Expedíció a Balkánon

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A vonuló madaraink védelmének a kulcsa elsősorban az élőhelyek megőrzésében rejlik. A vizes élőhelyek a XX. században drámaian lecsökkentek Európa szerte, a máig megmaradt élőhelyek védelme ezért kiemelten fontos feladat. A mediterrán tengerpartok vizes élőhelyei napjainkban is komoly veszélynek vannak kitéve a növekvő turizmus hatására. Vonuló madaraink érdekében ezeknek a rendkívül fontos „lépőköveknek” a megmentése elkerülhetetlen feladat.

Mostani munkánk egy kezdő lépés annak érdekében, hogy Észak Amerikában kifejlesztett új kutatási módszer meghonosodjon Dél Európában is. A program segítségével relatíve kis költséggel rádióvevő állomások hálózata alakítható ki. Ennek segítségével lehetőség nyílik a kistestű madárfajok mozgásának követésére az egyedekre felhelyezett, egy frekvencián és egyedi kódot kiadó rádiótelemetriás adók használatával. Az ilyen jeladó tömege mindösszesen 0.3 gramm is lehet.

Az Albániai Orikumban most felállításra kerülő rádióállomás terveink szerint az első bázis lesz a jövőben kialakítandó hálózat részeként. És az első jeladók is felhelyezésre kerülnek a kutatás fő fajának tekinthető fülemülesitkékre. A Magyar szakemberek a rádióállomás telepítése mellett kihasználva a terepen töltött időt természetesen hagyományos módszerekkel is vizsgálják a mostanában induló tavaszi madárvonulást a térségben. Ezáltal az elkövetkező napokban számos énekesmadár kap jelölőgyűrűt az Orikumi nádasban.

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).