Föld alatt és föld felett

A földikutya az év emlősállata 2018-ban, s valóban nagyon nehéz megpillantani az idei évben a pódiumra emelt állatot. Április 14.-én szombaton bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy „kísértse a szerencséjét”, ha ellátogat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság „Csillagséták nemzeti parkjainkban: Föld alatt és föld felett” című rendezvényére.

De ha nem a földikutya miatt, akkor is hatalmas élményt nyújthat egy kellemes sétát tenni egy tavaszi estén az egykor végtelenbe nyúló hazai füves puszták egyik utolsó maradványán, az ország legfiatalabb védett területén. Ha földikutyát nem is biztos, de tavaszi vadvirágokat garantáltan láthat az érdeklődő és egy kellemes élménnyel gazdagodhat mindenki, aki részt vesz a programon. A séta közben a terület és a földikutyák elismert szakértői kalauzolják végig a látogatókat ezen a nem mindennapi helyszínen.  Mikor beesteledik, akkor pedig szakavatott csillagászok közreműködésével a tavaszi égbolt éjjeli látnivalóival is megismerkedhet. A program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, 17 órakkor kezdődik a Bajai Földikutya Rezervátum bejáratánál (a terület táblájánál – 6500 Baja, Jánoshalmi út 21, É46.189675° K18.993661°) amelynek védetté nyilvánítását az MME elősvédelmi szakosztálya javasolta.

Akit érdekel a program, a terület természetvédelmi őrénél érdeklődhet további részleteket illetően: Tamás Ádám: +36 30 450 9227

Kapcsolódó hírek

A denevéranyák szülőközösségeket képeznek. A vadászat ideje alatt a kölyköket a szálláshelyen u.n. denevéróvodákban hagyják, ahol egymást melegítik a kicsik (kereknyergű patkósdenevér – fotó: Boldogh S.

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a...

Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).