A gombák pedig táplálékul szolgálnak egy sereg állatnak. Ezen a világító tölcsérgombán például egy meztelen csiga lakmározik. A világító tölcsérgomba biolumineszcens, így még sötétben is rá lehet bukkanni, mert bár nem olyan erősen mint a szentjános bogár, de egy kicsikét világítani is tud. 

Gyakorlatlan gombászok a rókagombával téveszthetik össze. De hiába örülnek meg neki, mert ez a gomba az emberre mérgező hatású. Ez a fehér csíkos meztelencsiga viszont egész nyugodtan fogyasztja. Bizonyos csigák terjesztik a gombaspórát, toleránsak a mikotoxinra. Vagyis meg tudják enni a számunkra mérgező gombákat! Más gombák viszont, amik nekünk, embereknek ehetőek, a csigákra egyenesen riasztó hatásúak, sőt, van ami pont az ő számukra mérgező. Valószínűleg a meztelencsigák az ürülékükkel terjesztik a spórákat, ami a gombának is jó. A csiga pedig feltehetően olyan mikroorganizmusokkal van szimbiózisban, ami lebontja és semlegesíti számára a gombamérgeket. A meztelencsiga pedig például a madárbarát kertben is szívesen látott sünök táplálékául szolgálhat.

A másik izgalmas a gombáknál most megfigyelhető jelenség a gombakör, amit régen boszorkánygyűrűnek vagy tündérkörnek is neveztek. A gombák jól ismert, kalapos termőtestei körben nőnek, a kör közepén pedig haloványabb a fű: mintha apró lábak tapodták volna le. A néphit szerint ezekben a körökben táncoltak a tündérek. A tündérkörben a hiedelem szerint másképp telik az idő, mások a távolságok is.

A kör alakban növekedett termőtestek valódi oka, hogy a föld alatt lévő, így számunkra nem látható gombafonalak minden irányban, sugarasan növekszenek. A belső részeken a táplálék elfogy, ott elpusztulnak, kifelé viszont ha tápanyaggal jól ellátott a talaj, egyre nagyobb, szabályos körben is nőhetnek. Ilyen köröket képez például Magyarországon a védett őzlábgalóca.

És ha már a tündéreknél és az ennivalóknál tarunk: tündérektől a népmesékben sohasem szabad elfogadni semmilyen ennivalót, mert örökre Tündérországban ragadsz!

Lovranits Júlia