Az amuri vércsék felgyorsultak – "Naga" már India partjainál jár

Amint arra számítani lehetett, a tavasz hívó szavára megindult amuri vércsék nem aprózzák el a vonulást és jó tempóban haladnak északkeleti irányban.

A három jeladós amuri vércse tartózkodási helye 2014. április 20-án (forrás: satellitetracking.eu)

 

"Naga"

Április 13-16 között Dél-Szomáliában tartózkodott és a mozgása alapján aktív táplálkozással töltötte az időt, miközben naponta légvonalban még 60 km-t sem haladt. Ezt követően határozottan folytatta a vonulást északkelet felé: 17-én 300 km-t, 18-án 600 km-t repült, és az afrikai kontinenst elhagyva az Arab-tenger fölé ért; 19-én újabb 900 km-t, majd 20-án több mint 1000 km-t tett meg, és alig 150 km-re megközelítette India északnyugati Gujarat tartományának partvidékét; így 04.17-21-e között közel 3000 km-t tett meg.

Naga helyzete Északnyugat-India partvonala előtt 2014. április 20-án (forrás: satellitetracking.eu – a legfrissebb adatokért katt a képre!)
Naga helyzete Északnyugat-India partvonala előtt 2014. április 20-án 
(forrás: satellitetracking.eu – a legfrissebb adatokért katt a képre!)

 

Az első műholdképen-  összehasonlítva Naga őszi és tavaszi útvonalát -, látható, hogy a hím a  korábbi útvonalhoz képest 400-800 km-rel északabbra halad. Ha megvizsgáljuk a térség szélviszonyait (lásd az alábbi két műholdképet), egyből kiderül, hogy ez az eltérés nem véletlenszerű, a madár ősszel és tavasszal egyaránt a térség uralkodó szélviszonyaihoz alkalmazkodva úgy repül, hogy ez a láthatatlan „szállítószalag” hátulról fújva segítse, ne pedig akadályozza a haladását.

Az Arab-tenger szélviszonyai ősszel.
Az Arab-tenger szélviszonyai ősszel (2013.11.17-én) és …

Az Arab-tenger szélviszonyai tavasszal (2014.04.21-én). A piros folt a "Naga" nevű műholdadós amuri vércse helyzetét mutatja 04.20-án.
… tavasszal (2014.04.21-én). A piros folt Naga helyzetét mutatja  04.20-án
(az animációs verziókért katt a képekre!).

 

A fenti ábrán jól látható, hogy ha Naga az őszi útvonalon repült volna tavasszal is, akkor végig szembeszélben kellett volna repülnie, míg az Arab-félszigethez közelebbi útvonalválasztással kihasználhatta az Afrika keleti partvonalán ilyenkor jellemző északkeleti áramlást.

 

"Pangti"

Április 13-án már egy hete Dél-Zimbabwében tartózkodott és egy alig 10 km sugarú körön belül mozgott – valószínűleg a terület kedvező táplálékkínálatát kihasználva készült a továbbrepülésre. Erre április 14-én került sor, amikor északkelet felé indult és napi 200-570 km-es távokat repülve április 20-án áthaladt a tanzániai határon és Dél-Kenyába, Mombassától mintegy 80 km-re keletre ért.

 

„Wokha”

A másik tojó adója március 29-e óta egy helyről sugároz jeleket (addig Wokha napi 5-15 km-es mozgását mutatta), ami a madár pusztulására vagy az adó működésképtelenségére utal.

A kutatások adatai alapján becsült vonulási veszteségek ismeretében ősszel még arra sem sok esély látszott, hogy a három megjelölt madár közül kettő is megéri a tavaszt. Szerencsére ez nem így történt, „Pangti” és „Naga”„ továbbra is köszöni, jól van és tart a költőterület felé.

 

Folytatása következik …

Orbán Zoltán

 

 

Kapcsolódó hírek

Közönséges késeidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Viszonylag nagytermetű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya akár 25 gramm is lehet. Elterjedési területe a mérsékelt égövi Európa, illetve a Közel-Kelet és Közép-Ázsia, ahol több alfaját is leírták már.

Torzonborz madár párosító játék

Köszönjük Szert-Szabó Dorottyának, és kedves márkájának, a Torzonborznak, hogy csatlakozik a Gondoskodó Termék programunkhoz!

Tojó fehérhátú fakopáncs

A fehérhátú fakopáncs minden tekintetben a legérdekesebb harkály fajunk. A Harkályvédelmi Szakosztály a faj országos felmérést tűzte ki célul a 2021-22-es években. Az alábbiakban a 2021-es felmérés eredményeit mutatjuk be.