EU-s tiltólistán a karbofurán

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – karöltve osztrák és cseh testvérszervezeteivel – üdvözli az Uniós döntést, amely nagyban elősegítheti az elmúlt években elharapódzott madármérgezési hullám megfékezését


Az új Uniós rendelkezések értelmében a tavalyi év december 13-ától minden tagállamban teljes körűen betiltották a karbofurán tartalmú növényvédőszerek forgalmazását és felhasználását. A karbofurán illegális módon, azaz szándékos mérgezésre történő felhasználása védett madarak ezreinek pusztulását okozta az elmúlt években Európa szerte. Magyarországon 2000 óta 55 fokozottan védett és 172 védett madár mérgezéséért volt bizonyítottan felelős ez a szer, de a valós pusztítás ennek sokszorosa lehet. Természetvédelmi szempontból a parlagi- és rétisas esetében a legaggasztóbb a helyzet, hiszen ezen fajoknál volt az egyedszámukhoz viszonyított legnagyobb a mérgezések okozta veszteség, amely ha hosszú távon folytatódik, akár a fajok közép-európai fennmaradását is veszélyeztetheti.

A rendelkezés már 2008 júniusa óta tiltotta az érintett szerek kereskedelmi forgalmazását, de tavaly december 13-ig még legálisan felhasználhatóak voltak a készletek, természetesen csak a szigorú előírásoknak megfelelően, növényvédelmi célokra. Ezt követően azonban már nem csak a szer terjesztése, bárminemű felhasználása vonhat maga után büntetőjogi következményeket, hanem a tartása is, hiszen ez méreggel való visszaélésnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha pedig a szer kijut a természetbe, vagy a helytelen tárolás miatt háziállatok hozzáférhetnek a természetkárosítás és az állatkínzás még komolyabb büntetőjogi következményei is felmerülnek, amelyet a szándékosság tovább súlyosbíthat. A szer az emberre is halálosan veszélyes, amely tavaly már egy végzetes balesetet is okozott Hajdú-Bihar megyében, így humán egészségügyi érdek is a még meglevő készletek mihamarabbi szakszerű felszámolása.

Ha bárkinek van még az egykor mezőgazdasági szerként használt karbofuránból, akkor azt a növényvédelmi vagy környezetvédelmi hatóságoknál jelentheti, akik tanácsot (segítséget) adnak a szer biztonságos elszállításához, elhelyezéséhez, ártalmatlanításához. A szabályozás jelentősen csökkentheti az újabb mérgezések előfordulási gyakoriságát, azonban angliai és amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szer helyi betiltását követően sok évnek kellet eltelnie, mire az illegális készletek ténylegesen eltűntek.

Horváth Márton, MME,
Telefon: 30 525 40 71
Közérdekű bejelentések: mergezes@mme.hu

Kapcsolódó hírek

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Közönséges lábatlangyík a Várhegy oldalában

Az elmúlt években országszerte egyre gyakrabban kerül sor régi épületek, omladozó kerítések elhagyott telkek felújítására. Az új tulajdonosok, legyenek azok magánszemélyek, cégek, önkormányzatok vagy maga a kormány, sokszor hatalmas hévvel, pénzt nem sajnálva valami újat, csillógót, modernt igyekeznek létrehozni az egykori ingatlanok megkopott, elhagyott, látszólag elhanyagolt...