Elindult a rákosi vipera védelmét szolgáló LIFE-projekt

Az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával megkezdődött „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban (LIFE18 NAT/HU/000799)” című LIFE projekt.

Rákosi viperák (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Bizottság idén több mint 120 természet- és környezetvédelmi célú projekt számára biztosít összesen több mint 240 millió eurós támogatást a LIFE program keretén belül. A támogatott projektek csaknem egyharmada a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozza, míg a többi projekt célja az élőhelyek helyreállítása és fenntartása, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok védelme.

Az elnyert LIFE támogatás 2019 és 2025 között biztosítja a magyarországi rákosi vipera állomány védelmével kapcsolatos tevékenységeket. A projekt keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), valamint az Agrárminisztérium (AM) szakemberei dolgoznak együtt a hazai rákosi vipera állományok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) sztyeppmaradványok lakója. Nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. Az így megmaradt kis létszámú populációk pedig rendkívül sérülékennyé váltak.

A drasztikus egyedszámcsökkenés hatására a fajt Magyarországon 1974-ben védetté nyilvánították, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja.

  

A faj kritikus helyzetét felismerve, 2004-ben európai uniós LIFE-támogatással megépült Rákosivipera-védelmi Központban megkezdődött a rákosi viperák tenyésztése. A 2009-ben elnyert LIFE+ projekt részeként immár 10 éve folyik a tenyésztett viperák kibocsátása az élőhelyrekonstrukciós beavatkozásokkal létrehozott, illetve megnövelt nemzeti parki gyepterületeken. Az elmúlt 15 év tapasztalatai segítették a természetvédelmi szakembereket azon veszélyforrások még pontosabb azonosításában, melyek leküzdése révén biztosított a rákosi vipera hosszútávú megőrzése hazánkban. Ez azonban olyan komplex intézkedéscsomagot igényel, melynek végrehajtására állították össze a most nyertes LIFE-pályázatot.

A projekt során az első lépés a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A projekt céljai között szerepel a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein. Ezeken a területeken lényeges elem a vadkizáró kerítések telepítése a ragadozók kártételének csökkentése érdekében, a változatos gyepszerkezet és zöldfolyosók kialakítása, valamint a nem őshonos, inváziós növényfajok irtása.

A projekt fontos eleme a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása a faj megjelenéséről, hazai előfordulásáról, életmódjáról. Tematikus honlap, a fajt és a védelmi programot bemutató filmek, kiadványok és információs táblák, oktatási tevékenységek segítik a lakosság tájékoztatását. Az önkéntesek és szakemberek számára szervezett továbbképzések hozzájárulnak a fajvédelmi munkához.

A projekt célja, hogy 2025-re a rákosi vipera természetvédelmi státusza javuló tendenciát mutasson, a kibocsájtásoknak és élőhelykezeléseknek köszönhetően 50 %-kal növekedjen a magyarországi rákosi vipera állomány.

A jelenleg futó projekttel kapcsolatos, folyamatosan frissülő információk elérhetők a http://www.rakosivipera.hu/ honlapon és a rákosi vipera LIFE Facebook oldalán.

További információ:
Halpern Bálint – MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály
+3620/478 70 70
halpern.balint@mme.hu

Kapcsolódó hírek

A vörös fogoly idegenhonos faj Magyarországon, jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot (Fotó: Horváth Márton)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri az agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

MME Madárbarátok Boltja 2020.10.20-tól határozatlan ideig szünetelteti a személyes kiszolgálást. A webshopon keresztül leadott rendeléseket fogadni tudjuk és postázzuk. Köszönjük megértésüket!

Az állásfoglalás aláírása 2020. október 14-én (Fotó: MME - Egerer Anna)

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös...