Elkészült a Madárgyűrűzési Központ 2020. évi beszámolója

2020-ban Magyarországon összesen 233 madárfaj 209 909 példányát jelölték meg a madárgyűrűző állomásokon, projektekben, valamint az egyéni madárgyűrűzési helyszíneken és akciók során. 

Gyűrűzött rozsdás csuk és cigánycsuk (Fotó. Lukács Katalin Odett)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központja 1976 óta a hazai madárgyűrűzés szakmai irányító szervezete: nyilvántartja a magyarországi madárgyűrűzőket, kezeli a magyar madárgyűrűzési adatbankot, ami jelenleg 7,3 millió adatot tartalmaz. A központ kapcsolatot tart a külföldi társközpontokkal, valamint a madárgyűrűzés szakmai ernyőszervezetével, az Európai Madárgyűrűzési Szövetséggel (EURING, European Union for Bird Ringing), továbbá biztosítja a sorszámozott ornitológiai jelölőgyűrűket az összes hazai madárgyűrűző részére.
Jelenleg 455 madárgyűrűző van a rendszerünkben, akik közül 275 aktív státuszú. A madárgyűrűzők jelentős része az MME tagja.


Gyűrűzött madarak évenkénti száma, a jelölt madárfajok száma, valamint a gyűrűzésben résztvevő madárgyűrűzők száma Magyarországon 1974-től.

A tavalyi év a megjelölt madarak mennyisége szempontjából valamivel alatta marad a korábbi évek átlagának, ami elsősorban az őszi időszakban mutatkozott meg. A 2020-ban megjelölt madárfajok közül legnagyobb számban széncinegét (22 192 példány), cserregő nádiposzátát (20 550 pld.), barátposzátát (15 156 pld.), füsti fecskét (14 690 pld.), foltos nádiposzátát (14 147 pld.), partifecskét (11 237 pld.) és vörösbegyet (10 679 pld.) jelöltek a hazai madárgyűrűzők.


Gyűrűzött erdei sármány (Fotó: Szántó Bence)

A gyakori madárfajok mellett, néhány Magyarországon nagyon ritkán előforduló madarakra is került jelölőgyűrű a tavalyi évben. Itthon másodszor gyűrűztek csüllőt, novemberben, a Ferencmajori halastavakon. A Bükk lábánál az augusztusban meggyűrűzött törpekuvik itthon a harmadik jelölt példány volt. Október közepén egy erdei sármány került hálóba a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban, ami a második megjelölt példány volt itthon. További meggyűrűzött ritkaságok voltak tavaly az északi búvár, kis sirály (2 példány), barna füzike (2 pld.), csíkosfejű nádiposzáta (2 pld.), rozsdás nádiposzáta (2 pld.) és a kucsmás sármány (3 pld.). 


A 2020. évi gyűrűzési adatok területi eloszlása (piros: egyéni gyűrűzők, kék: madárgyűrűző állomások).

A meggyűrűzött madarak egy része fiókakorban kapta az egyedi azonosítót, összesen 107 madárfaj 24 989 példánya. A gyűrűzések közel fele a 12 madárgyűrűző állomáson történt, amelyeken standard mintavételezéssel folyik a kutatómunka. A jelölések mellett összesen 34 161 visszafogási adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba a tavalyi évben. Az ornitológiai (fém) jelölőgyűrű mellett teleszkóppal vagy akár szabad szemmel is leolvasható színes, egyedi kóddal ellátott műanyag jelölőgyűrűket vagy színkombinációs jelöléseket is alkalmaznak a gyűrűzők. 2020-ban 68 madárfaj 6828 egyedére került ilyen színes jelölés. 


Magyar gyűrűs madarak külföldi megkerülési helyei 2020-ban ( megfigyelések, visszafogások, + kézrekerülések)

A magyar madárgyűrűzési adatbázist kezelő online alkalmazás (Tringa) segítségével a gyűrűzők és a megfigyelők saját maguk is feltölthetik és kezelhetik az adataikat. 2020-ban, 287 felhasználónak köszönhetően a hazai madárgyűrűzési és megfigyelési adatok fele ezúton érkezett a rendszerbe.

Az egyes madárfajok hazai monitoring és madárgyűrűzési eredményei megtekinthetőek a Magyarország Madarai weboldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai

A Madárgyűrűzési Központ teljes beszámolója itt olvasható:
https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem...

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...