alkotmányossági vizsgálatra küldte az Alkotmánybíróságnak. A természetvédők szerint ezzel beigazolódtak az állami és társadalmi szervezetek törvénytervezettel kapcsolatos aggályai.

 „Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam.” – mondta a köztársasági elnök. „ A törvényhozói akarat csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell.” – fejezte be Áder János.

A köztársasági elnök többek között arra a kérdésre keresi  a választ, hogy sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok.

A természetvédelmi civil szervezetek az elnök döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyet számos civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örülhetünk, hogy nem lép hatályba a törvény és így egyelőre nem éri kár hazánk természeti örökségét. Bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

 

Kapcsolódó hírek

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több, mint négy évtizede küzd hazánk vadon élő állatvilágának megőrzéséért. Ez idő alatt számos nemzetközi sikert ért el, miközben Közép-Kelet Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé...

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 3-4-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A program folyamatosan frissűl, kérjük kövesse nyomon a híreket! Frissült: 2020. 09.24. 10:24

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.