Civil szervezetek nyílt levele két miniszterhez a vagyontörvény módosítása ügyében

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország levelet intézett Nagy István agrárminiszterhez és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez a vagyontörvény módosítása ügyében.


A civil szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok magánosítását könnyítő rendelkezések terve miatt.

Nyílt levelükben arra kérték a kormányt, hogy vonja vissza a törvény tervezetét és csak széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetés és egyetértés után terjessze be az Országgyűlés elé. Emellett többek között az is kérték, hogy hozzák nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyeknél felmerülhet a magánosítás:
 

"Tisztelt Miniszter Úr!

A Kormány benyújtotta az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról című törvény tervezetét, amely kibővíti a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét.

Aggodalommal tölt el minket, hogy a védett természeti értékekre potenciálisan jelentős hatású törvény tervezetét a Kormány a benyújtás előtt nem egyeztette a témában illetékes, országos hatáskörű természetvédő szervezetekkel. Az egyeztetés hiányában nem világos számunkra, hogy a Kormány milyen típusú ingatlanokat, milyen nagyságrendben akar magánkézbe adni, s ezek a lépések a Kormány meglátása szerint hogyan illeszkednek Magyarország Alaptörvényéhez, természetvédelmi jogszabályaihoz és stratégiáihoz.

Elismerjük a magyar állam igényét a költségvetési bevételek bővítésére, de véleményünk szerint ezeket a célokat elsősorban nem a védett területek értékesítésével kellene elérni. Meggyőződésünk, hogy a védett természeti területek vonatkozásában az elmúlt évtizedek céltudatos munkájával elért magas állami tulajdoni arány a hazai természetvédelmi eredmények záloga és egyedülálló lehetőség. A védelem alatt álló területek magánkézbe adása természetvédelmi kockázatokat rejt, mivel az értékesítésre felkínált ingatlanok vásárlóinak gazdasági érdekei miatt nyilvánvalóan meg fog növekedni a gazdasági és emberi tevékenység ezeken a területeken.

Az államnak tulajdonosként sokkal szélesebb eszköztára van a szükséges védelmi szint biztosítására, így jóval hatékonyabban tudja érvényesíteni a természeti erőforrások védelmével, fenntartásával és megőrzésével kapcsolatos, egyebek közt az Alaptörvény P) cikkelyében is rögzített feladatait, mint hatóságként. Ahogyan a 28/2017. (X. 25.) AB határozat is rögzíti: amíg természetes és jogi személyektől a hatályos jogszabályi előírások ismeretén és betartásán túlmenően általános jelleggel és kikényszeríthető módon nem várható el, hogy magatartásukat valamely, a jogalkotó által nem konkretizált absztrakt célhoz igazítsák, addig az állam oldaláról az is elvárható, hogy egyértelműen meghatározza mindazon jogi kötelezettségeket, melyeket mind az államnak, mind pedig a magánfeleknek be kell tartaniuk. Az Alkotmánybíróság a természeti oltalomban részesülő területek értékesítése kapcsán több döntésében is rámutatott: a már elért védelmi szinttől történő visszalépést megelőzendő olyan megelőző biztosítékok is kellenek, amelyek a károkat ugyanolyan valószínűséggel kizárják, mintha a terület állami tulajdonban és természetvédelmi szerv kezelésében lenne. Mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesíti az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia. Ez azonban álláspontunk szerint a törvénymódosítással nem valósul meg, nem találjuk elégségesnek a törvénytervezetben megfogalmazott garanciális elemeket, tekintettel például a folyamatosan növekvő munkaterheléshez nem igazodó intézményi keretek biztosítására, különösen a nemzeti park igazgatóságoknál működő természetvédelmi őrszolgálatok feladataikhoz mérten szűkös kapacitásaira, illetve olyan tisztázatlan problémákra, mint például a fokozottan védett területek értékesítésének lehetősége, a védett természeti területek integritásának megőrzése, a természetvédelmi célú kezelés elsődlegességének kikényszerítése a gazdasági szempontokkal szemben.

Aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon újra és újra napirendre kerül az állami tulajdonban lévő védett természeti területek értékesítésének, vagyonkezelésük megváltoztatásának kérdése. Félrevezetőnek tartjuk továbbá az állami tulajdonú védett természeti területek “értékesítési potenciáljának” vizsgálatát is, hiszen ezen ingatlanok esetében a közcélok garantálása (természeti értékeink megőrzése a jövő nemzedékei számára) nem azok gazdasági értékén múlik. Emlékeztetünk arra, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében is kimondta a visszalépés tilalmát egyes ilyen irányú lépésekkel kapcsolatban. Éppen ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy természetes élőhelyként funkcionáló vagy azokra közvetlenül hatással lévő védett természeti területek kerüljenek ki az állami tulajdonból, függetlenül annak tulajdonosi joggyakorlójától, vagy éppen művelési ágától.

A magyar társadalom többször mutatta ki érzékenységét a természetvédelmi kérdések iránt. Legutóbb a tűzifa rendelettel kapcsolatos társadalmi reakciók alapján is tapasztalhattuk az emberek érdeklődését és támogatását, amikor több mint százezren csatlakoztak a Kormánynak írt levelünkhöz.

Tisztelt Miniszter Úr! A fentiekre tekintettel kérjük, hogy
- a Kormány vonja vissza a vagyontörvény módosításának védett természeti területeket érintő pontjait, és csak széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetés és egyetértés után   terjessze be az Országgyűlés elé;
- folytasson egyeztetést szervezeteinkkel, mint természetvédelemért felelős országos civil szervezetekkel, az állami tulajdonban álló védett természeti
  területekkel kapcsolatos értékesítési stratégiai elképzeléseiről a természetvédelmi szempontok érvényesítését szolgáló intézményi garanciák kiépítése
  érdekében;
- hozza nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyeknél felmerülhet a magánosítás;
- szíveskedjen rendelkezésünkre bocsátani az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló védett természeti területek listáját.

Előre is köszönjük a természeti erőforrások védelmét szolgáló lépéseit és válaszát,

Budapest, 2022. november 10."


A nyílt levél itt tölthető le >>

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...