Az év kétéltűje 2015-ben a dunai tarajosgőte

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a dunai tarajosgőtét (Triturus dobrogicus) választotta a 2015. év kiemelt fajának.

A 2015-ös év kétéltűje a dunai tarajosgőte (Fotó: Jaime Bosch)

Ez a védett és Natura 2000 jelölőfaj hazánk egyik leggyakoribb gőtefaja, elsősorban síkvidékeink állandó vizeinek lakója. A faj európai elterjedésének nagyjából 40%-a hazánkban található, így a faj megőrzésében kiemelt szerepünk van.
2015 során várjuk majd a dunai tarajosgőtével kapcsolatos észleléseiket, amelyeket az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára tölthetnek fel. Az előző évekhez hasonlóan meghirdetünk majd a fajhoz kapcsolódó programokat (kirándulás, ismeretterjesztő előadások, rajzverseny), melyeket részletesen ismertetünk a honlapjainkon és a Facebook-oldalon is. Addig is összeállítottunk egy kis képes válogatást a 2015. év kétéltűjéről, melyet a képre kattintva, illetve alant lehet megtekinteni.


Mindeközben természetesen továbbra is várjuk 2014-es év hüllőfajával, a mocsári teknőssel kapcsolatos adataikat, megfigyeléseiket.

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...