Csökken vagy növekszik? Frissítettük az MMM trend grafikonokat! 1999-2019

Frissítettük az MMM adatbázisban a költési időszakokra vonatkozó interaktív trend grafikonok adatait! Jelenleg 154 trend ábra érhető el, ezek közül 5 biodiverzitás indikátor (agrár élőhelyek, erdei élőhelyek, hosszútávú vonuló, részleges/rövidtávú vonuló, állandó fajok), 98 faj a fészkelési időszakból és 51 faj a telelési időszakból.

A mezei pacsirta állománya sajnos továbbra is csökken, 1999 óta 36 százalékuk eltűnt hazánkból, s 2019-ben mértük az eddigi legalacsonyabb értéket.

 

Ha kíváncsi a további részletekre, akkor figyelmébe ajánljuk az adatbázis menüjében a Grafikonok > Trend adatok >> menüpontot!

A trendeket bemutató grafikonokon szövegesen is jelezzük a változások irányát és mértékét, melyeknek jelentése a következő:

  • erős növekedés / csökkenés: az éves változás értéke az 5%-os értéket meghaladó és szignifikáns (P<0.05)
  • növekedés / csökkenés: az éves változás értéke 5% körüli és szignifikáns (P<0.05)
  • stabil: az állomány nem csökken / növekszik (P<0.05)
  • bizonytalan: a meglévő adatok alapján nem állapítható meg változás

Természetesen az MMM adatbázisban megtekinthető grafikonokon látható minden adat jelentéséről részletes információk olvashatóak a grafikonok alatti útmutatóban.

Mivel az MME honlap Tudástárában elérhető Magyarország madarai oldalakon a gyakori madárfajok állományainak változását bemutató grafikonok közvetlenül az MMM adatbázisból származnak, így természetesen azok ott is frissültek.

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...