Bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2015. december 17-én kezdeményezte a Baja határában található 130 hektár, egykor katonai gyakorlótérként használt terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
 

Földikutya (Fotó: Németh Attila)

Az egyesület levélben kereste meg a Földművelésügyi Minisztériumot, amelyben arra kéri Dr. Fazekas Sándor minisztert, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyének megőrzése érdekében az érintett területet rendeletben nyilvánítsa országos jelentőségű védett természeti területté.

A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állata. A Természetvédelmi Világszövetség kritériumrendszere szerint kritikusan veszélyeztetett rágcsáló a Kárpát-medence bennszülött állatfaja. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. A bajai populáció 2013 májusában történt felfedezése új esélyt ad a faj hosszú távú megőrzésére, mivel ez - a legújabb felmérések szerint mintegy 200 egyedet számláló - állomány a faj legnagyobb ismert populációja, és egyben az egyetlen, mely aktív természetvédelmi beavatkozás nélkül is életképes lehet. Az állomány jelentősége felbecsülhetetlen, megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy szavatolni tudjuk egy olyan faj fennmaradását, ami közel 2 millió éve alakult ki, és mindkét számottevő populációja Magyarország területén él.

A szakemberek megítélése szerint a faj fokozottan védett jogi státusza nem biztosíthatja a hosszú távú megőrzés lehetőségét anélkül, hogy az élőhely megfelelő szintű területi védettséget ne kapjon. A feltárt bajai élőhely a mindennapokban számos olyan hatásnak van kitéve, mely károsíthatja, vagy különleges esetben meg is szüntetheti azt.

A miniszternek eljuttatott kezelési terv tervezete többek között tartalmazza az élőhely természetes állapotának visszaállítását, a területet ért korábbi civilizációs hatások (különösen a katonai tevékenység és az illegális hulladék-elhelyezés) okozta élőhelyrombolás felszámolását, a rehabilitációval érintett területek természetes növényzetének visszaállítását, őshonos és tájra jellemző gyepalkotó fajok telepítését, az ideális természetvédelmi célú földhasználat megvalósítását, elsősorban a legeltetéses állattartás elősegítését.

A szakértők kérik a Miniszter úr mielőbbi és hathatós intézkedését a védetté nyilvánítással kapcsolatban, melyhez felajánlják szakmai segítségüket.

Kapcsolódó hírek

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 3-4-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A program folyamatosan frissűl, kérjük kövesse nyomon a híreket! Frissült: 2020. 09.17. 12:34

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – korábban kiadott állásfoglalását megerősítve – ellenzi a tatai Öreg-tó partján megvalósítani tervezett szálloda beruházást. Álláspontunk szerint a beruházás megvalósítása és üzemeltetése aránytalan mértékű zavarást jelent az Öreg-tó különleges madárvilágára – kiemelten az átvonuló vadlúdtömegekre és egyéb vízimadár-fajokra.