Elkészült a X. országos sasleltár

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az egyidőben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett kezdeményezésen 298 felmérő vett részt országszerte. Idén kiemelkedő nagyságú, mintegy 18,5 ezer négyzetkilométernyi területet érintett a felmérés, ami magába foglalta a legjelentősebb telelőhelyeket. Idén több területen a túzokok számlálását is a ragadozómadarakéval párhuzamosan végezték.

Az országban idén 591 rétisast, 182 parlagi sast, 5 szirti sast és 4 fekete sast regisztráltak a résztvevők. Tavaly januárban mintegy 530 rétisast, 230 parlagi sast, 7 szirti sast és 4 fekete sast figyeltek meg, az akkor mintegy 11 ezer négyzetkilométernyi területre kiterjedő felmérések során, így az egységterületre számított „sas-sűrűség” az idei évben a két leggyakoribb sasfajunk esetében valamelyest csökkent. A különösen veszélyeztetett parlagi sas esetében pedig a megfigyelt egyedszám is alacsonyabb volt a tavalyinál, pedig a vizsgálatba bevont terület majdnem másfélszeresére nőtt.

Az országos Sasszinkronok fő adatai 2004-2013 között

 

A "sas-sűrűség" alakulása 2007-2013 között

 

A sasok mellett az összes többi hazánkban telelő ragadozómadarat és a túzokokat is számba vették a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek. Túzokból 439 példány sikerült megfigyelni. A leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár faj az egerészölyv volt 2745 példánnyal, ami szintén jelentős visszaesés a tavalyi eredményekhez képest (5183). Kékes rétihéjából 313-at (2012: 997), vörös vércséből 203-at (2012: 679), gatyás ölyvből 94-et (2012: 316), karvalyból 134-et (2012: 121), kerecsensólyomból 20-at (2012: 42), kis sólyomból 27-t (2012: 28), vándorsólyomból 22-t (2012: 17), héjából 18-at (2012: 17), pusztai ölyvből 3-at (2012: 13) figyeltek meg. A vonuló, ritkán áttelelő barna rétihéjából 18 (2012: 38) került távcsővégre.


Az idén tapasztalt egyedszám-csökkenésnek számos oka lehet. Az egyes évek közötti összehasonlítást jelentősen nehezítik például az időjárásból adódó különbségek, valamint az újonnan bevont területek jellemzői. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a ragadozómadarakat különösen veszélyezteti a természetes élőhelyek romlása, és arról, hogy hazánk sajnos "élenjáró" a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve.

 

Rétisas megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Rétisas megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Parlagi sas megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Parlagi sas megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Szirti sas megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Szirti sas megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Fekete sas megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Fekete sas megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Egerészölyv megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Egerészölyv megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Kékes rétihéja megfigyelések száma a X. Sasszinkronon
Kékes rétihéja megfigyelések a X. Sasszinkronon

 

Kerecsensólyom megfigyelések száma a X. Sasszinkronon (Térképek: MME Monitoring Központ)
Kerecsensólyom megfigyelések a X. Sasszinkronon
(Térképek: MME Monitoring Központ)

 

Köszönjük a sasszinkron madármegfigyelőinek, az MME tagjainak és a nemzeti parkok munkatársainak munkáját!

 

 

Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!

 

 

Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az Európai
Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).

A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti
Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara,
a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.

www.imperialeagle.hu

 

A fenti kis képen rétisas látható
(Fotó: Orbán Zoltán)

Kapcsolódó hírek

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több, mint négy évtizede küzd hazánk vadon élő állatvilágának megőrzéséért. Ez idő alatt számos nemzetközi sikert ért el, miközben Közép-Kelet Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé...

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 3-4-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A program folyamatosan frissűl, kérjük kövesse nyomon a híreket! Frissült: 2020. 09.30. 10:49

A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak meghatározásába.