Eredményekkel tértek haza a magyar madarászok Albániából

A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében 2 hetes expedícióról tértek haza magyar madarászok Albánia megmaradt nádasaiból a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke utáni kutatásból. Négy, a jelentős emberi beavatkozásnak is kitett albán helyszínen végzett vizsgálatok jól szemléltetik, hogy ezek a területek rendkívül fontos telelő- és táplálkozó helyei a vonuló énekesmadaraknak.

Az expedició csapata (Fotó: Gyömbér Zsolt))

Az elmúlt 16 év alatt 35 alkalommal végeztek madárgyűrűzéseket a Balkán-félszigeten. A munka célja a fülemülesitke vonulásának, telelésének minél pontosabb megismerése, és ezáltal a mediterrán térség egyre fogyatkozó és veszélyben lévő nádasinak feltérképezése, valamint az adatok alapján bizonyíthatóan a madárvonulásban kulcsfontosságú szerepet betöltő területek védelem alá helyezése.
 
„Úgy gondolom, eredményes expedíciót tudhatunk magunk mögött. 50 magyar önkéntes összesen 20.000 km-t tett meg és 2017. október 20. és november 4 között 2647 madarat látott el egyedi számozású jelölőgyűrűvel Albánia négy megmaradt nádasában. Ezen madarak kicsit több, mint 20 százaléka a kutatásunk célját képező fülemülesitke volt, melyek közül 40 példány már viselte a Kárpát-medencében kapott gyűrűt.” – számolt be Németh Ákos, az expedíció vezetője.
 


Fülemülesitke (Fotó: Németh Ákos)


„A fülemülesitke egy speciálisan vizes élőhelyekhez köthető faj. Jó indikátora megőrzésre különösen érdemes nádasoknak.. A faj kutatása kapcsán nyert adatok lokálisan is tudják segíteni a természetvédelmet. Úgy vélem, ez az expedíció sok új információt nyújt a helyi értékes területek megismeréséhez. Személy szerint és madarászként kíváncsi lennék arra is, hogy korábban, más fajok vonulási idejében mit mutatnak ezek a nádasok.” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője, a Birdlife egyik tisztségviselője, aki szintén évek óta önkéntesként vesz részt ezeken a kutatásokon.
 
Albániában 2014-ben kezdődött meg a munka, melynek során felvették a kapcsolatot az AOS (Albanian Ornithological Society) természetvédelmi civil szervezettel és 2016-tól már közös madárgyűrűzési akciókat és élőhelyfelmérő területbejárásokat tettek az angliai székhelyű Rufford Alapítvány támogatásával.
 
A 20. században a tengerparti nádasok jelentős része megszűnt vagy kritikus méretűre zsugorodott. A máig megmaradt nádasokat napjainkban is számos veszély fenyegeti. A forró és szárazabb nyarak következtében egyre gyakrabban száradnak ki a nyári-őszi vonulási időszakra. A szárazodás következményeképpen a nádasokat gyakran túllegeltetik, ezzel tovább csökkentve azok területét. A fokozódó turizmus szintén komoly veszélyeztető tényező. A nagy profittal kecsegtető beruházások, a tengerparti építkezések nem kímélik a látszólag értéktelen - a nyári időszakban rengeteg szúnyogot kibocsájtó – náddal borított tengerparti lagúnákat sem. Pedig Közép- és Észak- Európa vonuló nádi énekesmadarai számára a Balkán és a Mediterráneum vizes élőhelyei fontos pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Még a sokszor kisméretűnek gondolt „jelentéktelennek tűnő” nádasok is fontos lépőkövek a vonuló madarak számára.
 


A Lumin folyó nádasa (Fotó: Németh Ákos)


2017-ben négy helyszínt vizsgáltak Albániában (Orikum, Rruskhull, Tale, Cas), egyet Horvátországban (Neretva), valamint magyar kutatók idén is besegítettek a horvátországi Vranskó-tavi gyűrűzőállomás munkájába. „Meglátásunk szerint Orikum az egyik legértékesebb nádas élőhely, megálló Görögország felé és pihenőhely az Olaszországba igyekvő madarak számára is. Az Orikumban visszafogott Tale nádasában 9 nappal korábban jelölt fülemülesitke jól példázza, hogy a vonulás során elengedhetetlen az ilyen „lépőkövek” megléte a madárvonulási útvonalakon.” – hívta fel a figyelmet az expedíció vezetője.
 
A történet itt nem ér véget...
 
A Natura 2000 területek kijelölése jelenleg is napirenden van Albániában. A tárgyalásokon ott van az AOS vezetősége és a legutóbbi ülésen (novemberben) az expedíció által szolgáltatott adatok alapján és a KME kérésére az Orikumi nádas is bekerült ebbe a listába.
 
Az élőhely kutatásokat szorgalmazó Rufford februári konferenciájára hívta meg az egyesületet Montenegróba, hogy az eddigi eredményeikről hírt adjanak és a szakmai, szélesebb publikum előtt is részletekbe menően beszámoljanak.
 
„A Birdlife-nak jelenleg nincs partnere Albániában, de az AOS jó eséllyel pályázhat erre a posztra, miután a térség horvát, szerb, macedón és montenegrói partnereink a hálózat teljes jogú tagjaivá válnak. A térségben Albánia és Bosznia az, ahol logikus következő lépésként mindent megteszünk, hogy segítsük erős madárvédelmi szervezetek kialakulását. Ebben már eddig is segítettek a kutatóutak és az ennek köszönhetően kialakult együttműködés.” – állapította meg Halmos Gergő.
 
„Ez volt az első Albániát átfogó kutatásunk. A számok azt mutatják, hogy jó nyomon vagyunk, ugyanakkor azt is elárulják, hogy jövőre egy héttel korábban már jó lenne a helyszíneken tartózkodni, hogy megcsípjük a sitke vonulási hullám csúcsát.” – összegezte a szakember. Majd hozzátette: „Mindemellett az sem kétséges, hogy ezek az élőhelyek fontos lépőkövei vonuló madarainknak és kiemelt figyelmet érdemelnek. Örülünk a már elért eredményeknek és dolgozunk tovább, hogy ezek a területek a nekik kijáró természetvédelmi intézkedésekben részesüljenek és még sokáig, legalább jelen formájukban megmaradjanak.”
 

Németh Ákos, birdingklub@gmail.com
fülemülesitke expedíció vezetője Kiadja a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület

 

Kapcsolódó hírek

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 5-6-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! Frissítve: 2019.09.20. 8:27

A madarak globálisan 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente (Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00114-018-1571-z)

El tudod képzelni, milyen lenne a világ madarak nélkül? Tudod miért van rájuk szükség? Mármint azon kívül, hogy hangjukkal és látványukkal gyönyörködtetnek minket...Ha mindenképp a hasznukról kell szót ejteni és még nem olvastad Herman Ottó könyvét (A madarak hasznáról és káráról), ez a cikk dióhéjban összefoglalja a témát.