BAT4MAN - országhatárokon átívelő denevérvédelem

A denevérekkel kapcsolatban számos tévhit és előítélet él az emberekben, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), illetve a szervezeten belül működő MME Emlősvédelmi Szakosztály egy most induló, négy országot tömörítő, határon átnyúló együttműködési akció keretében igyekszik eloszlatni.

A denevérek megóvása mindannyiunk közös érdeke (Fotó: Boldogh Sándor)

E fajok védelme kiemelkedően fontos, hiszen rovarfogyasztásukon keresztül kulcsszerepet játszanak az ökológiai rendszerek egészséges működésében. Ez hívta életre a BAT4MAN projektet, amelyben Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna közösen vesz részt.

A projekt célja a denevérek országhatárokon is átnyúló, összehangolt védelme, a lakosság szemléletformálása és egy fenntartható környezethasználat kialakítása a határ menti területeken. Az elkövetkező két évben a sérülékeny denevérpopulációk felmérése, a veszélyeztetett szálláshelyek gyakorlati védelme és új búvóhelyek létesítése történik oly módon, hogy a kulturális értékek megóvása és az állat-ember konfliktusok lehetőségének csökkentése is kiemelt szerepet kap. Az ismeretterjesztés eszközei között kiadványok, tájékoztató táblák, vándorkiállítás és film készítése, valamint az online térben való megjelenés szerepel.


A denevérek gyakran tanyáznak templomokban (Fotó: Boldogh Sándor)

A szemléletformálás keretében a célcsoportok tagjai (pl. denevérek által lakott épületek kezelői, lakosok, civil szervezetek, egyházi személyek és szervezetek) szakmailag hiteles információt kapnak a denevérek szerepéről és jelentőségéről annak érdekében, hogy megértsék, mekkora veszteséget jelent az állományok csökkenése, a denevérfajok eltűnése. Az érdeklődők a gyakorlati védelmi munkákba is bekapcsolódhatnak, például a figyelemfelkeltő, denevérodúk készítésével egybekötött akciók során.


Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) (Fotó: Boldogh Sándor)

A projektet a szatmárnémeti E-Consult Egyesület vezeti, partnerei az Ökológiai és Regionális Tudományok Intézete (Ukrajna), a Szlovák Denevérvédelmi Társaság, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A projektet a Magyar-Szlovák-Román-Ukrán Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 finanszírozza 449 635 Euróval, amelyből az EU támogatása 404 671 Euró.


Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) (Fotó: Boldogh Sándor)

A természet, és ezen belül a denevérek megóvása mindannyiunk közös érdeke. A négy országot érintő projektben a partnerek együttműködve már nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten tudnak értékes természetmegőrzési és ismeretterjesztő munkát végezni a jó gyakorlatok megosztásával és a helyiek bevonásával.

További információ: Nagy Dénes nagy.denes@mme.hu

BAT4MAN denevérvédelmi projekt

 

 

 

 

 

 

Együttműködő partnerek:

  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  E-Consult Egyesület (Románia)
  Ökológiai és Regionális Tudományok Intézete (Ukrajna)
  Szlovák Denevérvédelmi Társaság


Magyar-Szlovák-Román-Ukrán Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

 

 

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...