Egy jászsági sasetető mozgalmas életét figyelhetjük meg az interneten

Immáron harmadik télen követhetjük figyelemmel a HELICON LIFE+ parlagi sas védelmi program keretében üzemeltetett sas etetőhelyen az ide látogató madarak viselkedését.

Sasetető webkamera képe (Forrás: parlagisas.hu)


Az eddigi szokatlanul enyhe tél miatt még csak nem régen kezdődött el az etetés, de máris sok madárfaj látogatja. Legelőször a szarkák, dolmányos varjak, illetve hollók jelentek meg, gyakran több tucatnyi mennyiségben. Az egerészölyvek sem tétováztak sokáig, miután látták, hogy a „lármás népség” birtokba vette az etetőhelyet. Eddigi megfigyeléseink szerint néhány öreg parlagi sas is látogatást tett az etetőtéren, ami meglehetősen ritka jelenség. Szerencsére, fiatal és átszíneződő parlagi és réti sasok is rátaláltak már a könnyű zsákmányt ígérő területre, hiszen ezek a madarak keresztül-kasul repülik a Kárpát-medencét táplálék után kutatva. Erre minden esélyük megvan, hiszen a sasok a nagy madármozgást már igen messziről is észlelni tudják.

Az Európai Unió LIFE programja által támogatott projekt keretében végzett rendszeres etetéssel szeretnénk elérni, hogy a környéken kóborló ragadozó madarakat minél nagyobb számban az etetőtéren felkínált állattetemekkel helyben tudjuk marasztalni. Ennek azért van nagy jelentősége, mert itt biztos nyugalomra lelnek ezek a fenséges és védett ragadozómadarak, az illegális tevékenységeket végző (mérgezés, lelövés) emberektől. Továbbá olyan veszélyforrások elkerülésére is nagyobb esély van, mint az áramütés, vagy a járművekkel való ütközés.

 

Fatér Imre - Horváth Márton


 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...