Etetési szezon - segítsük a madarakat!

Etetési szezon − segítsük a madarakat!
Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Bár a ház körül is gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészelnék a telet, az etetés nagy könnyebbséget és biztonságot jelent számukra − nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt −, különösen itatással és mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.

Segítség az etetéshez és az oldal használatához
A téli madáretetés a legtöbb fajt érintő, akár hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység. A felhasználható eleségek és a felkínálás módjának sokfélesége, az etetőre látogató madarak változatos viselkedése, életmódja és biológiai igénye, a madáretetéshez kapcsolható szabadidő eltöltési, pedagógiai alkalmazási és turizmusfejlesztési lehetőségek miatt a kapcsolódó ismeretek részletes áttekintése nem lehetséges egyetlen oldalon. Ezért az alábbi összefoglaló fejezetekben csak az általános információkat ismertetjük, a részletekért, kérjük, kattintson a felajánlott linkekre vagy látogasson el a Téli madáretetés menüpontunkra, melynek bal oldalán tallózhat az etetéshez kapcsolódó témák között.

 

Mikor etessünk?
Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést − különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt − már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.

A gyepet alkotó növényfajok szemmel gyakran alig láthatóan
apró magjai nyár végétől akár a következő tavaszig
alapvető táplálékbázist jelentenek a
magevőknek.

 

Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk (mivel a boltokban ilyenkor még nem kapható napraforgó, az állatkereskedésekben beszerezhető pintyeleség köles és a tört dió is tökéletesen megfelel), illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék felhalmozását is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások.
Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett
almából csipeget szeptember elején.

 

Hazánkban szerencsére  továbbra sincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepén fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek okairól, és az etetési időszak zárásának szakmai kérdéseiről itt olvashat >>.

 

Miért fontos az etetés folyamatossága?
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

A madarak számítanak a megszokott etetőhelyre, télen
gyakorlatilag ennek közelében élik az életüket.

 

Mivel etessünk?
A téli etetőn alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók, és ezek mindegyikét egyszerre érdemes alkalmazni:


Olajos magvak
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani.
A legáltalánosabb téli madáreleség a magas olajtartalmú (fekete)
napraforgó, amibe apró magvakat is keverhetünk, de
akár külön is kínálhatunk a madaraknak.
 
Augusztus végétől akár októberig gyűjthetjük be az érett szemekkel
teli napraforgótányérokat, melyek érdekes lehetőségeket
kínálnak az etetők környezetgazdagítására.
 
A rigó méretű ...
 
... vagy nagyobb fajok egészben nyelik le még a
napraforgómagot is, ...
 
... míg a kisebb termetű madarak ugyan ezt csak a magtörmelékkel
és az apró szemű magvakkal (például kölessel) tudják
megtenni.
 
A dió az egyik legértékesebb madáreleség.


 

Állati zsiradék
Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek.

A faggyú és mag keverékből álló cinkegolyó hálós kiszerelésű,
de az MME bolt árusít különböző cinkegolyó konténereket is
(részletek >>).

 
Őszapócsapat cinkegolyón.
 
Különösen a frissen (újdonságként) kitett cinkegolyót
lephetik meg más fajok, ezen a felvételen például
a házi verébnél kisebb, mozgékonyabb mezei
verebek.
 
A vaj, a faggyú és a háj alkalmas cinkegolyó pótló madáreleség.
 
A vaj nagy előnye, hogy nemcsak az erősebb, ...
 
... de a gyengébb csőrű fajok is képesek belőle csipegetni.


 

Az etetési időszak végén megmaradó cinkegolyó zacskóban, mélyhűtőben eltárolható a következő szezonig. Lakótérben, garázsban ne tartsuk ezeket, mert a nyári melegben felszabaduló illatanyagok odavonzzák a molyokat, és mire észbe kapunk, a lakást elözönlik a molylepkék.

 

Alma
Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk, így a madarak hóeséskor és azt követően is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat szokatlan módon áttelelő madaraknak, például a barátposzátának.
Az almákkal "feldíszített" bokor sok faj: a cinegék (kék cinege jobbra fent),
az áttelelő rovarevők (barátposzáta hím és tojó lent), ...
 
... és a rigók (fekete rigó) téli túlélésében nélkülözhetetlen.
 
Az alma nemcsak ágakra szúrva, de talajetetőn is
felkínálható.
 
Kék cinege alma etetőn.
 
Őszapó almából csipeget.
 
Vörösbegy alma etetőn (Fotók, videók: Orbán Zoltán).


 

Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek, ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. A különböző madáreleségekhez kapcsolódó részletes tartalmak:

 

Kenyeret, morzsát énekesmadaraknak soha!
Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát).

 

Az etetés következő nagy kérdésköre az alkalmazható etetőtípusokra vonatkozik. Ezekről részletesen olvashat itt >>

 

 

 

A felső kis képen kék cinege látható
alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán)