Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban.

A kirepült fehérgólya-fiókák és az öreg madarak gyakran csapatosan táplálkozva készülnek az augusztusi elvonulásra (fotó: Orbán Zoltán)


Ennek egyik oka, hogy a fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll (afrikai telelőterületén egyes törzsek sáskamadárnak hívják).

A faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország (a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe), ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak.

Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt, táplálékot fogyasztja: kisrágcsálók, madárfiókák, gyíkok, kígyók, békák, halak, rákok, dögök, élelmiszerhulladék – bármi, amit le tud nyelni -, ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető. Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai gond, emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.

A költési sikert, a fiókaszámot a fészkelési időszak táplálékviszonyai mellett két további alapvető tényező is befolyásolja. Az első a szülő madarak érkezéskori kondíciója, ami a telelés és vonulás függvénye. Az idén egy-két hetet késett sok vonuló madár, így a gólyák is, ezért vélhetően alacsonyabb volt a szokásosnál a lerakott tojások száma. A kikelt fiókákat a május-júniusi esős időszakok szokták megtizedelni, ami viszont az idén elmaradt, így a fészekaljak szépen növekedhettek (átlagos fiókaszám-adatok a kirepülő fiatalokkal 2003-2021 között), az átlagosnál magasabb költési eredményt mutatva.

Éppen ezért nemcsak szükségtelen, de a fehér gólyákra is kimondottan veszélyesek azok a közösségi médiában terjedő hamis információk, melyek szerint vödörből itassák az emberek a fészek alatt vagy ezek közelében a gólyákat, illetve hogy etessék őket. A fehér gólyák nem szoktak hozzá, hogy a lakott területeken a talajon mozgáshoz, így az itatással (és a még feleslegesebb és veszélyesebb etetéssel) lecsalt madarak megsérülhetnek, közlekedési balesetet szenvedhet vagy akár okozhatnak, és az embereket is zavarhatják, megijeszthetik.

Fontos információ, hogy a fehér gólya fokozottan védett, ezért a sérül, legyengült példányról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni.

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...