Expedíció a Balkánon

A Kolon-tavi Madárvárta szervezésében két évtizede kutatják magyar madarászok a Balkán-félsziget és a Mediteráneum vizes élőhelyeit. A vizsgálódás tárgya egy alig 10 grammos rejtett életmódú nádiposzátánk a fülemülesitke! 2001 óta 19 helyszínen 45 expedíció szerveződött. A Mostani expedicióra az MME szakemberei is elkísérték a csapatot.

CTT  vevő telepítése ( Fotó: Németh Ákos)

A vonuló madaraink védelmének a kulcsa elsősorban az élőhelyek megőrzésében rejlik. A vizes élőhelyek a XX. században drámaian lecsökkentek Európa szerte, a máig megmaradt élőhelyek védelme ezért kiemelten fontos feladat. A mediterrán tengerpartok vizes élőhelyei napjainkban is komoly veszélynek vannak kitéve a növekvő turizmus hatására. Vonuló madaraink érdekében ezeknek a rendkívül fontos „lépőköveknek” a megmentése elkerülhetetlen feladat.

Mostani munkánk egy kezdő lépés annak érdekében, hogy Észak Amerikában kifejlesztett új kutatási módszer meghonosodjon Dél Európában is. A program segítségével relatíve kis költséggel rádióvevő állomások hálózata alakítható ki. Ennek segítségével lehetőség nyílik a kistestű madárfajok mozgásának követésére az egyedekre felhelyezett, egy frekvencián és egyedi kódot kiadó rádiótelemetriás adók használatával. Az ilyen jeladó tömege mindösszesen 0.3 gramm is lehet.

Az Albániai Orikumban most felállításra kerülő rádióállomás terveink szerint az első bázis lesz a jövőben kialakítandó hálózat részeként. És az első jeladók is felhelyezésre kerülnek a kutatás fő fajának tekinthető fülemülesitkékre. A Magyar szakemberek a rádióállomás telepítése mellett kihasználva a terepen töltött időt természetesen hagyományos módszerekkel is vizsgálják a mostanában induló tavaszi madárvonulást a térségben. Ezáltal az elkövetkező napokban számos énekesmadár kap jelölőgyűrűt az Orikumi nádasban.

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. 2021-ben a lakosság előző évi szavazata alapján a cigánycsuk nyerte el ezt a címet, így idén ez a madár lesz a természetkímélő gazdálkodási módszerek népszerűsítésének...

Barna varangy (Fotó: Babocsay Gergely)

A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása. 

Az egyik főszereplőnk a 27-esnek nevezett hím hamvas rétihéja, pihenés közben (fotó: Hencz Péter)

A hamvas rétihéja fokozottan védett ritka ragadozómadarunk, a nyílt térségek vadásza. Afrikai telelőhelyeikről kora tavasszal indulnak el, hogy április elejétől újra elfoglalhassák fészkelőhelyeiket hazánkban. Síkvidéki területeink mocsár- és léprétjeit úgy tűnik kifejezetten kedvelik, fészkeiket gyakran itt építik a sűrű növényzet takarásában, a talajon. Számuk a 90-es...