Év madara szavazás 2022 – Sokszínű természet

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat, amelyek védelmében a lakosság fontos szerepet kaphat. A 2022-es Év madara szavazás jelmondata, a Sokszínű természet.

Év madara szavazás

Ezzel nem csak a madárvilág változatos megjelenésére szeretnénk felhívni a figyelmet, hanem a biodiverzitás, a biológiai sokféleség, sokszínűség fontosságára is.

A biológiai sokféleség azt fejezi ki, mennyire gazdag természeti környezetünk. Az élőlények összessége és fizikai környezetük állandó kölcsönhatásban áll egymással – ez a kölcsönhatás hozza létre az ökoszisztémákat, melyek nélkül az emberi élet is elképzelhetetlen lenne. A biodiverzitást azonban számos veszély fenyegeti világszerte. Több növény- és állatfaj halt ki, illetve kerül ma is a kihalás szélére az emberi tevékenység következtében. A biológiai sokszínűség megszűnése nem csak a ritka állat- és növényfajok eltűnését foglalja magában. Azzal is együtt jár, hogy az egyes ökoszisztémák kevésbé képesek megújulni, és a természeti rendszerek sérülékenyebbé válnak a külső hatásokkal szemben.

Éppen ezért őrizzük meg a színeket! Három feltűnően színes fajt bocsájtunk most szavazásra a lakosság körében, amelyből egy, a biológia sokféleség nagykövete lesz 2022-ben:

Kékbegy: Nádi énekesmadaraink közül a legszebb tollazattal rendelkező, rejtett életmódú, nehezen észrevehető faj. A nádasok szegélyzónájában fordul elő leginkább, a homogén, sűrű nádállományokat elkerüli. Kedveli a csatornapartokat, halastavakat, bányatavakat. Előszeretettel keresgél a növényzet alsó részén, az avas nádban, amit költőhelyként is használ. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Hazai fészkelő-állománya 1 200 - 2 000 párra tehető (2014-2018).


Kékbegy (Fotó: Simay Gábor)

Zöld küllő: Gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. Állandó madár, de télen kóborolhat. Odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Hazai fészkelő-állománya         15 000 - 17 000 párra tehető (2014-2018) és növekedést mutat.


Zöld küllő (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Vörös gém: Nagy méretű gázlómadár. Laza telepeit nagy kiterjedésű nádasokban alakítja ki. Fészkét nádból építi, fészekalapjait más fajok is felhasználhatják. Költőhelyétől sokszor jelentős távolságra is eljár táplálkozni, kedveli a székisásosokat. A halak mellett kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is fogyaszt. Vonuló, április és szeptember között figyelhető meg hazánkban. Nyugat-Afrikában telel. Hazai fészkelő-állománya 630 - 810 párra tehető (2015-2018).


Vörös gém (Fotó: Fülöp Endre)

SZAVAZÁS

Ne töröld ezt a sort, ide jön a szavazó modul a felhasználói felületen!

Kapcsolódó hírek

Szabó László Vilmos a csákvári Haraszt-hegyen (fotó: Dr. Kovács Gábor)

Szabó László Vilmos (Maklár 1916 szeptember 13. ‒ Zirc, 1998. június 29.) születésének 105. évfordulóján Laci bácsi szakmai életútjának rövid bemutatásával emlékezünk vissza kiemelkedő természetvédelmi és ornitológiai munkájára.

Európai Madármegfigyelő Napok 2021

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 2-3-án kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! 

A nyár végével a madarak vonulása is kezdetét veszi. Ennek az évről-évre megfigyelhető természeti jelenségnek az egyik leglátványosabb módját a vonuló vízimadarak produkálják, melyek több ezres, esetenként több tízezres tömegekben is megjelenhetnek az erre alkalmas vizes élőhelyeken. A vízimadárfajok vándorlásának beindulásával pedig kezdetét veszi e fajok állományát nyomon...