A földön előforduló madárfajok felének hanyatlik az állománya, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget!

A most megjelent „A világ madarainak helyzete” (State of the World’s Birds 2022) című jelentés az eddigi legaggasztóbb képet festi a madarak, és ezzel együtt a Földi élet jövőjét illetően. Az adatok szerint a madárfajok közel felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony. Jelenleg minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott.1

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - amelyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról.2 A jelentés szerint a madarak és a biológiai sokféleség szempontjából legkritikusabb területek hatékony megőrzésének, védelmének és kezelésének kell lennie az egyik legfontosabb intézkedésnek. 
 
Jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6%-é növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.3
 

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető ( Forrás: BirdLife International).
 
 
Azon túl, hogy  a 2022-es jelentés bemutatja a madárpopulációk drámai csökkenését világszerte, arra is rávilágit, hogy mi okozza ezeket a riasztó tendenciákat: 
  • Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73%-át érinti.   
  • Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70%-kal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta.  
  • Etiópiában a mezőgazdaság miatt egyre zsugorodó gyepterületeken élő endemikus, a Földön csak itt élő szomáli pacsirta állománya 80%-os csökkenést mutat 2007 óta. 
  • A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.
  • Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt. 


A madárfajokat globálisan veszélyeztető tényezők (Forrás: BirdLife International)
(A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető)

 
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes felei konferenciájának (CBD COP 15) idén év végén zajló ülése döntő pillanat lesz a madarak és az egész természet számára, hiszen az ülés célja a globális biodiverzitási keretrendszer véglegesítése és elfogadása lesz. 
 
„A madarak mesélnek nekünk természeti környezetünk egészségéről, de mi rendszerint figyelmen kívül hagyjuk üzeneteiket - vesztünkre. A világ számos részét már most is szélsőséges erdőtüzek, aszályok, hőhullámok és árvizek sújtják, miközben az ember által átalakított ökoszisztémák küzdenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással. Míg a COVID-járvány és a globális megélhetési válság kétségtelenül elterelte a figyelmet a környezetvédelmi problémákról, a globális társadalomnak továbbra is a biológiai sokféleség válságára kell összpontosítania.” – mondta Patricia Zurita, a BirdLife International igazgatója.
 

Illegális madárpusztítások mértéke (Forrás: BirdLife International)
 
„A világ madarainak helyzete 2022” jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak. 
 
A madarak és a biodiverzitás szempontjából legkritikusabb helyek hatékony megőrzése, védelme és kezelése az egyik legsürgetőbb intézkedés. Ezek a Fontos Madárélőhelyek (IBA – Importan Bird Area), amelyek közül 13 600-at a BirdLife International azonosított. A Fontos Madárélőhelyek a Kulcsfontosságú Természeti Területek (KBA – Key Biodiversity Areas) szélesebb hálózatának a magját képezik, és egyre gyakrabban használják a védett területek kijelölésekor. A védett területek hálózatát világszerte ki kell terjeszteni a szárazföldi és tengeri területek 30%-ára, amiben kiemelten fontos szerepet fognak játszani az IBA és KBA területi kijelölések, biztosítva azt, hogy az erőfeszítések a biodiverzitás szempontjából legfontosabb helyekre összpontosítsanak. 
 

Fontos Madárélőhelyek térképe (Forrás: BirdLife International)
A képre kattintva nagyobb felbontásban is megtekinthető.
 
A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére a madarak okot adnak a reményre is. Megmutatják, hogy hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.4
 
„A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül.  A BirdLife partnerek és a többi természetvédelmi szakember elhivatott munkája nélkül a réunioni sándorpapagáj, a kaliforniai kondor, a tarvarjú és a fekete gólyatöcs a múzeumi példányokon kívül már nem is létezne. Ha adunk esélyt a természetnek, az helyre tud állni.”- mondta Dr Stuart Butchart, a BirdLife International vezető kutatója. 
 
Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az 56 így kijelölt terület jelentős része korábban nem élvezett természetvédelmi oltalmat. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában. Az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete:
  • Bár 59 faj állománya növekvő, ezek többsége korábbi erős visszaesésből tér vissza, és mára sem érte el az akár csak néhány évtizeddel ezelőtti nagyságát. 
  • 40 faj állománya kimutathatóan csökkenő, ebből erősen csökken a kis kócsag, a réti tücsökmadár és a kerti poszáta, kipusztulás szélére került többek közt a császármadár, de korábban eltűnt fészkelőként a kövirigó és a nagy fülemüle. 
  • 71 fajról ritkaságuk miatt nem számszerűsíthető matematikailag a trend vagy rejtett életmódjuk módjuk miatt nem rendelkezünk elég pontos adatokkal az állományaik nagyságáról. 
  • Még a 26 stabilként ismert madárfaj között is találunk olyanokat, amelyek nem a csökkenő trend miatt veszélyeztetettek, hanem igen kis állományuk miatt (szirti sas, kerecsensólyom, bajszos sármány). 
Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
 
„A State of the World’s Birds 2022” globális jelentésének megállapításai ijesztőek és felhívják a figyelmet az azonnali cselekvés szükségességére. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok hazai állománya az MME Monitoring Központ MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) felmérések adatai alapján Magyarországon is 18 %-kal csökkent 1999 óta, és az idei év nyári szárazsága jól mutatta, hogy a Kárpát-medence milyen kitett az éghajlatváltozás várható hatásainak. Különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait mentettük meg a kihalástól. 
 
„Ha a hazai állami természetvédelem, szakmai civil szervezetek és tudományos műhelyek nem léptek volna fel, akkor ma a parlagi sast, a kerecsensólymot és a rákosi viperát is csak a természettudományi gyűjteményekben kereshetnénk.” - mondta Dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója
 
A szövegben jelzett jegyzetek: 
1 A legutolsó IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Lista elemzése szerint 1409 faj státusza kedvezőtlen: 755 faj sebezhető (Vulnerable), 423 veszélyeztetett (Endangered) és 231 faj súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered) kategóriában van. Ez a jelenleg is élő fajok 12,8%-át, vagyis minden nyolcadik fajt jelenti. 
2 A „State of the World’s Birds 2022” jelentés több mint 11 000 madárfaj kihalási kockázatát elemző BirdLife felmérés, 13 600 Fontos Madárélőhely (IBA) és Kulcsfontosságú Természeti Terület (KBA) adatai, és a 2018-as legutóbbi kiadás óta megjelent tudományos szakirodalom alapján született annak a 119 nemzeti természetvédelmi szervezetnek az adatközlése nyomán, amely a BirdLife International partnerséget alkotja. 
3 Japánban 1850 óta az erdei fajok állománya 94%-kal, a vizes élőhelyeken élő fajok állománya 88%-kal csökkent. Kenyában 1970 és 2020 között a ragadozó madarak állománya átlagosan 70%-kal csökkent.
4 A közelmúlt példái között szerepel az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy (NACES) védett tengeri területté (MPA – Marine Protected Area) való kijelölése 2021 októberében. Egy Franciaország méretű tengeri területről van szó, amely 21 különböző faj akár 5 millió példányának is otthont ad.  Ez az első olyan nyílt tengeri védett terület, amit jeladós madarak adatai alapján azonosítottak. A Mar Chiquita lagúna, egy Argentínában található Fontos Madárélőhely, ahol több mint félmillió vonuló vízimadár él, köztük az andoki flamingó (sebezhető státuszú), 2022-ben pedig Ansenuza Nemzeti Parkként kapott védelmet az Aves Argentinas (az argentin BirdLife partner) erőfeszítéseinek köszönhetően.
 
Támogató:
A „State of the World’s Birds 2022” kiadását az Aage V Jensen Charity Foundation támogatta. 

Kapcsolódó hírek

Daruvonulás Hadarics Tibor

Az utóbbi évtizedben egyre több darvat (Grus grus) lehet megfigyelni a Dunántúlon az őszi vonulás során (október-november). Nyugat-délnyugat felé repülő csapataikkal szinte bárhol lehet találkozni a Dunántúlon az említett időszakban, de éjszakázásra egyelőre csak a Fertőn állnak meg.

A közelmúltban lezárult az Európai Unió által finanszírozott Bat4Man pályázat, melynek egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy hatékony gyakorlati beavatkozások történjenek az épületlakó denevérek érdekében.

2022. november 26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony. Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület. Védnök: Michl József, Tata város polgármestere. A rendezvény díszvendége: a 25 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény középpontjában: a...