Az egyiknek étek, a másiknak méreg

A nagy esőzések miatt az erdőkben jól megfigyelhető a víz pusztító, és éltető hatása. A gombáknak jót tett az eső, nagyra növesztette őket.  

Világító tölcsérgomba (Fotó: Lovranits Júlia).

A gombák pedig táplálékul szolgálnak egy sereg állatnak. Ezen a világító tölcsérgombán például egy meztelen csiga lakmározik. A világító tölcsérgomba biolumineszcens, így még sötétben is rá lehet bukkanni, mert bár nem olyan erősen mint a szentjános bogár, de egy kicsikét világítani is tud. 


Világitó tölcsérgomba éjjel (Forrás: notastelikehome.org).


Világító tölcsérgombán lakmározó fehércsíkos meztelencsiga (Fotó: Lovranits Júlia).

Gyakorlatlan gombászok a rókagombával téveszthetik össze. De hiába örülnek meg neki, mert ez a gomba az emberre mérgező hatású. Ez a fehér csíkos meztelencsiga viszont egész nyugodtan fogyasztja. Bizonyos csigák terjesztik a gombaspórát, toleránsak a mikotoxinra. Vagyis meg tudják enni a számunkra mérgező gombákat! Más gombák viszont, amik nekünk, embereknek ehetőek, a csigákra egyenesen riasztó hatásúak, sőt, van ami pont az ő számukra mérgező. Valószínűleg a meztelencsigák az ürülékükkel terjesztik a spórákat, ami a gombának is jó. A csiga pedig feltehetően olyan mikroorganizmusokkal van szimbiózisban, ami lebontja és semlegesíti számára a gombamérgeket. A meztelencsiga pedig például a madárbarát kertben is szívesen látott sünök táplálékául szolgálhat.


Gombakör (Forrás: hullo-eso.blogspot.com). 

A másik izgalmas a gombáknál most megfigyelhető jelenség a gombakör, amit régen boszorkánygyűrűnek vagy tündérkörnek is neveztek. A gombák jól ismert, kalapos termőtestei körben nőnek, a kör közepén pedig haloványabb a fű: mintha apró lábak tapodták volna le. A néphit szerint ezekben a körökben táncoltak a tündérek. A tündérkörben a hiedelem szerint másképp telik az idő, mások a távolságok is.


Gombakörök nyomai gyepen (Forrás: tarjanikepek.blog.hu).  

A kör alakban növekedett termőtestek valódi oka, hogy a föld alatt lévő, így számunkra nem látható gombafonalak minden irányban, sugarasan növekszenek. A belső részeken a táplálék elfogy, ott elpusztulnak, kifelé viszont ha tápanyaggal jól ellátott a talaj, egyre nagyobb, szabályos körben is nőhetnek. Ilyen köröket képez például Magyarországon a védett őzlábgalóca.


Szent Iván éjszakája (Festette: Edward Robert Hughes)

És ha már a tündéreknél és az ennivalóknál tarunk: tündérektől a népmesékben sohasem szabad elfogadni semmilyen ennivalót, mert örökre Tündérországban ragadsz!

Lovranits Júlia

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).