Eredményekkel tértek haza a magyar madarászok Albániából

A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében 2 hetes expedícióról tértek haza magyar madarászok Albánia megmaradt nádasaiból a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke utáni kutatásból. Négy, a jelentős emberi beavatkozásnak is kitett albán helyszínen végzett vizsgálatok jól szemléltetik, hogy ezek a területek rendkívül fontos telelő- és táplálkozó helyei a vonuló énekesmadaraknak.

Az expedició csapata (Fotó: Gyömbér Zsolt))

Az elmúlt 16 év alatt 35 alkalommal végeztek madárgyűrűzéseket a Balkán-félszigeten. A munka célja a fülemülesitke vonulásának, telelésének minél pontosabb megismerése, és ezáltal a mediterrán térség egyre fogyatkozó és veszélyben lévő nádasinak feltérképezése, valamint az adatok alapján bizonyíthatóan a madárvonulásban kulcsfontosságú szerepet betöltő területek védelem alá helyezése.
 
„Úgy gondolom, eredményes expedíciót tudhatunk magunk mögött. 50 magyar önkéntes összesen 20.000 km-t tett meg és 2017. október 20. és november 4 között 2647 madarat látott el egyedi számozású jelölőgyűrűvel Albánia négy megmaradt nádasában. Ezen madarak kicsit több, mint 20 százaléka a kutatásunk célját képező fülemülesitke volt, melyek közül 40 példány már viselte a Kárpát-medencében kapott gyűrűt.” – számolt be Németh Ákos, az expedíció vezetője.
 


Fülemülesitke (Fotó: Németh Ákos)


„A fülemülesitke egy speciálisan vizes élőhelyekhez köthető faj. Jó indikátora megőrzésre különösen érdemes nádasoknak.. A faj kutatása kapcsán nyert adatok lokálisan is tudják segíteni a természetvédelmet. Úgy vélem, ez az expedíció sok új információt nyújt a helyi értékes területek megismeréséhez. Személy szerint és madarászként kíváncsi lennék arra is, hogy korábban, más fajok vonulási idejében mit mutatnak ezek a nádasok.” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője, a Birdlife egyik tisztségviselője, aki szintén évek óta önkéntesként vesz részt ezeken a kutatásokon.
 
Albániában 2014-ben kezdődött meg a munka, melynek során felvették a kapcsolatot az AOS (Albanian Ornithological Society) természetvédelmi civil szervezettel és 2016-tól már közös madárgyűrűzési akciókat és élőhelyfelmérő területbejárásokat tettek az angliai székhelyű Rufford Alapítvány támogatásával.
 
A 20. században a tengerparti nádasok jelentős része megszűnt vagy kritikus méretűre zsugorodott. A máig megmaradt nádasokat napjainkban is számos veszély fenyegeti. A forró és szárazabb nyarak következtében egyre gyakrabban száradnak ki a nyári-őszi vonulási időszakra. A szárazodás következményeképpen a nádasokat gyakran túllegeltetik, ezzel tovább csökkentve azok területét. A fokozódó turizmus szintén komoly veszélyeztető tényező. A nagy profittal kecsegtető beruházások, a tengerparti építkezések nem kímélik a látszólag értéktelen - a nyári időszakban rengeteg szúnyogot kibocsájtó – náddal borított tengerparti lagúnákat sem. Pedig Közép- és Észak- Európa vonuló nádi énekesmadarai számára a Balkán és a Mediterráneum vizes élőhelyei fontos pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Még a sokszor kisméretűnek gondolt „jelentéktelennek tűnő” nádasok is fontos lépőkövek a vonuló madarak számára.
 


A Lumin folyó nádasa (Fotó: Németh Ákos)


2017-ben négy helyszínt vizsgáltak Albániában (Orikum, Rruskhull, Tale, Cas), egyet Horvátországban (Neretva), valamint magyar kutatók idén is besegítettek a horvátországi Vranskó-tavi gyűrűzőállomás munkájába. „Meglátásunk szerint Orikum az egyik legértékesebb nádas élőhely, megálló Görögország felé és pihenőhely az Olaszországba igyekvő madarak számára is. Az Orikumban visszafogott Tale nádasában 9 nappal korábban jelölt fülemülesitke jól példázza, hogy a vonulás során elengedhetetlen az ilyen „lépőkövek” megléte a madárvonulási útvonalakon.” – hívta fel a figyelmet az expedíció vezetője.
 
A történet itt nem ér véget...
 
A Natura 2000 területek kijelölése jelenleg is napirenden van Albániában. A tárgyalásokon ott van az AOS vezetősége és a legutóbbi ülésen (novemberben) az expedíció által szolgáltatott adatok alapján és a KME kérésére az Orikumi nádas is bekerült ebbe a listába.
 
Az élőhely kutatásokat szorgalmazó Rufford februári konferenciájára hívta meg az egyesületet Montenegróba, hogy az eddigi eredményeikről hírt adjanak és a szakmai, szélesebb publikum előtt is részletekbe menően beszámoljanak.
 
„A Birdlife-nak jelenleg nincs partnere Albániában, de az AOS jó eséllyel pályázhat erre a posztra, miután a térség horvát, szerb, macedón és montenegrói partnereink a hálózat teljes jogú tagjaivá válnak. A térségben Albánia és Bosznia az, ahol logikus következő lépésként mindent megteszünk, hogy segítsük erős madárvédelmi szervezetek kialakulását. Ebben már eddig is segítettek a kutatóutak és az ennek köszönhetően kialakult együttműködés.” – állapította meg Halmos Gergő.
 
„Ez volt az első Albániát átfogó kutatásunk. A számok azt mutatják, hogy jó nyomon vagyunk, ugyanakkor azt is elárulják, hogy jövőre egy héttel korábban már jó lenne a helyszíneken tartózkodni, hogy megcsípjük a sitke vonulási hullám csúcsát.” – összegezte a szakember. Majd hozzátette: „Mindemellett az sem kétséges, hogy ezek az élőhelyek fontos lépőkövei vonuló madarainknak és kiemelt figyelmet érdemelnek. Örülünk a már elért eredményeknek és dolgozunk tovább, hogy ezek a területek a nekik kijáró természetvédelmi intézkedésekben részesüljenek és még sokáig, legalább jelen formájukban megmaradjanak.”
 

Németh Ákos, birdingklub@gmail.com
fülemülesitke expedíció vezetője Kiadja a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület

 

Kapcsolódó hírek

Birdo – Az év madárfotósa címen fotópályázat indult. Magánszemélyek kezdeményezésére új fotópályázat indult Birdo – Az év madárfotósa néven. Idén elsősorban a hazai madárfotósokat kívánják megszólítani, de szívesen fogadnak külföldről is résztvevőket. Nevezési díj nincs, a pályázat mindenki számára nyitott.

Ti döntitek el, hogy ki legyen 2023-ban az év madara. Szavazz a hír alatti felületen július 25-ig! A  kampány a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet. 

Denevérszállás takarítása (Fotó: Boldogh Sándor)

Első hallásra talán furcsának tűnhet az, hogy porszívóval is lehet denevéreket védeni, de így van. Márpedig minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy segítsünk nekik, mert az épületlakó kolóniák gyorsuló ütemben veszítik el szálláshelyeiket.