Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!

Amint arról korábban beszámoltunk, a júniusi hideg, esős időjárás miatt a fehér gólyák legjobb esetben is csak 50% körüli költési sikert érnek el idén. Ennél nagyobb is lehet azonban a baj, mivel sok gólya az első fészekalj pusztulása után pótköltésbe kezdett, és ezek megkésett fiókái túl fiatalok ahhoz, hogy a szülőkkel elhagyják a fészket a napokban kezdődő vonuláson. Ezért könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke az Ön segítségével a következő hetekben derül ki.


A problémát az okozza, hogy a pótlásként lerakott tojásokból kikelő fiókák akár egy hónapot is meghaladó késésben lehetnek. Olyan fészekről is érkezett információ, ahol a fiatalok még nem is röpképesek! Ugyanakkor a hazai fehér gólya állomány a sokéves adatok alapján az elkövetkező két hétben elvonul az országból, és ilyen helyzetben a szülők többnyire magukra hagyják a gyámoltalan fiókákat.

 
Ebben a jászfényszarui fészekben két olyan gólyafióka marad
melyeknek még legalább két hét kell a röpképesség eléréséig.
A fiókák olyan kicsik, hogy a szárnyait próbálgató madár
üldögélő testvérének a feje búbja is alig látszik a fészek
pereme felett. A kép a hír megjelenését követően,
augusztus 25-én készült  (Fotó: Fatér Imre). 


 

Ez a látszólag kegyetlen és értelmetlen viselkedés valójában a faj túlélését szolgálja. A szülők tudják, hogy a nem kellően felkészült (beteg, sérült, az időből kicsúszó) fiókáknak nincs esélye megérni a következő tavaszt és szaporodni - míg az öreg madaraknak igen. Ezért a gólyáknak sem éri meg a további energiabefektetést az időn túli fiókák etetése, mivel eközben a saját túlélési esélyeik is napról-napra romlanak.


Az elkövetkező napok és hetek a legkritikusabbak
Legnehezebb helyzetben a fészket elhagyni nem tudó röpképtelen fiókák vannak, ők emberi beavatkozás nélkül két-három nap alatt éhen halnak. Szerencsére ezek a madarak lehetnek kisebb számban, a többségük kisebb-nagyobb mértékben már tud repülni, ezért le tudnak siklani a fészekről a közeli táplálkozásra alkalmas területekre (rétek, kaszálók, tarlók, árokpartok vagy akár a települési füves járdaszegélyek). 


Mit tehetünk az itthon maradó fiókákért?
A legfontosabb, hogy figyeljük a még lakott gólyafészkeket, különösen akkor, ha egyértelműen röpképtelen fiókák vannak benne. Szerencsés esetben ezeket még etetik a szülők, ha azonban már nem, akkor azonnal értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság őreit (ebben a következő fejezet segíti).

 
Némileg jobb helyzetben vannak a repülős fiókák, mert ők képesek lehetnek elegendő táplálékot gyűjteni maguknak. Ezeket az állatokat is érdemes szemmel tartani, figyelni, hogy nem gyengülnek-e le. Ennek a legbiztosabb jele, ha a közeledő embert látva csak ugrálva-verdesve menekülnek, mivel az éhezéstől már nem tudnak szárnyra kapni. Az ilyen madarakról is értesítsük a nemzeti parki őröket.


Hol jelenthetjük be a problémás gólyákat?
Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: állatkertek, nemzeti parkok, civil szervezetek látják el (részletek >>). A magukra maradt gólyafiókák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, illetve ők a fészekből történő mentést is el tudják intézni. Kérjük, mielőbb jelentsék az ilyen eseteket!

A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat. A gyors kapcsolatfelvétel érdekében kigyűjtöttük az egyes igazgatóságok központi elérhetőségeit, illetve a dőlt betűs névre kattintva Ön ezek "Kapcsolat" oldalára juthat:


Mi történik a mentet madarakkal?
A gólyafiókák az állatkerti és egyéb mentőhelyeken megfelelő táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet (hidegtűrőbbek, mint a dél-afrikai mérsékelt övi pingvinek!). Jövő tavasszal aztán ezeket az állatokat el lehet engedni, így nem vesznek el a sebezhető állomány számára, amit a nemzeti parki őrszolgálat, a madármentő állomások és a lakosság segítségének köszönhetően saját fiókákkal tudnak erősíteni. 

 
A madármentő állomásokon még a sérült, röpképtelen gólyák is
hozzá tudnak járulni a faj állományának fenntartásához, mert
képesek talajon épített fészkekben is költeni, ...

 

 
... az innen kirepülő fiókák pedig a mentettekhez hasonlóan szabadon
engedhetők. A képeken a Fővárosi Állat- és Növénykert
szavanna kifutójában fészkelő sérült fehér gólyák
láthatók (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).


Kérjük, segítse a gólya adatbázis bővítését!
Bármennyire szomorú is az idei gólya helyzet, nagyon fontos, hogy minél pontosabb képet alkothassunk a probléma országos kiterjedtségéről és mértékéről. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy minél többen keressék fel az internetes gólya oldalt, és töltsék fel a problémás fészek adatait.


Minden gólyamentő segítségét köszönjük!


Kapcsolódó oldalak






 Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány üzletága, ...



... valamint a KvVM Zöld forrás programja támogatja.





 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt
keretében






Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 2022-ben 32 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).  A...

A most megjelent „A világ madarainak helyzete” (State of the World’s Birds 2022) című jelentés az eddigi legaggasztóbb képet festi a madarak, és ezzel együtt a Földi élet jövőjét illetően. Az adatok szerint a madárfajok közel felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony. Jelenleg minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott.1