Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban.

A kirepült fehérgólya-fiókák és az öreg madarak gyakran csapatosan táplálkozva készülnek az augusztusi elvonulásra (fotó: Orbán Zoltán)


Ennek egyik oka, hogy a fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll (afrikai telelőterületén egyes törzsek sáskamadárnak hívják).

A faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország (a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe), ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak.

Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt, táplálékot fogyasztja: kisrágcsálók, madárfiókák, gyíkok, kígyók, békák, halak, rákok, dögök, élelmiszerhulladék – bármi, amit le tud nyelni -, ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető. Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai gond, emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.

A költési sikert, a fiókaszámot a fészkelési időszak táplálékviszonyai mellett két további alapvető tényező is befolyásolja. Az első a szülő madarak érkezéskori kondíciója, ami a telelés és vonulás függvénye. Az idén egy-két hetet késett sok vonuló madár, így a gólyák is, ezért vélhetően alacsonyabb volt a szokásosnál a lerakott tojások száma. A kikelt fiókákat a május-júniusi esős időszakok szokták megtizedelni, ami viszont az idén elmaradt, így a fészekaljak szépen növekedhettek (átlagos fiókaszám-adatok a kirepülő fiatalokkal 2003-2021 között), az átlagosnál magasabb költési eredményt mutatva.

Éppen ezért nemcsak szükségtelen, de a fehér gólyákra is kimondottan veszélyesek azok a közösségi médiában terjedő hamis információk, melyek szerint vödörből itassák az emberek a fészek alatt vagy ezek közelében a gólyákat, illetve hogy etessék őket. A fehér gólyák nem szoktak hozzá, hogy a lakott területeken a talajon mozgáshoz, így az itatással (és a még feleslegesebb és veszélyesebb etetéssel) lecsalt madarak megsérülhetnek, közlekedési balesetet szenvedhet vagy akár okozhatnak, és az embereket is zavarhatják, megijeszthetik.

Fontos információ, hogy a fehér gólya fokozottan védett, ezért a sérül, legyengült példányról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni.

Kapcsolódó hírek

Rönkdepó (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem csitulnak a kedélyek az augusztus 4-én megjelent tűzifarendelet kapcsán. Miközben az Agrárminisztérium képviselői a jogszabály szövegétől egyre távolodó magyarázatokat tesznek közzé, a rendelet visszavonására irányuló civil aláírásgyűjtéshez öt nap alatt több, mint 100 000-en csatlakoztak.

Erdőirtás (Fotó: Orbán Zoltán)

Soha nem látott társadalmi felzúdulást keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet, amely az energiahiányra hivatkozva szélesre tárja a kapukat valamennyi védett erdőnk kitermelése előtt. A rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A WWF Magyarország, az MME és más zöld szervezetek nyílt...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fővárosi Központi Irodája munkatársat keres, heti 40 órás pénzügyi projektasszisztensi munkakör betöltésére az Egyesület pályázati projektjeivel, kiemelten az EU LIFE programja által támogatott projektekkel kapcsolatos feladatok ellátására.