Bálazsinegek és balesetek

A mezőgazdaságban általánosan elterjedt a kocka- és körbálák összetartására szolgáló zsinegek használata. Sajnos a bálázás után visszamaradt hulladékok nem megfelelő kezelése szintén általános jelenség.

 

Bálazsineg egy szalakóta lábára csavarodva (Fotó: Csibrány Balázs).


Sok gazdálkodó pedig nincs tisztában azzal, hogy a szabadban hagyott bálakötöző zsinegek amellett, hogy szemétként csúfítják a környezetet, igen komoly természeti károkat is okozhatnak.

A bálázás során elhagyott polipropilén madzagokat sok madárfaj előszeretettel használja fészekanyagként. A kötözőanyagot a madarak beépítik fészkeikbe, azonban a szabadon maradt hurkokba könnyen beleakadhat a fészekben tartózkodó madár lába.

A bálazsineg még komolyabb kockázatot jelent abban az esetben, ha a fészket jellemzően több madárfaj is használja. A polipropilén rendkívül lassú bomlási ideje miatt egy-egy ilyen kötözőszál éveken keresztül is veszélyeztetheti a fészekben költő madarakat.

A bálazsinegek által okozott pusztulást számos madárfaj esetében megfigyelték már, különösen a fehér gólyák esetében gyakori probléma. A madarak lábára tekeredett madzag elszoríthatja a vérkeringést, amely végül a végtag elhalásához, rosszabb esetben a madár pusztulásához vezet.

A bálazsinegek okozta kockázatok sajnos a szalakóták esetében is fennállnak. Bár másodlagos odúlakó madarak, az általuk használt természetes vagy mesterséges odvakban gyakran fészkelnek seregélyek, melyek szintén előszeretettel építik fészkeikbe az elhagyott kötözőanyagokat.


Bálazsineg miatt elpusztult szalakóta Abony határában (Fotó: Csibrány Balázs).

Csak a szerencsének köszönhető, hogy a Rollerproject munkatársainak sikerült megmentenie a biztos pusztulástól egy zsinegbe akadt szalakótát Mórahalom térségében. Egy mesterséges költőláda rutinellenőrzése közben derült ki, hogy a tojásokon kotló hím bal lába korábban beleakadt a fészekanyagba hordott, s abba teljesen belegabalyodott kötözőanyagba. A madár valószínűleg megpróbált kiszabadulni, a zsineg azonban még jobban a lábára tekeredett, s közben a fészekalj egy tojása is összetört.


A kötözőanyagot erősen tartotta a fészekanyag többi része, így a szalakótának esélye sem volt a szabadulásra (Fotó: Csibrány Balázs).

A szalakótát a fészekanyagba gabalyodott bálamadzaggal együtt emelték ki az odúból, s pár perc alatt eltávolították az életveszélyes kötözőanyagot, ami szerencsére csak pár órával az ellenőrzés előtt tekeredhetett fel a madár bal hátsó ujjára. Így a szalakóta még nem gyengült le, s jó eséllyel az érintett végtag sem szenvedett maradandó károsodást.


A madarat a bálazsineggel együtt emelték ki az odúból (Fotó: Csibrány Balázs).


Végül eltávolították az életveszélyes kötözőanyagot (Fotó: Oláh Zoltán).

A közvetlenül az odúba visszahelyezett madár végül sikeresen elrepült, s szerencsés esetben a maradék három tojás is épségben ki fog kelni. A beavatkozás nélkül sajnos mind a tojások, mind az öreg madár menthetetlenül elpusztultak volna. 


A szerencsés madár végül épségben kirepült az odúból (Fotó: Oláh Zoltán).


Szemmel láthatóan nem szenvedett károsodást a szalakóta lába (Fotó: Oláh Zoltán).

Napjainkban már kísérleteznek a bálakötözők természetes alapanyagú, gyorsan lebomló változatainak alkalmazásával, azonban a legolcsóbb és egyben leghatékonyabb megoldást még mindig a mezőgazdasági és háztartási hulladékok körültekintő elhelyezése és kezelése jelenti.
 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...