Bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2015. december 17-én kezdeményezte a Baja határában található 130 hektár, egykor katonai gyakorlótérként használt terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
 

Földikutya (Fotó: Németh Attila)

Az egyesület levélben kereste meg a Földművelésügyi Minisztériumot, amelyben arra kéri Dr. Fazekas Sándor minisztert, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyének megőrzése érdekében az érintett területet rendeletben nyilvánítsa országos jelentőségű védett természeti területté.

A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állata. A Természetvédelmi Világszövetség kritériumrendszere szerint kritikusan veszélyeztetett rágcsáló a Kárpát-medence bennszülött állatfaja. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. A bajai populáció 2013 májusában történt felfedezése új esélyt ad a faj hosszú távú megőrzésére, mivel ez - a legújabb felmérések szerint mintegy 200 egyedet számláló - állomány a faj legnagyobb ismert populációja, és egyben az egyetlen, mely aktív természetvédelmi beavatkozás nélkül is életképes lehet. Az állomány jelentősége felbecsülhetetlen, megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy szavatolni tudjuk egy olyan faj fennmaradását, ami közel 2 millió éve alakult ki, és mindkét számottevő populációja Magyarország területén él.

A szakemberek megítélése szerint a faj fokozottan védett jogi státusza nem biztosíthatja a hosszú távú megőrzés lehetőségét anélkül, hogy az élőhely megfelelő szintű területi védettséget ne kapjon. A feltárt bajai élőhely a mindennapokban számos olyan hatásnak van kitéve, mely károsíthatja, vagy különleges esetben meg is szüntetheti azt.

A miniszternek eljuttatott kezelési terv tervezete többek között tartalmazza az élőhely természetes állapotának visszaállítását, a területet ért korábbi civilizációs hatások (különösen a katonai tevékenység és az illegális hulladék-elhelyezés) okozta élőhelyrombolás felszámolását, a rehabilitációval érintett területek természetes növényzetének visszaállítását, őshonos és tájra jellemző gyepalkotó fajok telepítését, az ideális természetvédelmi célú földhasználat megvalósítását, elsősorban a legeltetéses állattartás elősegítését.

A szakértők kérik a Miniszter úr mielőbbi és hathatós intézkedését a védetté nyilvánítással kapcsolatban, melyhez felajánlják szakmai segítségüket.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).